2021-ben az Európai Unió országainak állampolgárai átlagosan kicsit elégedetlenebbek voltak az életükkel, mint 2018-ban, amikor legutoljára erre vonatkozó felmérést készítettek – az EU statisztikai hivatala, az Eurostat a friss adatokat bemutató közleményben mindezt pedig a járvány negatív hatásaival hozza összefüggésbe. Magyarországon az emberek elégedettsége nem változott, de az uniós mezőnyben csak Bulgáriában volt rosszabb a helyzet ilyen szempontból, mint hazánkban.
Az Eurostat néhány évente összegyűjti, hogy az egyes uniós tagállamokban az emberek mennyire elégedettek az életükkel. Ez kifejezetten egy általános közérzetet jelent, nem pillanatnyi hangulatot, és nem is valamilyen specifikus elégedettséget (az anyagi körülményekkel, kapcsolatokkal való elégedettséget például külön is lekérdezik).
Az így létrejövő skálán a nulla azt jelenti, hogy valaki egyáltalán nem elégedett az életével, a tíz pedig az az állapotot mutatja, amikor valakinek már nem is lehetne jobb az élete. Az unióban az emberek átlagosan inkább elégedettek az életükkel, viszont az elégedettség kicsit csökkent, átlagosan 7,3-ról 7,2-re 2018 és 2021 között.
Az átlagon belül viszonylag nagy szórás van a tagállamok között, ugyanakkor a legutóbbi két lekérdezés között a különbségek csökkentek: trendszerűen az elégedettebb országokban az emberek kevésbé voltak elégedettek 2021-ben, mint három évvel korábban, az elégedetlenebb országokban viszont inkább nőtt az emberek elégedettsége.
2021-ben az élettel való elégedettség Ausztriában (8 pont), Finnországban (7,9), Romániában (7,7) és Hollandiában (7,6) volt a legmagasabb, Bulgáriában (5,7) pedig a legalacsonyabb, aminél Magyarország és Lettországban csak kicsit volt jobb a helyzet (6,5 és 6,7 pont).
A legnagyobb csökkenéseket a magasabb átlagos elégedettségű országokban mérték, például Írországban (8,1 – 7,3), Dániában (7,8 – 7,3) és Franciaországban (6,8 – 6,3). A legnagyobb növekedéseket pedig Litvániában (6,4 – 7), Horvátországban (6,3 – 6,8), Romániában (7,3 – 7,7) és Görögországban (6,4 – 6,8) dokumentálták.
A Központi Statisztikai Hivatal egyébként már közölt Magyarországra vonatkozóan ennél frissebb adatot, eszerint az élettel való elégedettség átlagértéke 6,5-ről 6,9-re nőtt Magyarországon 2022-re tavalyhoz képest.
Az ábra alapján az is látszik, hogy Magyarországon viszonylag nagy javulás volt ebben a mutatóban 2013 és 2018 között. A javulást és a régiós, illetve uniós összehasonlításban gyenge eredményeket a hasonló szubjektív jóllétre vonatkozó felmérések is megerősítik: az ENSZ globális boldogságindexe alapján például 2008 és 2019 közötti időszakban Magyarország boldogságindexe nőtt a legnagyobb mértékben a visegrádi országok közül, ami a régióban így is a legalacsonyabb volt.
Pénz
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
Mire számíthatnak a szárnyalás után a befektetők a második félévben?
Meglepően jó eredményeket hozott az első félév a tőkepiacokon, most érdemes megnézni, hogy mi várható az év második félévében.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
