2021-ben az Európai Unió országainak állampolgárai átlagosan kicsit elégedetlenebbek voltak az életükkel, mint 2018-ban, amikor legutoljára erre vonatkozó felmérést készítettek – az EU statisztikai hivatala, az Eurostat a friss adatokat bemutató közleményben mindezt pedig a járvány negatív hatásaival hozza összefüggésbe. Magyarországon az emberek elégedettsége nem változott, de az uniós mezőnyben csak Bulgáriában volt rosszabb a helyzet ilyen szempontból, mint hazánkban.
Az Eurostat néhány évente összegyűjti, hogy az egyes uniós tagállamokban az emberek mennyire elégedettek az életükkel. Ez kifejezetten egy általános közérzetet jelent, nem pillanatnyi hangulatot, és nem is valamilyen specifikus elégedettséget (az anyagi körülményekkel, kapcsolatokkal való elégedettséget például külön is lekérdezik).
Az így létrejövő skálán a nulla azt jelenti, hogy valaki egyáltalán nem elégedett az életével, a tíz pedig az az állapotot mutatja, amikor valakinek már nem is lehetne jobb az élete. Az unióban az emberek átlagosan inkább elégedettek az életükkel, viszont az elégedettség kicsit csökkent, átlagosan 7,3-ról 7,2-re 2018 és 2021 között.
Az átlagon belül viszonylag nagy szórás van a tagállamok között, ugyanakkor a legutóbbi két lekérdezés között a különbségek csökkentek: trendszerűen az elégedettebb országokban az emberek kevésbé voltak elégedettek 2021-ben, mint három évvel korábban, az elégedetlenebb országokban viszont inkább nőtt az emberek elégedettsége.
2021-ben az élettel való elégedettség Ausztriában (8 pont), Finnországban (7,9), Romániában (7,7) és Hollandiában (7,6) volt a legmagasabb, Bulgáriában (5,7) pedig a legalacsonyabb, aminél Magyarország és Lettországban csak kicsit volt jobb a helyzet (6,5 és 6,7 pont).
A legnagyobb csökkenéseket a magasabb átlagos elégedettségű országokban mérték, például Írországban (8,1 – 7,3), Dániában (7,8 – 7,3) és Franciaországban (6,8 – 6,3). A legnagyobb növekedéseket pedig Litvániában (6,4 – 7), Horvátországban (6,3 – 6,8), Romániában (7,3 – 7,7) és Görögországban (6,4 – 6,8) dokumentálták.
A Központi Statisztikai Hivatal egyébként már közölt Magyarországra vonatkozóan ennél frissebb adatot, eszerint az élettel való elégedettség átlagértéke 6,5-ről 6,9-re nőtt Magyarországon 2022-re tavalyhoz képest.
Az ábra alapján az is látszik, hogy Magyarországon viszonylag nagy javulás volt ebben a mutatóban 2013 és 2018 között. A javulást és a régiós, illetve uniós összehasonlításban gyenge eredményeket a hasonló szubjektív jóllétre vonatkozó felmérések is megerősítik: az ENSZ globális boldogságindexe alapján például 2008 és 2019 közötti időszakban Magyarország boldogságindexe nőtt a legnagyobb mértékben a visegrádi országok közül, ami a régióban így is a legalacsonyabb volt.
Pénz
Tehetetlen a kormány, az árnyomás utat tör magának a gazdaságban
A kormány infláció elleni hadjárata nem hozza a várt eredményt, több szektorban is elkezdtek ritkulni az akciók, néhány bank a lakáshiteleknél szigorít.
Befogott orral, de venniük kell a dollárt a befektetőknek és jegybankoknak
Megingott az Egyesült Államok kivételességébe vetett hit, de az ország pénzügyi rendszerének és a dollárnak egyelőre még nincs igazi alternatívája.
Miért kerüli sok befektető a gyorsan növekvő cégeket?
A legtöbben örülnek, ha tőzsdei vállalatuk gyorsabban nő versenytársainál, az értékalapú befektetők viszont a hosszú távú, stabil bővülést keresik.
Fontos
Csak két szakma előzi meg a politikusokat a fizetési listán
Az utóbbi öt évben a pilóták megelőzték a képviselőket, államtitkárokat és minisztereket. A szakorvosok előreléptek a negyedik helyre.
Pár dolog kezd eltűnni a magyar vendéglátásból, például a vendég, a pénztárcája és a szakács
Tucatjával zárnak be országszerte még a neves éttermek is, nincs a vendégeknek pénzük, az alapanyag, a rezsi és a közteher viszont az egekben van.
Külföldről akar hitelt felvenni a kormány a választás előtti osztogatásra
Hamarosan megtudhatjuk, hogy vevők-e erre a hitelezők, és mekkora kamatot kérnek cserébe. Könnyen lehet azonban, hogy ez a pénz sem lesz elég.
