Hírlevél feliratkozás
Szentkirályi Balázs
2020. április 7. 09:46 Podcast, Támogatói tartalom

GfK: az online elektronikai vásárlásaink nem helyettesítik a bolti eladásokat

Az online kereskedők mellett a nagyobb raktárkészlettel rendelkező cégek vészelhetik át eredményesebben az előttünk álló periódust, mondja a GfK ügyvezető igazgatója.

Sztupár Andrea szerint most különösen hasznos lehet valós időben látni, hogyan reagálnak a fogyasztók a megváltozott körülményekre. A vállalkozásoknak további nagy segítség lehet, ha rálátnak a beszállítói láncra, azaz a disztribúcióra, tehát arra, hogy milyen állapotban vannak a nemzetközi beszerzési csatornák, milyen termékkategóriákban alakulhatnak ki tartósabb hiányok, hogy miből érdemes akár drágábban is raktározni, vagy, hogy mik egy adott termék részpiacának aktuális tendenciái.

A magyar GfK a hagyományos kiskereskedelemben és a háztartási elektronikai piacon is foglalkozik adatgyűjtéssel, illetve nemzetközi partnerhálózatán keresztül a globális folyamatokra is rálátása van.

Azt talán nem kell magyarázni, hogy a magyar kereskedőknek és beszállítóknak a hazai adatok alapos, összehasonlító elemzése versenyelőnyt jelent, az utóbbi hetekben azonban felértékelődött a disztribúcióra való rálátás is.

A gyárak leállásával, a nemzetközi áruforgalom akadozásával a helyi piacokon az tud jobban érvényesülni (például ügyesebben árazni, előre tervezni, alternatív beszerzési források után nézni), aki – kis túlzással – tudja, hogy mi történik Kínában és más ázsiai gyártóknál egy-két hetes vagy hónapos távon. A beszállítói láncok mielőbbi stabilizálódásán múlik, hogy az előttünk álló hónapokban is tudunk-e majd laptopot, mobiltelefont vagy kávéfőzőt venni hosszas várakozás nélkül, vagy egy-egy népszerűbb terméknél hiányra kell készülni.

Mit veszünk mostanság?

Vannak termékkategóriák, ahol már a múlt hétre kiürültek a polcok. Az utóbbi hetekben több nagy forgalmazó is jelezte, hogy kifogytak a legnépszerűbb laptoptípusok, és egyelőre bizonytalan, hogy mikor érkezik az utánpótlás. A GfK heti felméréséből látjuk, hogy március közepén egyetlen hét alatt annyi laptopot vásároltunk, mint máskor egy hónap alatt.

Forrás: GfK

Érdekes megnézni, hogy még miből vettünk sokkal többet, illetve sokkal kevesebbet a megszokottnál. A heti adatokból látszik, hogy megugrott a kereslet a játékkonzolok, a hajnyírók és a hűtők iránt, ami azt tükrözi, hogy a szabadidő eltöltése mellett a külsőnk aggasztott minket a legjobban a járványhelyzet komolyra fordulásának első hetében.

Az, hogy a hordozható okoseszközök hirtelen nem voltak olyan érdekesek, ezért meredeken bezuhant irántuk a kereslet, viszonylag érthető egy házi karantén előtti periódusban, azt viszont elsőre meglepő volt látni, hogy kávékapszulából hirtelen miért fogyott olyan kevés. Ennek két magyarázata is lehet: az egyik, hogy elsősorban a munkahelyeinken iszunk kapszulás kávét, otthon a legtöbben a hagyományosabb megoldásokat választjuk. Második nekifutásra azonban jóval reálisabbnak tűnik, hogy más lehet a visszaesés mögött. A kapszulás gépek olcsók, a 100-120 forintos egy kávéra jutó költséget pedig azért rengeteg háztartás megengedheti magának. A jóval valószínűbb magyarázat ezért az, hogy az alábbi ábrán szereplő 12. hétre már mindenki feltöltötte az otthoni készletét az előző héten, így, ha nem ezt a hét napot néznénk, szinte biztos, hogy nem ez lenne az eredmény. 

