(Csonka Attila a HOLDBLOG szerzője.)
Mindannyian láttuk a reklámot: Alec Baldwin vasalás-teregetés közben is pénzt keresett a tőkepiacon, ehhez csak egy menő online kereskedési felületre és a telefonjára volt szüksége. Tényleg ilyen könnyű befektetni a sokat hirdetett CFD-k révén? – boncolgatom a kérdést a HOLDBLOG-on.
Mi az a CFD (contract for difference)? Tömören, egy pénzügyi eszköz árának változására vonatkozó megállapodás. Szemben azzal, amikor közvetlenül üzletelsz egy befektetési eszközzel – például egy Meta-részvény megvásárlásával -, ez egy tőzsdén kívül kereskedett terméktípus, mely az alaptermék (például a részvény mellett lehet index, áru, deviza vagy kriptodeviza) árfolyamának mozgásából származik.
Lényegében a befektető az ügylet során a CFD termék nyitáskori és záráskori árfolyamának különbségére spekulál anélkül, hogy az alaptermékkel ténylegesen rendelkezne. A kereskedési forma alfája és omegája a tőkeáttételes befektetés: az ügyfél, a saját tőkéjének letétbe helyezését követően, a befektetett eszköz többszörösének megfelelő – akár 30-szorosnál is nagyobb – értékben kereskedhet.
Egy példa: ha a cikk megírásakor (kedd reggel) arra spekulálunk, hogy a Meta – lánykori nevén Facebook – részvényei a múlt heti durva zuhanás után újra erősödni fognak, vehetünk közvetlenül papírokat 225 dolláros darabáron, vagy inkább egy CFD-re szerződünk hússzoros tőkeáttéttel, aminek a Meta az alapterméke. 225 dollárt letétbe helyezünk, és 4500 dollár Meta-papírnyi kontraktussal fogadunk a vállalat árfolyammozgására. Amíg egy darabnyi részvényünk 5 dolláros erősödésekor 5 dolláros növekményünk lesz, addig a tőkeáttétes befektetésünknél már 5×20 = 100 dollár a pluszunk. Jó lóra tettünk, a kezdőtőkénket 44 százalékkal feltornáztuk – azonban ne felejtsük el, hogy ugyanilyen gyorsan, hasonló, 5-20 dolláros árfolyamesésnél pillanatok alatt bukhatjuk a letétünket, és lenullázhatjuk a számlánkat.
A fejléc felső sorában (pirossal bekarikázva) a veszteséges ügyfélszámlák aránya az eTorónál
Valamiért a külföldi CFD-brókerek nem igazán szeretik kidomborítani a termékeikben rejlő hatalmas kockázatot, miközben pénzt, paripát, fegyvert nem sajnálva hirdetik magukat az online térben. A PR sémája a 2010-es évek eleje óta változatlan – derül ki bővebben a HOLDBLOG-on, ahol részletesen foglalkozok a nulla százalékos jutalék mítoszával is.
Ennél a szolgáltatónál még magasabb a veszteséges ügyfélszámlák aránya (lásd a jobb alsó sarokban)
Rózsaszínű pénzügyi vágóhíd munkacímen Szabó László kollégánk egy évtizeden át (2011-ben, 2015-ben és 2020-ban), visszatérően írt a nagy tőkeáttételt és könnyű pénzkeresetet kínáló kereskedési portálok ellenállhatatlan szirén énekéről.
Itt pedig egy kissé még az előzőnél is magasabb (lásd a jobb felső sarokban)
Elgondolkodtató visszaolvasni, hogy a befektetési lehetőség visszásságai alapvetően mennyire változatlanok maradtak azóta is, és a szolgáltatók jelenlegi ügyfeleinek milyen nagy hányada (65-80 százalék, a pandémia óta kicsit javult az arány) van bukóban – Amerikában és Európában is negyedévente közölnie kell az erre vonatkozó adatokat a kereskedőknek.
