Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2023. január 9. 16:26 Pénz

A kiszámítható családpolitika hozza a várt eredményeket, főleg, ha a harmadik gyermek vállalásáról van szó

A gyermekvállalási kedv erősítése az Orbán-kormányok legfőbb céljai közé sorolható, amit számos anyagi ösztönző és támogatás bevezetésével igyekeztek elérni a közelmúltban. Ezek hatásosságát egyelőre sok kérdés övezi, mert bár a termékenység a 2011-es mélypontot követően növekedni kezdett, még kevés adat gyűlt össze a pontos elemzések elvégzéséhez. A szülővé válást támogató családpolitika azonban nem újdonság Magyarországon, és a korábbi évek tapasztalatai értékes tanulságokkal szolgálnak annak megítélésében, hogy a támogatások valóban ösztönözhetik-e egy vagy több gyermek vállalását.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNőtt a termékenység az Orbán-kormányok alatt, de nem biztos, hogy az intézkedések miattA 2008-as válság után történelmi mélypontra süllyedt a termelékenységi ráta Magyarországon. Azóta folyamatos a növekedés, de kérdéses, hogy ez mennyire lesz tartós.

A rendszerváltás első évtizedeinek családpolitikája érdemben hatott a gyerekvállalásra Spéder Zsolt és Murinkó Lívia eredményei szerint, amelyek ebben a Társadalmi Riportban olvashatók. Ekkoriban a gyermekvállalás időszaka jócskán eltolódott, az anyák átlagos életkora első gyermekük megszülésekor 1985-ben 22,6 év volt, 2016-ban viszont már 28,4 év. Az általános halasztásnak is nevezett jelenség eltérően érintett bizonyos társadalmi csoportokat a gyermekvállalással kapcsolatos politikai intézkedésekhez hasonlóan, mindenesetre a szülővé válás esélyének szempontjából jól elkülönül két időszak:

1995 júniusa, a Bokros-csomag bevezetése előtt magasabb, azt követően alacsonyabb volt ez az esély.

A szülővé válás csökkenő esélye és halasztása részben „független”a gazdasági folyamatoktól, ám a makrogazdasági környezet és a családpolitikai intézkedések szerepe is kimutatható. Az anyává válást meghatározó egyéni jellemzők közé tartozik,

  • ha valaki „nagyon idős”: a szülővé válás átlagos életkoránál legalább három évvel idősebb nők kisebb eséllyel vállalnak gyereket társaiknál;
  • a kettő vagy annál több testvér, illetve a testvérek hiánya: az egykék esetében kisebb, míg a három vagy több testvérrel felnövők körében magasabb a gyermekvállalás esélye azokhoz képest, akiknek egy vagy két testvére van;
  • a szülő iskolázottsága: a legfeljebb alapfokú végzettségű szülők gyermekei nagyobb eséllyel válnak szülővé a többi iskolázottsági szinthez képest;
  • roma származás: ennek hatása a gyermekvállalásra szintén pozitív;
  • párkapcsolati helyzet: a házasokhoz képest kisebb eséllyel válnak szülővé az élettársi kapcsolatban élők, az egyedülállók esetében továbbá még alacsonyabb a gyermekvállalás esélye;
  • munkaerőpiaci státusz: a nem dolgozó és nem tanulók körében magasabb a szülővé válás esélye, mint a dolgozók esetében, illetve a legfeljebb alapfokú végzettségű, dolgozó nők kisebb eséllyel szülnek, a középfokú végzettségű vagy diplomás dolgozó nőknél, továbbá a tanulók körében is ritka a gyermekvállalás;
  • szülői házból való elköltözés: ez a szülővé válás előfeltételének mutatkozik – összehangolt család- és lakáspolitikára tehát valóban szükség van;
  • és a kutatók a vallásosság szerepét is megvizsgálták, ez azonban nem hat érdemben a gyermekvállalásra.

A családpolitika és a makrogazdasági körülmények hatásait részletesebben vizsgálva kiderül, hogy a rendszerváltás előtt és az azt követő „optimista” években magasabb volt a szülővé válás esélye, mint a Bokros-csomag bevezetése után. A kilencvenes évek közepétől másfél évtizeden keresztül stagnált a gyermekvállalási hajlandóság, majd 2010 után kismértékben erősödött. Összességében

nagyobb eséllyel születnek meg az első gyermekek az alacsonyabb inflációval, a magasabb foglalkoztatottsággal és az alacsonyabb munkanélküliséggel jellemezhető időszakokban.

