Az állampapírok az egyik legbiztonságosabb befektetési formának számítanak hazánkban, ám van néhány kockázat, amellyel mindenképp fontos tisztában lennünk. Bemutatjuk, mire érdemes figyelni, és milyen más megoldások közül választhatunk, ha hasonlóan biztonságosan, de akár eredményesebben szeretnénk fialtatni a pénzünket.

A jelenleg érzékelhető, megugró infláció igen élesen rávilágít arra, hogy ha csupán otthon vagy a bankszámlánkon őrizgetjük a megtakarításunkat, folyamatosan csökken az értéke. Így takarékoskodásunkat nemhogy eredmény nem koronázza – még veszítünk is azon, hogy nem költöttük el akkor, amikor még többet ért. Nem csoda hát, hogy egyre többen érdeklődnek a különböző befektetési lehetőségek után, hiszen a pénzromlás káros hatását egyedül egy megfelelő hozamot nyújtó konstrukció tudja kompenzálni.

Az állampapíroknak is vannak árnyoldalai

Kézenfekvő megoldásnak tűnnek erre a problémára az állampapírok, amelyek biztonságos, akár inflációkövető befektetést tesznek lehetővé. Előnyük, hogy egyszerűen kezelhető lehetőségről van szó, pénzünk pedig könnyen hozzáférhető szinte bármikor. De vajon valóban nincsenek kockázatai?

A továbbiakban bemutatjuk, milyen kérdéseket érdemes számításba venni, ha állampapírokba fektetnénk a pénzünket.

A szuperállampapír magasabb kamata sem fedezi már az inflációs veszteséget

A magas inflációt megelőzően a szuperállampapírként is emlegetett Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) volt a legnépszerűbb, hiszen ezzel átlagosan évente 4,95 százalékos hozamot lehet elérni. Mára azonban ez nem fedezi a – 2021-ben 5,1 százalékos – inflációt, így a MÁP+ már csak mérsékelni segít a veszteséget, teljesen kiküszöbölni nem tudja.

Természetesen még így is jobb védelmet biztosít a pénzromlás ellen, mint a bankbetét vagy a készpénz. A MÁP+ vonzereje ennek ellenére továbbra is magas: tavaly összesen csaknem ezer milliárd forintot (975 milliárd forintot) fektetett ebbe a lakosság, így az állampapír-állomány 10.110 milliárd forintra növekedett.

Az inflációkövető állampapír

Kép forrása: Freepik

Nagy az érdeklődés most a Prémium Magyar Állampapír iránt, hiszen ez egy inflációkövető kötvény. A kamat 3 éves futamidejű PMÁP esetén az előző évi infláción felüli 0,75 százalék, 5 éves esetén 1,5 százalék. Idén tehát 5,85 százalékos és 6,6 százalékos a kamatot nyújtanak.

Azt gondolhatnánk, hogy akkor meg is van a megoldás, hiszen csak Prémium Magyar Állampapírt kell vásárolnunk, és meg is óvtuk a pénzromlástól megtakarításunkat. Azonban ez csak akkor igaz, ha az előző évben magasabb volt az infláció, mint a jelenlegi. Amennyiben azonban nő a pénzromlás üteme, egyáltalán nem biztos az sem, hogy meg tudjuk őrizni megtakarításunk értékét.

Infláció feletti hozam, de csak egy hajszállal

Láthatjuk, hogy a két legfontosabb lakossági állampapír egyike már nem birkózik meg az inflációs nyomással, a másik pedig éppen csak magasabb hozamot biztosíthat.

Ha szeretnénk ennél nagyobb mértékben fialtatni pénzünket, akkor magasabb kockázatot is kell vállalnunk. Ez ugyanakkor mérsékelhető, ha befektetésünk megfelelő szinten diverzifikált. Ha például a rendelkezésre álló forrást nem egyszerre, hanem időben elosztva (akár havi vagy negyedéves rendszerességgel) forgatjuk be, és kellően hosszú távban gondolkodunk.

Jobb eredmények érdekében pedig fontos, hogy ne csak állampapírban gondolkodjunk, hanem portfóliónk többféle konstrukciót is tartalmazzon. Érdemes megismerkedni ezért más befektetési lehetőségekkel is, hiszen így élhető kockázat mellett tudunk reálisan magasabb hozamcélt kitűzni.

Az államcsőd lehetősége – mennyire biztos, hogy nem lesz baj?

Kép forrása: Freepik

Bármennyire is az egyik legbiztonságosabb befektetési formának számít az állampapír, mivel magának az államnak adunk kölcsön a megvásárlásával, ez sem jelent teljes kockázatmentességet.

Tény, hogy pénzünk ezért csak egy államcsőd vagy extrém gazdasági helyzet esetén kerülhet veszélybe – amire hazánkban valóban kicsi az esély. De mennyire biztos, hogy ez nem fog előfordulni?

