Emlékszik még valaki a 2012/I jelű prémium lakossági államkötvényre? Akinek volt ilyen, valószínűleg szívesen gondol vissza a 2009-ben kibocsátott papírra, mert mai szemmel nézve szinte hihetetlen, 6 százalékos prémiumot fizetett az infláción felül, pedig csak nagyjából két és fél évre kellett lekötni a pénzt.

A magyar állam akkor éppen csődközeli helyzetből próbált talpra állni, és ennek keretében igyekezett növelni a lakosság részvételét az adósság finanszírozásában. Ezt szolgálta a nagyon vonzó kamatozás, ám mivel ez drága volt az államnak, a következő sorozatok csak 3 százalékos prémiumot fizettek az infláció mértékén felül.

2012-ben aztán újra válságos helyzetbe kerültek az állami pénzügyek, ekkor jött ki az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a 2015/J sorozattal, amely újra nagyon magas, 5 százalékos prémiumot fizetett az infláción felül, hároméves futamidőre. Ezt követően aztán már az állami pénzügyek konszolidációjával párhuzamosan egyre csökkentek a kamatprémiumok, a futamidők pedig egyre csak nyúltak.

Így jutottunk el odáig, hogy a ma elérhető legjobb inflációkövető állampapír, a 2031/I nevének megfelelően már nyolcéves, és csak egy százalékos prémiumot fizet a bázisidőszak inflációjához képest. Ám amiért mindezt előhoztuk, az az a változás, amelyet az ÁKK tegnap jelentett be: július végén a 2031/I forgalmazását lezárja (a kisebb prémiumot fizető, rövidebb futamidejű prémium állampapíréval együtt), és utána ebben a kategóriában már csak tízéves, az infláció felett mindössze 0,25 százalék prémiumot fizető állampapír lesz elérhető.

Mit szeretne az állam?

Az ÁKK szempontjából egy teljesen logikus folyamatról van szó, hiszen egy adósságkezelőnek alapvetően mindenhol az a célja, hogy a szükséges forrásokat a lehető legkisebb költséggel vonja be. A kérdés az, hogy ez az új feltételekkel is sikerül-e majd, ráadásul vannak más fontos szempontok is.

Ha az adósság után fizetendő kamat lenne az egyetlen szempont, akkor Magyarországnak és a hasonló helyzetben lévő országoknak csak devizában és nagy intézményi befektetők (befektetési alapok, bankok, nyugdíjalapok) felé kellene adósságot kibocsátani, mert ezek hajlandók ilyen értelemben az államkötvényeket a legolcsóbban megvenni. Így azonban az állam árfolyamkockázatot fut: ha gyengül a forint, akkor nő az adósság. Mint az utóbbi 15 évben láthattuk, ez egyáltalán nem csak elméleti veszély.

Egy másik szempont, hogy az intézményi befektetők aktívan kereskednek az adóssággal, és válságos helyzetben ez ahhoz vezethet, hogy sokan egyszerre akarnak megszabadulni a bajban lévő ország államkötvényeitől. Ez bizalmi válsághoz vezet, és ellehetetleníti, hogy elfogadható feltételek mellett vegyen fel új hitelt az adott állam.

A lakossági befektetők kevésbé szoktak pánikolni, így válságban náluk jobb kézben van az adósság, amely ha forintban van, akkor az árfolyam változásától sem kell tartani – ám magasabb kamatot kell nekik fizetni. Különösen igaz ez most az inflációkövető papírok esetében, hiszen mivel tavaly 14,5 százalék volt a pénzromlás, a korábban kibocsátott prémium állampapírok 15 százalék felett kamatoznak. Mivel pedig idén még magasabb lesz az infláció, jövőre ez még többe kerül majd az államnak. (Az sorozatonként eltér, hogy pontosan mikor van a kamatforduló.)

A fenti szempontokból a Fidesz 2010 utáni kormányzása alatt az az adósságkezelési mix jött ki, hogy az ÁKK a devizaadósság arányát 25 százalék alatt akarta tartani, amiből a járvány után engedett valamennyit, jelenleg 30 százalék a plafon. A lakossági állampapírarányt 20 és 25 százalék közé igyekszik belőni az adósságkezelő, de a legutóbbi, június végi statisztika szerint még fél százalékponttal elmaradt az alsó határtól.

A hazának szüksége van a pénzre

Ráadásul valószínű, hogy az alsó határ elérésével nem is lenne elégedett a kormányzat. Az elmúlt hónapokban ugyanis Orbán Viktor miniszterelnök, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter és a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely is több megszólalásában biztatta állampapír-vásárlásra a lakosságot.

aki segít az országnak, mert hajlandó a megtakarítását kincstárjegyben vagy államkötvényben tartani, annak jól is kell járnia, ott magasabb kamatot kell, hogy kapjon, mint ha banki megtakarítása lenne. Ezért most olyan intézkedéseket hoztunk, amellyel arra akarjuk rávenni az embereket, hogy a banki megtakarítások helyett az állampapír és a kincstárjegy irányába tereljék, mozdítsák el a pénzüket, és ezért magas kamatot kínálunk az állampapírok után, és egy adót vetünk ki a nem államkincstári, hanem banki jellegű megtakarításokra

– mondta Orbán Viktor június 16-án a Kossuth Rádióban.

