Hírlevél feliratkozás
Kovács Krisztián
2022. február 3. 10:32 Pénz

Az infláció ellen még a világ legnagyobb hadserege sem tud védekezni

(A szerző a Concorde Értékpapír Zrt. üzletfejlesztésért és stratégiai fejlesztésért felelős igazgatója. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

Olcsó poén lenne az amerikai katonai költségvetés inflációs problémáinak taglalását Raimondo Montecuccoli úton-útfélen idézett, híres mondásával indítani, mely szerint a háborúhoz ugyebár három dolog szükségeltetik, nevezetesen… – hagyjuk is, tiszteljük meg a XVII. század egyik legnagyobb hadtudósának emlékét azzal, hogy legalább ez egyszer nem fejezzük be a mondatot.

Azóta megtanulta úgyis mindenki, hogy a finanszírozási szűk keresztmetszetek nemcsak a háborúk sorsát dönthetik el, hanem a béke minőségének kérdéseit is. A katonai képességek előállításának, fejlesztésének, újratermelésének pénzügyi fundamentumai egyetlen éles helyzetben leadott puskalövés nélkül is meghatározzák országok vagy éppen földrészek biztonságát és hatalmi pozícióit.

Nem csoda tehát, hogy amikor az egész világ az infláció meglódulásától fél, az infláció tartósságát vagy átmenetiségét latolgatja, minden más költségvetési logika szerint működő szervezetrendszerhez hasonlóan a védelmi igazgatás, illetve az úgynevezett katonai-ipari komplexum is szembekerül a problémával. Nincs ez másként az Egyesült Államokban sem, az amerikai sajátosság csak annyi, hogy az ottani transzparens döntéshozatali folyamatok miatt ez a szembesülés nyilvánosan és késedelem nélkül megtörténik.

Az elmúlt néhány hét során amerikai katonai vezetők és a védelmi ipar legfontosabb vállalatainak vezetői közül többen is nyilatkoztak az inflációval, a munkaerőhiánnyal, illetve egyéb szűkös kapacitásokkal kapcsolatban, tehát amint elindult az év, megkondult a vészharang. A hadügyre a világon a legtöbbet költő ország védelmi költségvetése a 2022-es előirányzat szerint 740 milliárd dollár, az amerikai GDP hozzávetőleg 3,5 százaléka. Ez a védelmi minisztérium büdzséje, további közel 30 milliárd dollárt más ügynökségek és minisztériumok – elsősorban az energiaügyi minisztérium – költhetnek el katonai relevanciájú programokra.

Rengeteg pénz, több is, mint az előző évi – de nem lesz elég.

A költségek jobban emelkednek, mint a források

A 2021-es pénzügyi évben 705 milliárd dollár volt a védelmi költségvetés, tavaly év közepén a tervezési szakaszban a Fehér Ház 2022-re 715 milliárd dollár jóváhagyását kérte a Kongresszustól, tehát mindössze 1,4 százalékos lett volna a növekedés. A védelmi kiadások esetében azonban egészen más hangnemben tárgyal a Kongresszus a kormányzattal, amit jól mutat, hogy a Szenátus fegyveres erők bizottsága az elnök előirányzatánál 25 milliárd dollárral nagyobb (!) költségvetés elfogadását javasolta a Kongresszusnak. A 740 milliárdos összeget aztán decemberben 89:10 arányban szavazta meg a Szenátus, a Képviselőházon pedig 363:70 arányban ment át, ami ugyancsak jól mutatja, hogy védelmi kérdésekben nyoma sincs az amúgy bénító kétpárti megosztottságnak.

Mindenesetre így már közel 5 százalékos év/év alapú növekedés adódik, azaz lőtávolban lenne a statisztikailag kimutatott fogyasztói infláció, de a számokat tovább bontva hamar kiderül, hogy mégsem ez a helyzet. A 740 milliárdból 558 milliárd jut el az amerikai haderőrendszert alkotó egyes haderőnemekig, amelyek aztán messze nem egyenlő mértékben részesednek a növekedésből. A legnagyobb nyertes az űrhadviselési parancsnokság (U.S. Space Force), amelynek költségvetése 13,1 százalékkal nő, de a 17,4 milliárd dolláros szám kerekítési hiba az egészet tekintve. A tengerészgyalogság (U.S. Marine Corps) 48 milliárdja még látható, 6,2 százalékos növekedést jelent, a légierő (U.S. Air Force) 156 milliárdja viszont már csak 2,3 százalékos növekedést mutat, a haditengerészet (U.S. Navy) 164 milliárdos apanázsa pedig 0,6 százalékkal haladja meg az előző évit. A legrosszabbul a szárazföldi haderő (U.S. Army) járt, 173 milliárdos költségvetése 2 százalékkal elmarad a tavalyitól. Így nézve már egyáltalán nincs lőtávolban az infláció.

Ami a béreket illeti, a katonák és a Pentagon civil alkalmazottainak jövedelme átlagosan 2,7 százalékkal nő 2022-ben, miközben a decemberi éves amerikai fogyasztói infláció 6,8 százalék volt,

tehát a védelmi szektorban is érdemben csökkentek a reáljövedelmek.