A szakértők szerint a magyar államcsőd nem valószínű – ám mégsem árt óvatosnak lennünk. A hazai állampapírok kamata ugyanis viszonylag magas, márpedig a kamat mindig annál magasabb, minél magasabb a kockázat is.

Hazánk adósbesorolását egyébként az elmúlt félév során mindhárom hitelminősítő – Moody’s, S&P, Fitch – alapvetően alsó-középkategóriás, de befektetésre ajánlott kategóriába sorolta. Arról, hogy a besorolást hogyan érdemes értelmezni, és hazánk gazdasága milyen szinten sebezhető, itt tudunk többet olvasni.

Azt mindenesetre érdemes tudnunk, hogy a csőd közelébe került országok állampapírjai jóval magasabb kamatot nyújtanak, mint a gazdaságilag stabil államok kötvényei. A magyar állampapírok pedig bár nem hasonlíthatóak egy német vagy amerikai államkötvényhez, de nem látványosan magasak.

A likviditás bizonytalanságának kockázata – lehet, hogy lejárat előtt mégsem kapjuk vissza a pénzünket?

Ráadásul nem csupán egy államcsőd esetén fordulhatnak elő kifizetési problémák. Az állampapírok likviditása nem annyira egyértelmű, mint ahogy az a köztudatban él. Alapvetően a lejárat előtt is visszavásárolhatóak csekély, 0,25–1 százalékos díj ellenében, de kevesen tudják, hogy ezt a feltételt az Államkincstár bármikor megváltoztathatja!

Miért állítjuk ezt? Ha megnézzük a lakossági állampapírok nyilvános ajánlattételi dokumentációját, illetve ismertetőjét (ezek az allampapir.hu oldalon elérhetőek), akkor láthatjuk, hogy a forgalmazás kapcsán mindössze ennyit írnak: “A forgalmazók meghatározott feltételek mellett napi vételi árfolyamot jegyeznek a Prémium Magyar Állampapír sorozataira, így azok a lejáratot megelőzően a forgalmazók üzletszabályzatában leírtak szerint eladhatóak.”

A napi kincstári árfolyamokat tartalmazó tájékoztató oldalon pedig ezt is olvashatjuk:

A táblázatban szereplő árfolyamok a […] Prémium Magyar Állampapírok esetében maximum 50.000.000 Ft névérték vételére jelentenek kötelezettséget.

Azaz ennél nagyobb összeget már nem feltétlenül tudunk akár jelenleg sem visszaváltani adott feltételek mellett.

További érdekességeket is találhatunk: “A kereslet-kínálat változásának függvényében a napközbeni árfolyamváltoztatás jogát a Magyar Államkincstár fenntartja.” Tehát elképzelhető egy olyan helyzet, hogy ha túl sokan szeretnék kivonni a pénzüket ezekből a papírokból, akkor lehetősége van az Államkincstárnak úgy módosítani az árfolyamokat, hogy már ne legyen kedvünk eladni a papírokat.

Van azonban még egy rejtett mondat – ez az árfolyamokat közzétevő napi pdf listák alján olvasható –, amely így szól:

Bármely árfolyam változtatásának, és a forgalmazás felfüggesztésének jogát a Magyar Államkincstár […] fenntartja.

Mindez arról szól, hogy ha baj van – legyen az bármilyen probléma, amely nagyobb mértékben ingatja meg a befektetői bizalmat –, akkor lehetséges, hogy pont akkor nem tudjuk majd visszaváltani a papírjainkat, amikor ezt a leginkább szükségesnek éreznénk.

Fontos megjegyezni, hogy egy ilyen helyzet egyáltalán nem jelent államcsődöt, hiszen az állampapírokat csak a dokumentációjukban meghatározott időpontban kell visszaváltani (lakossági állampapírok esetén a futamidő végén egy összegben). A nap mint nap közzétett visszaváltási árfolyam ezek szerint nem kötelezettség, hanem “kedvesség” a forgalmazó részéről.
Tehát összefoglalóan elmondhatjuk, hogy amikor a legnagyobb szükség lehet arra, hogy visszaváltsuk idő előtt a papírjainkat (például egy pénzügyi pánik vagy eszkalálódó gazdasági probléma miatt), akkor könnyen lehet, hogy éppen erre nem lesz lehetőségünk, vagy csak kedvezőtlen feltételekkel.

Érdemesebb több helyre befektetni a pénzt

Rendkívül fontos tehát, hogy mindezekkel a hátrányokkal és kockázatokkal tisztában legyünk, mielőtt állampapírt vásárolunk.

Ha magasabb hozamokat szeretnénk elérni, de alacsonyabb kockázattal, érdemesebb többféle befektetésben gondolkodni. Egy jól kialakított portfólió, még ha kockázatosabb befektetéseket is tartalmaz, biztosíthatja pénzünk infláción felüli hozamait és megfelelő fialtatását.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Fizetett hirdetés Pénz állampapír befektetés infláció kötvény Olvasson tovább a kategóriában