Ennek formailag mindkét eleme teljesül, hiszen a banki betétkamatok – egy-két ritka kivételtől eltekintve – régóta nem versenyképesek az állampapírok hozamaival, a július 1-jével bevezetett 13 százalékos szociális hozzájárulási adó alól pedig az elterjedt megtakarítási formák közül jóformán^*még az ingatlanalapok mentesültek a szocho alól egyedül az állampapírok élveznek mentességet.

A hasonló nyilatkozatok alapján azonban inkább az állampapírok hozamának növelésére számítana az ember, nem a csökkenésére, mégis az utóbbi történik. A régiós összehasonlításban is elszállt állami kamatkiadások megfékezésének szempontjából ez persze tökéletesen érthető, ahogy arra is minden adósságkezelő törekszik, hogy minél hosszabb lejáratú államkötvényeket tudjon kibocsátani. (A járvány előtt százéves kibocsátások is akadtak a világban, ironikus módon még az egyik legtöbbször csődbe ment ország, Argentína is képes volt erre. Csődbe is jutott három évvel később.)

Vonzó marad?

A kérdés az, hogy ha az ÁKK lerontja a lakossági állampapír-állomány több mint felét kitevő prémium állampapír feltételeit, akkor fenntartható-e az utóbbi hónapokra jellemző növekedés.

Főleg úgy, hogy a hozamra koncentráló befektetőknek nincs nagyon más választása az állami kínálaton belül: a korábban szuper állampapírnak hívott MÁP+ állománya majdnem a hatodára (nagyjából ezer milliárd forintra) csökkent, mivel a magas inflációs környezetben az öt évre számított közel 5 százalékos kamat már egyáltalán nem vonzó. A kincstárjegyek és a bónusz magyar állampapír kamatozása pedig sokkal gyorsabban követi lefelé az inflációt, mint a prémium állampapír esetében.

Ezek alapján két forgatókönyvet lehet valószínűsíteni. Ha az új feltételekkel már nem sikerül a kívánt mértékben fenntartani a keresletet, akkor változtathat a feltételeken az ÁKK. Növelheti például a kamatprémiumot, tesztelve, hogy mi az a minimális szint, ami már kellően vonzó. Ez különösen akkor merülhet fel, amikor már a kamatbázis, vagyis az infláció is alacsonyabb lesz, és valószínűleg már jóval 10 százalék alá esik a kamatozás. Mindenesetre figyelmeztető jel, hogy – miként a Portfolio mai cikkében bemutatta – a szocho előtti hajrában több pénz áramlott befektetési alapokba, mint állampapírba.

Gergely Péter, a Biztosdöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a tízéves időtáv túl hosszú, Magyarországon nem gondolkodnak ilyen távon a befektetők. Akik pedig mégis, azoknál már a részvényekkel, befektetési alapokkal versenyez az állampapír, hiszen ilyen időtávon már a kockázatosabb, magasabb hozammal kecsegtető eszközöknek is van kifutási idejük. (Azaz ha bele is esik egy válság ebbe az időszakba, jó esély van arra, hogy utána ismét emelkedjenek az árfolyamok.)

Jó kamatot fizet az állampapír a következő egy-két évben, de látjuk, hogy az infláció csökken, és tízéves időtávon valószínűleg lesznek ennél jobb befektetések

– tette hozzá a G7-nek a szakember. Ő arra számít, hogy a következő napokban a most még elérhető prémium állampapíroknál lesz egy felfutás, már csak azért is, mert mostanra eldőlt, hogy a prémium állampapír jobb befektetés, mint a bónusz, így az utóbbiból is áramolhatnak pénzek az előbbibe. Az állam szempontjából persze nem ez, hanem a friss pénzek becsatornázása a kívánatos.

Ezzel együtt nem elképzelhetetlen, hogy az új feltételekkel is kellő mértékben fennmarad a lakossági kereslet az állampapírok iránt – különösen abban az esetben, ha a szocho tartósan velünk marad. (A kormányfő ígérete szerint az ukrajnai háború vége után ezt kivezetik.) Ebben az esetben még az sem elképzelhetetlen, hogy a maradék, negyed százalékos kamatprémium is eltűnjön. A prémium euró magyar állampapírral ugyanis ez történt: legutóbbi, jelenleg is forgalmazott sorozata már csak pontosan az eurózóna inflációját követi, nem fizet felette semmit. Ennek megfelelően el is tűnt nevéből a prémium jelző, és már csak euró magyar állampapírnak hívják.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAzt mondják a magyarok, hogy nem adnak kölcsön az államnak, de a tárcájukhoz nyúlva megváltozik a véleményükA bizalom hiánya miatt nem adnának pénzt az államnak. A júniusi állampapírvásárlási adatok viszont másról árulkodnak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAzokat a megtakarítási formákat is megadóztatja a kormány, amikbe a lakosság az év elején menekültAz állampapírokon és a ingatlanalapok befektetési jegyein kívül minden befektetési forma adóját csaknem duplázza a kormány júliustól.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA nehézségek ellenére is nyerésre állnak azok, akik ezt a megtakarítási formát nem hagyták figyelmen kívülA tudatos megtakarítók, akik egy diverzifikált portfólió részeként ide is raktak pénzt, igen jól jártak.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz államadósság Államadósság Kezelő Központ államkötvény állampapír állampapírok magyar állampapír plusz prémium magyar állampapír szocho Olvasson tovább a kategóriában