Európa egyik legalacsonyabban képzett országává csúszik le Magyarország

Egy ország gazdasági fejlettsége szoros összefüggésben áll a lakosainak a képzettségével. Ezt azonban nehéz mérni, hiszen az iskolában töltött évek, az oktatás minősége, a felnőttképzés mellett az innovációhoz való hozzáállás, a vállalkozási kedv is nagyban befolyásolja, hogy az emberek mennyire tudják a megszerzett tudásukat hasznosítani.

A világ országainak egy főre jutó GDP-jét és az oktatásban töltött időt azonban egy grafikonon ábrázolva teljesen egyértelműen látható, hogy nem lesz egy országból igazán fejlett és tehetős, ha a polgárai nem járnak eleget iskolába. Ehhez pedig elengedhetetlen, hogy minél többen szerezzenek felsőfokú végzettséget. Az összefüggést részletes tudományos elemzések is megerősítik.

Régiós szinten is lemaradó magyar tudásszint

Az egyik leginkább elfogadott mutatószám egy ország humán képességeinek mérésére az ENSZ által számított emberi fejlettségi index (HDI). Ez a születéskor várható élettartamot, a oktatásban töltött időt és GDP-t veszi alapul. Magyarország ebben nem áll jól: a 46. helyezés azt jelenti, hogy az EU tagok közül csak az 53. helyen álló Románia és a 68. helyen álló Bulgária áll mögöttünk. Magyarországon ez a mutató a török és argentin értékkel esik egybe, az elérni kívánt Ausztria és Németország pedig nem igazán kerül érdemben közelebb. Egyre távolabb kerülünk viszont a régió sikeres országaitól: 1990-ben még a cseh HDI 97 százaléka volt a magyar, 2021-ben már csak 81 százaléka.

A magyar HDI adatok eredménye nem csoda az oktatásra fordított kiadások csökkentése és az oktatás már sokszor, részletesen megírt rossz minősége miatt. A legtöbb nemzetközi felmérésből az alap- és középfokú oktatás hiányosságait szokták kiemelni, pedig a hazai felsőfokú oktatással is sok probléma van.

Eltűnő egyetemisták

A talán leglátványosabb probléma, hogy a Fidesz kormányzásának köszönhetően jelentősen csökkent a diplomások aránya az EU-átlaghoz hasonlítva.

Magyarországon a harmadik legalacsonyabb a diplomás fiatalok aránya az Európai Unióban.

A 2021-es adatok alapján a 25-34 év közötti magyar fiatalok 32,9 százalékának volt diplomája, ennél csak a román 23,3 és az olasz 28,3 százalék alacsonyabb. Megelőzte azonban hazánkat Bulgária is (34,9 százalék). A magyar visszaesés azért fájó, mert 2010-ben, a Fidesz kormányra kerülésekor még kilenc jelenlegi EU tagországban volt alacsonyabb a fiatal diplomások aránya, 2021-re már csak kettőt sikerült megelőzni. Mivel egy tíz éves korcsoportot ölel fel a felmérés, és továbbra is rendkívül kevesen járnak a felsőoktatásba az emelkedő tandíjak, a kormány a tanulást nem ösztönző politikája miatt, jó eséllyel

néhány éven belül Magyarország lesz az unió legalacsonyabb képzettségű országa a munkavállalóknak kiemelten fontos fiatalok körében.

Regionális szinten még nagyobbak a különbségek. Észak-Magyarország például a 25-64 évesek körében elérhető adatok alapján a 20. legkevésbé képzett régió Európában az Eurostat 2021-es adatai alapján. Ez a mutató a felsőfokú képzettséggel rendelkező lakosságot mutatja meg. Nem is csoda, ha a jelentős környezeti terheléssel, alacsony hozzáadott értékkel és bérekkel jellemezhető beruházások találják itt meg a számításaikat, mint a BMW és a CATL kínai akkumulátorgyár.

Magyarország déli és keleti régiója az unió legalacsonyabb képzettségű térségei közé tartozik, ahogy az az alábbi térképen látható. A színkódok a 25-64 éves lakosságon belül mutatják a diplomások arányát.

