Hírlevél feliratkozás
Forman Balázs
2022. március 28. 16:43 Pénz

Miért nem lehet bevezetni az eurót öt év múlva?

(A szerző a Neumann János Egyetem docense. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)

Mi kell az euró bevezetéséhez?

Először is motiváció. Mi volt az eurót eddig bevezető országok motivációja? Németország az Európai Unió piacaira exportáló német vállalatok kockázatait és tranzakciós költségeit akarta minimalizálni. Mindezt egy olyan alapon, ahol az alacsony infláció már eleve növeli a beruházások megtérülésének a biztonságát. Németország ezt az elvet követte a 19. században megvalósított német valutaunióban, 1949-ben a D-Mark (a nyugatnémet márka) bevezetésekor és 1990-ben a német újraegyesítést megelőző valutaunióban is.

Franciaország természetesen legalább paritásban akart maradni Németországgal. Hollandia a rotterdami kikötő áruforgalma miatt már 1979 óta a német márkához kötötte a holland gulden árfolyamát, kvázi valutauniót létrehozva a két ország között. Belgium és Luxemburg viszont ténylegesen valutaunióban voltak egymással.

Olaszország és Spanyolország az Európai Uniót vezető tandemmel szeretne egyenrangú lenni, illetve ha már a turizmus volt a lakosság felé eladott érvelés az euró bevezetése mellett, akkor ez a két turisztikai nagyhatalom nem maradhatott ki belőle. Portugália és Írország számára viszont az Európai Unió piaca jelenti a gazdasági lét alapját.

Miért léptek be az euróövezetbe a függetlenségüket nem olyan régen elnyert közép-európaiak, illetve dél-európai országok (Málta, Ciprus, Szlovénia, Szlovákia, Litvánia, Lettország, Észtország, plusz ide sorolnánk Finnországot is)? Azért, mert ott akarnak lenni, ahol a fontos közösségi döntések születnek. Az Európai Központi Bankban, az európai integráció kemény magjában.

Persze ezek az országok is tartanak a klímaváltozástól, a migrációtól, az energiafüggőségtől, a kínai árukkal szembeni versenyképesség romlásától, de az Európai Unión belül keresik mindezen problémákra a megoldásokat.

Másodszor eltökéltség kell.

Eltökéltség ahhoz, hogy a sikeres euróbevezetéshez szükséges gazdaságpolitikai, társadalompolitikai és a globális versenyképesség növeléséhez szükséges lépéseket egy kormányzat valóban megtegye. Az euróbevezetés nem kormányzati belügy, hanem a gazdaság és társadalom minden szereplőjét érinti. Az érintett szereplők felkészítéséhez szükséges, hogy a kormányzat vagy a kormányzásra törekvők világos és megvalósítható programot tegyenek le a társadalom számára. Csak ez alapján köthető meg egy új társadalmi szerződés.

Ha az euróbevezetés kritériumait nézzük, én fontosságuk alapján három tényezőt emelnék ki.

1. Az euró konkrét bevezetése előtt két évvel rögzíteni kell a forint-euró árfolyamot

Ezalatt a jegybank beavatkozásától mentesen fent kell tudni tartani a rögzített árfolyamot. Ez egyszerre jelenti azt, hogy a magyar vállalatok tudnak nyereségesen dolgozni a rögzített árfolyam mellett, az állam eleget tud tenni a feladatainak és fizetési kötelezettségeinek ezek mellett a körülmények mellett. Ha 2026. január 1-jével mint az euró bevezetésével számolunk, akkor az Európai Árfolyam Mechanizmus második szakaszába való belépést 2024. január 1-ig meg kell tenni. Tehát a szükséges gazdaságpolitikai és versenyképességi döntéseket már ez előtt meg kell hozni.