Forrás:GfK

Az online vásárlás nem pótolja a kieső áruházi fogyasztást

Egy másik, kicsit sem meglepő trend az online vásárlások megszaporodása. Tapasztalataink szerint az élelmiszerek házhoz szállításában a legszerencsésebbek is csak hetekre előre tudnak egy-egy időpontot foglalni maguknak, de más webáruházak vagy a nagy bútorboltok online felületein is szinte lehetetlen a vásárlás és az időpontfoglalás, túlterheltségre hivatkozva. A gond csak az, hogy az online kereslet gyors felfutása sem elég ahhoz, hogy a hagyományos üzletekből kieső forgalmat helyettesíteni tudja – mondja Sztupár Andrea.

A GfK európai adatai szerint az elektronikai kiskereskedelemben a hagyományos bolti értékesítés két százalékpontos visszaesését az online forgalom tíz százalékos bővülése csak annyira tudta ellensúlyozni, hogy a teljes forgalom a visszaesést elkerülve stagnálásközeli (+1%) eredményt mutasson. Ráadásul ezek az adatok az év első 11 hetét összesítik, a helyzet mára minden bizonnyal jelentősen leromlott.

Hogy mennyire, arra a GfK kínai leánycégének kutatásából következtethetünk. Ott a karantén legdurvább heteiben (tehát a január-februári periódusban) a hagyományos bolti kiskereskedelem közel hetven százalékkal esett vissza, és az online is csak stagnálni tudott.

Forrás:GfK

Ahogy fentebb már utaltunk rá, a GfK nemcsak a lokális kiskereskedelem adatait követi hétről-hétre, de rálátása van a nemzetközi disztribúciós folyamatokra is. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a helyzet ezen a területen is válságos: az árak február végéig 20 százalékkal emelkedtek, az értékesítések visszaesésével párhuzamosan.

A két folyamat első ránézésre ellentmondásos, hisz nem logikus, hogy az elektronikai termékek visszaeső eladásai magasabb árakat eredményezzenek. A magyarázat az, hogy nem a kereslet, hanem a kínálat esett vissza. A kínai termelők kiesésével a globális áruforgalom bezuhant, az árak pedig ezzel párhuzamosan lőttek ki igen látványosan.

Forrás:GfK

Lassú lesz a visszarendeződés 

És hogy milyen esélyekkel várhatjuk a piacok normalizálódását? Erre is jó példa lehet Kína, ahol két hónappal előttünk járnak a vírus elleni és a gazdasági válsággal vívott küzdelemben is.

Ott az első megbetegedések két lépésben a kereskedelem 80 százalékos (!) visszaesését eredményezték, de március közepére, a kijárási korlátozások feloldásával és az élet normalizálódásával párhuzamosan az eladások a korábbi szint 77 százalékáig kúsztak vissza. Ez alapján azt várhatjuk, hogy nálunk is hasonló vagy legalábbis nem sokban eltérő lesz a helyzet, a visszarendeződés látványos lesz, de a válság előtti pályára még jó darabig nem számíthatunk. 

A GfK kutatásairól, a kiskereskedelem és az ellátási láncok összefüggéseiről bővebben is kifaggattuk Sztupár Andreát. A beszélgetést az alábbi lejátszót elindítva hallgathatja meg.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Podcast Támogatói tartalom ellátási lánc GfK kiskereskedelem online kiskereskedelem Olvasson tovább a kategóriában

Podcast

Bucsky Péter
2024. november 9. 06:02 Podcast

Sikeres, innovatív magyar cégekhez kiszámítható oktatás és kutatás is kellene

Csehország és Észtország állva hagyta innovációban Magyarországot. A G7 Podcastban Cséfalvay Zoltánt kérdeztük, hogy mit lehetne jobban csinálni.

Bucsky Péter
2024. október 26. 06:10 Podcast

Sok pénzzel nyomul a Balkánon a kormány, de miért jó ez Magyarországnak?

200 milliárd forint kedvezményes kölcsönt nyújt hazánk Észak-Macedóniának. A térség szakértőjével készített podcastunkból kiderül, hogy mire fordíthatják ezt az összeget.

Holtzer Péter
2024. október 19. 06:04 Podcast

Már azt sem tudjuk pontosan, hogy hány gyerek jár a magyar iskolákba

Egyre kevesebbet tudunk a közoktatásról, pedig szakpolitikai elemzések nélkül át sem lehet gondolni, hogy mit kellene hosszú távon csinálni.

Fontos

Stubnya Bence
2024. november 20. 14:03 Adat, Pénz

A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt

Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Bucsky Péter
2024. november 20. 06:03 Közélet

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség

A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.