Hullámvasútra ültette a magyar gazdaságpolitika a kisvállalkozók idegrendszerét az elmúlt hetekben, miután a forint árfolyamának mélyrepülését megfékezni hivatott intézkedéssel október második hetében a jegybank a hitelek piacát is erősen visszafogta. Noha az alapkamat a Monetáris Tanács szeptember végi döntésének megfelelően változatlan maradt, a magas kamatozású gyorstenderek bejelentésével és a kamatfolyosó felső szélének 25 százalékra növelésével mégis jelentős kamatemelés történt. Az intézkedést a forint erősödése követte, azonban mélyütésként hatott a hitelfelvétel előtt álló vagy nem fixált törlesztővel rendelkező vállalkozásoknak.
Október 22-én egy rendkívüli kormányinfón végül kiderült, hogy a kamatstopot kiterjesztik a kkv-szektorra is, amely 60 ezer vállalkozást és nagyjából 100 ezer hitelt érint, közel 2000 milliárd forint értékben. Az erről szóló kormányrendelet a szerda esti közlönyben jelent meg, az intézkedés november 15-től hatályos, jelen állás szerint 2023. június végéig. (De hasonló intézkedéseket a kormány már többször is meghosszabbított.)
Ahhoz, hogy értsük, miért volt erre szükség, érdemes egy kicsit megvizsgálni, milyen helyzetet teremtett a jegybank kamatemelése. A hitelpiacok kiszáradásának egyik legfontosabb, lényegében azonnali következménye a fejlesztések elmaradása – ez jól látszik például a 2016-os adatokon, amikor a kölcsönök kihelyezésének stagnálásával együtt járt a beruházási aktivitás gyengülése. Mindez hosszabb távon a növekedés lassulásával, sőt, akár a termelés visszaesésével és csődhullámmal is fenyeget, amire az elmúlt hetekben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara részéről Parragh László, illetve a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének képviseletében Perlusz László is figyelmeztetett.
Kérdésünkre Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója mindehhez hozzátette, hogy
a felelős vállalatok két számjegyű kamatok mellett már nemigen vesznek fel hitelt
a bankárok általános véleménye szerint, és a hitelek költsége ezt a szintet már augusztusban elérte. Ugyanakkor az árfolyam feltartóztathatatlan gyengülése és az infláció szárnyalása legalább ennyire kedvezőtlen a gazdaság számára. A rövidtávú hátrányokat tehát középtávon ellensúlyozhatja a turbulens pénzpiaci mozgások lecsitításának kedvező hatása. Más kérdés a szakértő szerint, hogy elkerülhető lett volna-e a lórúgásszerű jegybanki lépés átgondoltabb kamatpolitikával, illetve a megelőző időszak körültekintőbb fiskális és monetáris politikájával.
Ifjabb Becsey Zsolt, az Egyensúly Intézet vezető közgazdásza szerint az idei második negyedévi kkv-s hitelfolyósítások között 40 százalékos volt az éven belül forduló vagy folyószámla tranzakciók aránya, a kamatemelés ezért a kkv-k egy jelentős részének durva lökést jelentett volna. (Az MNB lépése nyomán ugyanis a bankközi kamatok is jelentősen megemelkedtek, ez gyűrűzött volna át a változó kamatozású hitelere, mert azok árazása a bankközi kamatlábhoz, a BUBOR-hoz kötött.) A szombati bejelentés viszont a nagyvállalatokat nem érintette, itt jelentős kamatteher-növekedéssel kell számolni az érintetteknek (a nagyvállalati hitelek adják a teljes vállalati hitelállomány közel 40 százalékát).
A szombati bejelentés ugyanakkor egy újabb, a piaci viszonyokat torzító lépésként is értelmezhető, aminek következményeire Zsiday Viktor, a Citadella Alap portfóliókezelője hívta fel a figyelmet blogbejegyzésében. Ahogy a szakember fogalmaz, az előre megjósolhatatlan beavatkozások kevesebb befektetéshez és gyengébb növekedéshez vezetnek végső soron,
az eltérített árak pedig ráadásul természetszerűen hiányt okoznak.
Mindez jelen esetben a hitelkínálat várható szűkülését jelenti. Ezt a kormány vélhetően azzal igyekszik ellensúlyozni, hogy – mint arról Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az említett szombati kormányinfón beszélt – a Bankszövetséggel egy olyan programon kezd dolgozni, amely szerint a többet hitelező pénzintézeteknek kevesebb bankadót kellene fizetniük.
Árnyalja a kilátásokat, hogy a már hónapok óta rendkívül pesszimista háztartások vásárlóereje is csökken, amit például a turizmus területén működő cégek jócskán érzékelhetnek – a vendéglátóknál további problémákat okozhatnak a téli bezárások okozta bevételkiesések a hitelek törlesztésében –, de az építőiparra is kihat.
A szigorodó monetáris politika természetesen a lakossági hitelek piacát is befolyásolja, amit mi sem szemléltet jobban, mint hogy már húsz százalékkal kamatozó személyi kölcsön is akad a kínálatban – igaz, a már felvett változó kamatozású hitelekre ebben a szegmensben már tavaly kamatstopot vezetett be a kormány, amit október közepén hosszabbított meg a jövő év közepéig.
Pénz
Revolut, Wise és BinX, mire lehetnek ezek jók egy magyar cégnek?
Vannak előnyeik, de a magyar fintech szolgáltató a külkereskedelemhez nem passzol, nemzetközi versenytársai pedig az áfakörös működésnél esnek ki.
Máltai bankot venne az OTP a helyi sajtó értesülése szerint
Az értesülést az OTP nem kommentálja, de ha tényleg megvenné a HSBC helyi leányát, ez lehetne az első Kelet- és Közép-Európán kívüli leányvállalata.
Még kényelmetlenenebb helyzetbe került az alapítványi botrány nyomán Varga Mihály
Korábban jó ötletnek tűnhetett a jegybanki alapítvány vagyonának beolvasztása az MNB-be, de a botrány és vagyonvesztés után már nagyon más a helyzet.
Fontos
Olyasmiről árulkodhat a rekordalacsony születésszám, amiről a kormány hallani sem akar
Ha folytatódik a kedvezőtlen tendencia, az arra utalhat, hogy a családtámogatások csak előrehozták az amúgy is tervezett gyermekek megszületését.
Megint kényszerhitelezik a nyugdíjasok a magyar államot, de nem ez a legrosszabb hír
Elismerte a kormány a korábbi inflációs terv tarthatatlanságát, de a növekedésre és a hiányra vonatkozó előrejelzések is egyre rosszabbul néznek ki.
A NER legpazarlóbb lopása lehet a jegybanki alapítványok botránya
Voltak már hasonló nagyságú korrupciógyanús ügyek, de olyan valószínűleg még nem, ahol ennyire hatékonytalanul forgatták át magánkezekbe a közvagyont.