Forrás: Eurostat

Szegénységet ösztönző kormányprogram

Régóta ismert összefüggés, hogy minél magasabb valakinek az iskolai végzettsége, annál többet keres és annál kisebb az esélye, hogy nem talál munkát. A KSH adataiból kiolvasható, az egyetemi végzettségű, munkaképes magyarok 83 százaléka dolgozott, míg a középfokú szakmai végzettségűeknél csak 70,8 százalék volt ez az arány 2021-ben. A különbség annak ellenére sem csökkent, hogy a kormány politikája a kétkezi munkát állította középpontba az elmúlt évtizedben, 2010-ben 76, illetve 64,3 százalék volt a két végzettség szerinti foglalkoztatási ráta aránya. Ez azt jelenti, hogy 18 százalékkal volt mindkét időszakban magasabb az egyetemi végzettségűek foglalkoztatási rátája. Így a kétkezű munka erőltetése szembe megy a kormány magas foglalkoztatottságot elérni kívánó politikájával is.

Orbán Viktor 2013-as megnyilatkozása szerint egy szakma is ér annyit, mint egy diploma. Ez egyedi esetekben természetesen igaz is lehet, de összességében nagyon távol áll a valóságtól. Az egyetemi végzettségűek bruttó átlagbére 798 ezer forint volt 2021-ben, az érettségivel rendelkező szakmai végzettségűeké ennek csupán fele, 403 ezer forint. Akinek a szakmája mellett értettségije sem volt, annak 329 ezer forint volt az átlagos bruttója.

A piac is úgy gondolja, hogy a kormánynak nincs igaza: nagyon is keresettek Magyarországon a frissdiplomások. Az Eurostat adataiból az látható, hogy amíg az EU átlagában a diplomájukat kézhez vevő diákok 87,1 százaléka talál munkát^*20-34 évesek aránya, akik befejezték tanulmányaikat a felsőoktatásban, és közülük mennyien dolgoznak., addig Magyarországon 92,2 százalék ez az arány. Csak Máltán és Hollandiában magasabb ez az érték az EU-ban. Minél alacsonyabb valakinek az iskolai végzettége, annál kisebb eséllyel fog dolgozni.

Mivel évente átlagosan körülbelül 20 ezer fővel csökken a munkaképes korban lévő népesség száma, ezért

egyre égetőbb problémát fog okozni a következő években a hiányzó diplomások száma a magyar munkaerőpiacon.

Ebből is könnyen belátható, hogy ha egy csökkenő népességű és munkaerejű országban nem egyre magasabb képzettségűek a lakosok, akkor az a jövedelmek lassabb növekedéséhez vezet, ami csökkenti a GDP növekedésének lehetőségét.

Nem csak egyre kevesebben tanulnak Magyarországon, de egyre alacsonyabb színvonalú oktatásban részesülnek. Közismert, hogy a fejlett országokban az alapfokú és középfokú oktatásban tanuló diákok teljesítményét mérő PISA-felméréseken egyre rosszabbul szerepel hazánk, nem csak a saját, de az európai és régiós eredményekkel összevetve is.

Lecsúszó magyar egyetemek

A főiskolai és egyetemi képzések minőségéről nem készülnek ilyen széleskörű felmérések, de jó kiindulási alapot jelenthet az egyetemek teljesítménye. Az egyik legelismertebb ranglista a SCImago Institutions Rankings (SIR). Ez egy összetett mutatószámra épül, ami az egyetemek kutatói tevékenyéségét, a bejegyzett szabadalmakat, tudományos publikációkat és azok idézettségét is figyelembe veszi.

Az alábbi ábra azt mutatja, hogy a globális egyetemi rangsorban országonként a legjobb helyezést elérő egyetem hol állt az adott évben. A régió országaiban mindenhol jelentősen előre tudott lépni a legjobb egyetem. Magyarországon azonban az ELTE helyezésének javulása volt a kiemelt országok közül a legkisebb, lengyel, észt, szerb és horvát egyetemek is meg tudták előzni.

A magyar egyetemek szerepe egyre csökken a régióban: míg 2009-ben a hazai felsőoktatási intézmények adták a globális toplistába kerülő régiós intézmények 6,9 százalékát, 2022-ben már csak 3,9 százalék volt ez. 17 magyar, 16 szlováki egyetem kerül fel a rangsorra, pedig Szlovákia jóval kisebb lakosságú ország.

