Miért drágulnak ennyire az élelmiszerek világszerte? Erre a kérdésre hónapok óta megvannak a szakmai válaszok, a világjárvány után az ellátási láncok nem álltak helyre, magas az energia ára, különösen az orosz-ukrán háború kitörése óta, illetve általában nincs elég alapanyag és köztes termék a világpiacon.
Sophie van Huellen, a Manchesteri Egyetem kutató-közgazdásza azonban most a The Conversation angol lapban közzétett írásában fontosnak tartja felhívni a figyelmet még egy jelenségre: a spekulatív tőzsdei ügyletek elszaporodására.
Ahogy írja, a fenti okok természetesen mind valósak, de a nem megfelelő kínálat, vagyis a részleges élelmiszerhiány nem teljesen áll meg. Kínában 2021-ben és az Egyesült Államokban 2022-ben kiugróan jó gabonatermés volt, az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) pedig 2022-23-ra kielégítő világpiaci kínálatot jelzett előre.
Huellen emlékeztet arra, hogy a legutóbbi, 2008-as világgazdasági válságban is felvetődött, hogy az élelmiszerek árát a tőzsdei származékos ügyletek is jelentős mértékben hajtották felfelé, és akkor egy tudományos munkában ezt be is mutatták.
A származékos ügyleteknél a pénzügyi befektetők az árak jövőbeni változására “fogadnak”, úgy adnak és vesznek terményt, hogy az a legtöbb esetben fizikailag sosem kerül a tulajdonukba – lényegében csak az árak alakulására spekulálnak. Ez teljesen természetes és szabályos módja a kereskedésnek, annál is inkább, mert gyakran azok is élnek a módszerrel, akik ténylegesen érintettek az élelmiszertermelésben. Egy termelő előre eladhatja például a gabonáját a tőzsdén úgy, hogy az még meg sem nőtt, ám ő az aratáskori piaci árra jól spekulálva bebiztosíthatja magának a megfelelő bevételt.
A dolog azonban a farmerek szemszögéből csak akkor működik jól, ha a tőzsdei árak végső soron az adott terület szakmailag megalapozott piaci adatain alapszanak, ekkor fogja a tőzsdei ár jól tükrözni a termény valós piaci értékét.
Huellen azonban pont azt mutatta be elemzésében, hogy a pusztán pénzügyi befektetők gyakran olyan stratégiát követnek, amely az ő szempontjukból tökééletesen igazolható, ám a tőzsdei árat eltérítik a piaci alapvetésektől.
A kutató szerint az utóbbi időben megint alaposan megnőtt ezeknek az ügyleteknek a szerepe, amiből arra lehet következtetni, hogy a magas élelmiszerárakat nem csak a termények szűkösebb kínálata okozza.
A nem agrárszakmai alapon, azaz ebből a szempontból mesterségesen felpumpált árak azért veszélyesek, mert a nagy termelő országok a saját lakosságuk biztos ellátása érdekében stratégiai készleteket kezdenek felhalmozni, ami a nemzetközi kereskedelemben beszűkíti a kínálatot, ami pedig az ördögi kör végén megint felhajtja az árakat.
Pénz
Fontos