2. Az állami költségvetésnek fenntarthatónak kell lennie

A 2008-as és a 2020-as válság után már nem feltétlenül arról van szó, hogy az államháztartás hiányának a GDP 3 százalékát és az államadósságnak a GDP 60 százalékát nem szabad meghaladnia. Ezeket a korlátokat már a régi uniós tagok mindegyike túllépte, megsértette. Arról van szó, hogy az állam által vállalt feladatok, bevételek és kiadások összhangban legyenek. Amit az állam mint feladatot elvállal, annak a magas szintű ellátásához legyen elegendő forrása, adóbevétele. A teljesség igénye nélkül mik ezek a feladatok?

  • Magas szintű közoktatás. Ahol nincsen tanárhiány, ahol az ország különböző települései és járásai között nincsenek jelentős színvonalbeli különbségek. Ahol a tanárok képesek foglalkozni a kiemelkedő tehetségű vagy épp halmozottan hátrányos helyzetű diákjaikkal is. Ahol minden diáknak megvan rá az esélye, hogy megkapja a 21. században való boldoguláshoz szükséges természettudományos, informatikai, idegennyelvi, állampolgári ismereteket. Ehhez nemcsak a jelenlegi tanárhiányt kell sürgősen megoldani, hanem már középtávon is vonzóvá, magas presztízsűvé kell tenni a tanári pályát. Csak magas szintű tudás birtokában válik a társadalom tagjainak többsége alkalmassá arra, hogy az életét a különböző válságok és kihívások közepette maga irányítsa.
  • Magas szintű egészségügyi ellátás. Itt nem csak a jelenlegi egészségügyi rendszer számára elegendő források biztosításáról van szó. Valamilyen mértékig nyilván növelni kell a járulékbevételeket, de ha részben az áfabevételekből finanszírozzák az egészségügyet, akkor etikai alapon senkit nem lehet kizárni. Erős kontroll mellett javítani kell a gyógyszerfelhasználás hatékonyságán, többek között megelőzni a pazarlást és a gyógyszerek inflációját. Fontos a területi esélyegyenlőség megteremtése is, hogy ne maradjanak ellátatlan körzetek. De hosszú távon csak a prevenció és a lakosság egészségtudatosságának a növelése eredményezheti azt, hogy az egészségügyi kiadások nem nőnek az égig.
  • Az infrastruktúra fenntartása és a kritikus infrastruktúra védelme. Az ország 30 ezer kilométer közúthálózatának, 8 ezer kilométer vasúthálózatának kiépítése és fenntartása állami feladat. A fejlesztéshez lehet uniós támogatásokat igényelni. Ha fenntartható infrastruktúra-üzemeltetésről beszélünk, akkor 20 éves ciklusok mellett is évente 1500 kilométer közutat és 400 kilométer vasutat kellene saját, nemzeti forrásból felújítani. Ez az igény és az erre adott válaszok alapjaiban határozzák meg a vidéken, a hátrányos helyzetű térségekben, településeken élők mindennapjait és a jövőbeli kilátásait.
  • Milyen önkormányzati rendszert akarunk? A választási lehetőségek példatára bőséges, de figyelembe kell venni, hogy az ország településeinek 70 százaléka 1000 fő alatti és 90 százalékának csökken a népessége. Mi lesz a prioritás? A lélekszámtól független települési önállóság (francia modell), a finanszírozhatóság (brit modell), vagy a közszolgáltatások magas szintű biztosítása demokratikus kormányzás mellett (skandináv és német modell), esetleg demokrácia nélkül (kínai modell)?
  • A sort még hosszan lehetne folytatni, a környezetvédelemmel, a gazdaságfejlesztéssel és a többivel.

3. Az infláció

Lehet persze a maastrichti kritériumok közül a kamatlábat, az inflációs rátát nézni. Nagyon komoly kilengések itt is voltak az euróövezet egyes országai között, de most talán nagyon röviden csak az inflációt kiváltó okok közül néhányat érdemes kiemelni.