A rangsorolt egyetemek átlagos teljesítménye alapján is a régiós országok közül egyre hátrébb kerül hazánk. 2009-ben még a második legjobb helyen voltak átlagosan a magyar egyetemek, 2022-ben szlovák és észak-macedón intézmények eredményét épphogy előzve a nyolcadik helyet sikerült csak elérni.

Nem egyedi jelenségről van szó: a The Times egyetemi rangsorában folyamatosan csúsznak le a hazai felsőoktatási intézmények. Az egyetlen kivétel a Semmelweis Egyetem. Ennek a legfrissebb lista szerint már 34 százalékban külföldi tanulói voltak, hét éve még csak 25 százalék volt ez az arány.

Magyar helyett külföldi diákok

A felsőoktatásba egyre kevesebb diák került be, a Fidesz 2011-2012-ben kezdett bele a hazai egyetemek leépítésébe. Ennek fontos eleme volt a magas tandíjak bevezetése. Ez a kevésbé tehetős diákok számára nem, vagy csak nehezen megfizethetővé tette a felsőoktatást számos tudományterületen. A felősoktatásba felvett magyar diákok száma 2002-2012 között 53-55 ezer fő között alakult. Ez gyors zuhanásba kezdett, és 2020-ra már csak 40 ezer volt.

Az alábbi grafikonon az is jól látható, hogy a Fidesz által favorizált, de jól ki nem épített szakképzés minősége hogyan erodálódott. A 2000-es években még a diákok 35-40 százaléka szakközépiskolákból érkezett a felsőoktatásba, a kormányzati reformok miatt lecsúszó színvonal azonban oda vezetett, hogy a legutolsó adatok szerint csupán a felvettek 19 százaléka tudott nem gimnáziumból bejutni.

A felvettek száma önmagában nem teljesen mutatja, hogyan alakul a fiatalok képzettsége, hiszen évről évre csökken az egyes korosztályok száma. Ezért a 19 éves korú lakosság és az adott év szeptemberében első alkalommal a felsőoktatási tanulmányait megkezdő diákok arányát is kiszámoltuk.

A 2012/2013-as tanévben a felsőoktatás rögtönzött, stratégia nélküli átalakításának hatására csupán két év alatt 41 százalékról 31 százalékra esett a főiskolára és egyetemre felvett diákok aránya. A 2019/2020-as tanévre ez növekedni kezdett 38 százalékig, majd a koronavírus, a gazdasági nehézségek hatására 34 százalékra csökkent. Fontos kiemelni, hogy a tanulmányokat megkezdők nem mindegyike szerez végül diplomát, illetve nagyon eltérő az is, hogy ki mennyi ideig marad a felsőoktatásban.

A kormány a saját átgondolatlanságát a keleti nyitás politikájával próbálta kompenzálni: a magyar diákok tandíjának és támogatásának megkurtításával szinte párhuzamosan, a magyar diákoktól megvont támogatásnál is többet költött arra, hogy a fejlődő országokból csábítson diákokat a kiüresedő magyar egyetemekre. Míg a 2010/2011-es tanévben a felvett diákok 11 százaléka volt külföldi, ma már 21 százalék.

Minden ötödik diák külföldi a hazai felsőoktatásba felvettek közül, nélkülük nem lenne működőképes a felsőoktatási rendszer.

Üdvözlendő, ha egy ország felsőoktatása jó minősével más diákokat tud oda vonzani más országokból. Erről azonban Magyarországon szó sincs – az orvosi és állatorvosi képzéseken kívül. A magyar kormány 2022-ben már 40 milliárd forintot költ a külföldi diákok ösztöndíjára. Ahogy korábbi cikkünkben bemutattuk, egy magyar diákra átlagosan harmad annyi állami támogatás jut, mint a Stipendium Hungaricum keretében itt tanulóra.

A nyelvi ismeretek is megkerülhetetlenek ma már, ebben is hazánk az európai sereghajtók egyike. A jelenlegi uniós tagok közül 2016-ban csak Romániában beszéltek kevesebben egy idegen nyelvet legalább.

Sürgős változások nélkül nem csak a fizikai munkaerő egyre égetőbb hiánya, hanem a magasan képzett, nyelveket beszélő szakemberek is a magyar gazdasági növekedés gátjává válhat.