Családpolitikai szempontból a Bokros-csomag negatív következményei az univerzális támogatási elvről a rászorultság elvére való áttérésben és a keresetarányos támogatás megszűnésében nyilvánultak meg. Mindez egyrészt szakítást jelentett a korábban bővülő intézményrendszerrel, másrészt tömegek számára növelte meg a gyermekvállalás közvetlen és közvetett költségeit.

A politikai és gazdasági változások nem egyöntetűen érintették a társadalmat. Az alacsony iskolai végzettségű dolgozó nők körében a gyermekvállalás esélye folyamatosan csökkent, míg a közepes és a magas végzettségűek esetében a Bokros-csomag, majd a családi adókedvezmény visszaállításának időszaka (1995–2002) jelenti a „mélypontot” Spéder és Murinkó megállapítása szerint. Az ezredfordulót közvetlenül megelőző változások leginkább közepes státuszú – szakmunkás, érettségizett –  csoportokat érinthették.

A diplomás nők helyzete valamivel előnyösebb lehetett, sőt a 2010 és 2016 közötti időszakban a gyermekvállalási hajlandóság megnőtt ebben csoportban. A diplomás munkavállalók mellett a

a nem dolgozó nők is nagyobb eséllyel váltak szülővé a 2010-es években

a közepes végzettségű dolgozók körében 1995 és 1998 között mért adathoz képest.

Noha – ahogy már korábban említettük – a kilencvenes évek közepén megnövekedtek a gyermekvállalás költségei, a harmadik gyermek megszületésének esélye is emelkedett. Spéder és Murinkó szerint ez egyrészt támogatások komoly mértékének volt köszönhető: a női átlagkereset 30-40 százalékát kitevő GYET – a legalább három gyermek nevelése esetén járó gyermeknevelési támogatás – nyolc évig történő biztosítása, illetve a jelentékeny adókedvezmény is érdemi anyagi támaszt jelentettek még a legnehezebb időszakokban is.

Másrészt bár a nagycsaládosok gazdasági körülményei is bizonytalanná váltak, az őket pontosan célzó intézkedések érdemi segítséget nyújthattak. Ezek ráadásul kiszámíthatóan álltak az érintettek rendelkezésére, a „főállású anyaságot” támogató GYET például 1993 óta lényegében változatlan formában áll a három- vagy többgyerekes nők rendelkezésére, és 1999 óta jelentős adókedvezményekre is számíthatnak a nagycsaládosok. A hosszú távon kiszámítható családpolitikai intézkedések tehát célt érhetnek – ezt mellesleg Orbán Viktor is hangsúlyozta karácsony előtti sajtótájékoztatóján, amikor a babaváró hitel jövőjéről kérdezték az újságírók.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz családpolitika demográfia társadalmi riport társadalmi riport 2022 Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Stubnya Bence
2025. március 31. 06:01 Élet, Pénz

Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat

Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.

Gergely Péter
2025. március 26. 17:17 Pénz

Revolut, Wise és BinX, mire lehetnek ezek jók egy magyar cégnek?

Vannak előnyeik, de a magyar fintech szolgáltató a külkereskedelemhez nem passzol, nemzetközi versenytársai pedig az áfakörös működésnél esnek ki.

Stubnya Bence
2025. március 26. 16:21 Pénz, Vállalat

Máltai bankot venne az OTP a helyi sajtó értesülése szerint

Az értesülést az OTP nem kommentálja, de ha tényleg megvenné a HSBC helyi leányát, ez lehetne az első Kelet- és Közép-Európán kívüli leányvállalata.

Fontos

Vámosi Ágoston
2025. március 30. 06:07 Élet

Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen

Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.

Hajdu Miklós
2025. március 29. 15:04 Világ

Európában a klímavédelem nyírta ki az olcsó kisautókat, Amerikában Trump vámjai fogják

Az áremelkedés miatt jellemzően az olcsóbb és kisebb típusok tűnhetnek el az amerikai autópiacról. Ilyeneket már Európában is egyre nehezebb találni.

Bucsky Péter
2025. március 29. 06:06 Podcast

Lemarad a gazdaság a népesség növekedése mögött, ha nem csökken Afrika kizsákmányolása

A nehézségekben a rossz kormányzási gyakorlatoknál is nagyobb szerepe lehet az adóelkerülésnek és az egyoldalú kereskedelmi kapcsolatoknak.