Nem véletlenül ijedtek meg a PMÁP-tulajdonosok az államkincstár kérdőívétől
Furcsa kérdésekkel készült a felhasználók számára a Magyar Államkincstár, melyet a Telex vett észre. A kérdőív célja a befektetési szokások vizsgálata, ugyanakkor a körülmények miatt sokan aggódni kezdtek, hogy más célja lehet az Államadósság Kezelő Központnak (ÁKK).
Mi történt? Az Államkincstár állampapír-vásárlási felületein találkozhattak az ügyfelek az új, a felhasználók pénzügyi/befektetési ismereteit firtató kérdőívvel.
- Többek között arra is kíváncsi az kérdőív, hogy mennyire vannak tisztában a vevők azzal, hogy a visszaváltási árfolyam bármikor megváltozhat
- Illetve arra is rákérdeznek, hogy tervezik-e a papírok idő előtti visszaváltását.
Miért fontos ez? Az állampapír vásárlásakor a lakossági befektető a saját pénzét adja oda az államnak, cserébe az állam egy bizonyos mértékű kamatot fizet neki, a kamat fizetése értelemszerűen a költségvetést terheli, ahol jövőre komoly nehézségek várhatók.
- Az Európa-rekorder magyar infláció megjelenésével a kormány többek között igyekezett a lakossági megtakarításokat az állampapírok felé terelni.
- Az egyik legnépszerűbb konstrukció az inflációkövető Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) 2033/I sorozata volt, mely elemzők szerint 2024-ben 18 százalék kamatot fizet majd.
- A szériát 2023. november 28-ig lehetett megvásárolni, az utolsó pillanatban is ömlöttek a vevők.
Számokban: A Bankmonitor információi szerint a PMÁP-tulajdonosok 2023. november közepén összesen 6 672 milliárd forintot tartottak ilyen megtakarítási formában.
- A portál szerint erre az államnak a 2024-es évre 1 200 milliárd forint kamatot kell majd fizetnie.
Igen, de: a kérdőív kapcsán a legnagyobb félelem, hogy mi történik akkor, ha az egyik mögöttes indok az, hogy az Államadósság Kezelő Központ így próbálja kideríteni, milyen arányban akarnák visszaváltani a befektetők a megtakarításaikat.
- A visszaváltás oka pedig lehet az, hogy az inflációkövető papírok 2025-től kezdve már veszítenek a vonzerejükből
- A PMÁP ugyanis jelenleg bármikor visszaváltható, kedvező, 1 százalékos díjjal, tehát alacsony infláció esetén megéri kiszállni hamarabb
- Ez a díj azonban a szerződés szerint bármikor megemelhető
Korábban Varga Mihály pénzügyminiszter illetve Kurali Zoltán, az ÁKK vezérigazgatója külön-külön is azt hangsúlyozták, hogy nem terveznek változtatni a PMÁP visszaváltási kondícióin, épp ezért furcsa, hogy pont ezt firtatja az azóta megjelent kérdőív.
Pénz
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
Mire számíthatnak a szárnyalás után a befektetők a második félévben?
Meglepően jó eredményeket hozott az első félév a tőkepiacokon, most érdemes megnézni, hogy mi várható az év második félévében.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