  • A magyar vállalkozások versenyképessége. Jó lenne, ha a magyar vállalkozásoknak a jelenleginél nagyobb hányada lenne átláthatóan működő, versenyképes és egyértelműen növekedésorientált. Igaz, ez utóbbi csak piaci alapon. De ehhez saját fejlesztésű termékek, szolgáltatások is kellenének.
  • Bizalom. A magyar gazdaság nem túlzottan áttekinthető működése miatt a gazdaság versenyképességét, az országon belüli együttműködéseket, értékláncok kialakítását teljesen lehetetlenné teszi a gazdasági szereplők közötti bizalom teljes hiánya.
  • Felzárkózás. A Nyugat-Európához való jövedelmi, életszínvonalbeli felzárkózás lehetetlen az olcsó és nem kis részben alulképzett munkaerőre építő gazdaságfejlesztési stratégiával. Béreket növelni csak a munkatermelékenység növekedésével együtt szabad. Ehhez viszont szükséges, hogy az állam igenis sokat költsön a magas színvonalú szakképzésre és a vállalkozási, pénzügyi ismeretek minél szélesebb körű elsajáttítatására.
  • Külső sokkok és a növekvő energiaárak elleni védekezés képessége mind a vállalatok, mind a háztartások, mind az ország egésze szintjén. Ez már 1973 óta, az első olajárrobbanás óta iskolapéldája a közgazdasági kurzusoknak. Ennek egy bizonyos szintje a beszerzési források diverzifikálása, ami normál esetben a nagyobb infrastruktúra-hálózat kiépítése és fenntartása révén drágább lehet, mint az egy forrásból történő beszerzés. De a kockázatokat pénzben kifejezve is számszerűsíthetően csökkenti. További lehetőség az energiahatékonyság növelése, az energiatakarékosság vállalati és háztartási szinten egyaránt.

Az euró bevezetésének kihívásai, feladatai szerintem elég egyértelműek. Ezek nemcsak egy új pénz bevezetésének a szükségletei, hanem Magyarország valamennyi lakosának a jövőbeli jobb létéhez, az ország sikerességéhez járulnának hozzá.

Annak, aki be akarja vezetni az eurót, legkésőbb a következő választások előtt, azaz 2026. január 1-ig meg kell ezt tennie.

Ha ugyanis valaki a bevezetést a következő választások utáni időpontra tolja, akkor már nem kis részben elhárítja magától a felelősséget, ha mégsem sikerülne.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz bevezetés euró Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Török Zoltán
2024. február 23. 04:34 Pénz

Érdemes lenne egy adóreformmal korrigálni a jelenlegi rendszert

Az adórendszerünk 10-15 éve bevezetett átalakításainak olyan következményei vannak, amelyeket érdemes egy újabb adóreformmal korrigálni.  

Gergely Péter
2024. február 19. 16:39 Pénz

Itt tart most a kamatrali az állampapírok és a bankbetétek között

Megnéztük, vajon vesztésre állnak-e még a bankbetétek az állampapírokkal szemben.

Torontáli Zoltán
2024. február 16. 09:22 Élet, Pénz

Közösen léphetnek fel a napelemesek, akik nem akarják majdnem ingyen átadni a termelt áramot

Energiaközösséget indított a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elsősorban azokat célozva, akik az új, bruttó elszámolásba tartoznak, és így 5 forintért kell átadniuk a felesleges áramot, miközben 36-70 forintért veszik a többletigényüket.

Fontos

Debreczeni Anna
2024. február 25. 04:34 Vállalat

Hogyan lehet egy ruhamárkának 8000 új terméke naponta?

A kínai Shein a világ egyik legnagyobb fast fashion ruhamárkája, amit annak köszönhet, hogy olcsó és nem akar kreatív lenni.

Nagy Zsolt
2024. február 24. 16:19 Világ

Erősíteni kellene Európát katonailag, de ez nem olyan egyszerű

Európának szembe kell néznie azzal a lehetőséggel, hogy legnagyobb katonai szövetségese, az Egyesült Államok nem lesz mindig a segítségére.

Debreczeni Anna
2024. február 24. 15:09 Világ

Csak tíz évvel később tudjuk meg, ha átléptük a 1,5 fokos küszöböt

Tavaly volt a legforróbb év a Földön a mérések kezdete óta.