Márpedig a haditengerészetnél és a szárazföldi erőknél a bérek ekkora növelése is a más jellegű kiadások visszafogását követeli, ami hosszabb távon fennmaradva a képességek csökkenését eredményezné.

A védelmi kiadások egyes tételei közötti egyensúlyozás amúgy is művészet. A humán erőforrás biztosítása egy teljes egészében hivatásos haderőrendszer esetében önmagában is hatalmas pénzügyi teher, de a hadrafoghatóság fenntartása, az alakulatok készültségi szintjének menedzselése, a képességek drága beszerzésekkel való fejlesztése, az ipari kapacitások lekötése csupa olyan szempont, amelynek egy adott költségvetési keretben csak egy másik terület rovására lehet pénzügyileg érvényt szerezni. Ezért prioritások meghatározására van szükség, mindig vannak „szenvedő” tételek, ez természetes, de egy inflációs környezetben ez a költségvetési szenvedés hamar súlyos, tartós, előre nem kalkulált károkhoz vezethet.

Ráadásul a malmok lassan őrölnek

Ha nem lenne elég baj az értékét veszítő finanszírozás, van más is. A költségvetési pénzügyi év október 1-én kezdődik az Egyesült Államokban, ehhez képest a részletes költségvetés több szektorban még most sem készült el, így a védelmi költségvetés esetében sem. Ez azt jelenti, hogy az előző évi számokból kiinduló átmeneti költségvetések lépnek életbe, amelyek egyrészt kisebbek, másrészt bizonytalanságot hoznak az egész rendszerbe. A „megélt” infláció tehát sokkal nagyobb, mint amekkora a költségvetés főösszegéből következne.

Az említett 2,7 százalékos béremelést januártól fizetni kell, ezzel nem lehet variálni, a fejlesztési kiadások között viszont rendet kell vágni ilyenkor, olyan projektek is leállnak vagy lelassulnak, amelyek egyébként a főösszegben elfogadottak, csak a részletes kidolgozásra és jóváhagyásra váró új költségvetés nyújtana rájuk biztonságos fedezet.

Ezekbe a problémákba engedett betekintést a haditengerészet műveleti parancsnokának, Michael M. Gilday admirálisnak a néhány héttel ezelőtti meghallgatása (pdf) a Képviselőház költségvetési bizottságának védelmi albizottsága előtt. Az admirális elmondása szerint a haditengerészet költségvetésének 60 százalékát teszik ki a humán erőforrással, a napi működtetéssel, illetve a karbantartással kapcsolatos költségek, a maradék egy része finanszírozza a fejlesztéseket. A jelenleg 60 százalékot kitevő folyó költségek trendszerűen a statisztikailag kimutatott infláció feletti mértékben nőnek, márpedig ők továbbra is (!) 6-8 százalékos inflációval számolnak. A „haditengerészeti infláció” tehát igen gyorsan elszívja a levegőt a fejlesztési kerettől, és mivel ott is priorizálni kell, a hátrébb sorolt, de nagyon is fontos, a relatív képességeknek akárcsak a fenntartásához szükséges projektek mehetnének a süllyesztőbe.

Mindenesetre kerül, amibe kerül, folytatódik az új, Columbia osztályú, interkontinentális ballisztikus rakétákat hordozó tengeralattjárók rendszerbe állítása, jelenleg az osztály első hajóját építik, ez a legfőbb prioritás. Eközben zajlik a tengeralattjárókról indítható interkontinentális ballisztikus rakétáknak az üzemidő-hosszabbítása is. Ugyancsak elsőbbséget élvez a szárazföldi haderővel közösen fejlesztett hiperszonikus rakéták fejlesztése, amelyeket a haditengerészet a Zumwalt osztályú, „lopakodó” rombolókon és Virginia osztályú támadó tengeralattjárókon tervez alkalmazni, megfordítva az erőviszonyokat, ami a hiperszonikus fegyverek fejlesztésének jelenlegi fázisában mind az oroszok, mind a kínaiak javára elbillenni látszott az elmúlt években.

Ha pedig a „muszáj” projektek mellett minden tervezett fejlesztés folytatódik, és a költségvetés nem követné az inflációt, akkor vagy a munkaerőpiacon veszít a versenyképességéből a haderőrendszer, vagy a meglévő kapacitásainak a karbantartása sínyli meg az inflációt.

A karbantartás amúgy is szűk keresztmetszet, itt már évek óta érezteti a hatását a nagyon feszes munkaerőpiac, például a haditengerészetnél a karbantartási kapacitások teljes kihasználtsággal működnek, sőt magánvállalatokat is egyre növekvő mértékben kell bevonni ebbe a területbe. Ez már békeidőben is nehézségeket okoz, a háborús körülményekkel járó sérülések javítására a haditengerészet saját bevallása alapján végképp nem lenne megfelelő kapacitás, még közelítőleg sem. Ha a munkaerőhiány tovább súlyosbodik, ha a költségek tovább emelkednek, a fenntartással, karbantartással, megújító beruházásokkal kapcsolatos problémák is súlyosabb károkat fognak okozni – legalábbis változatlan költségvetési keretek között.

A költségek egyelőre rendületlenül emelkednek az ipari hátországban

Beszédes a Raytheon, az amerikai hadiipar egyik legfontosabb vállalatának esete az idei szokásos, év eleji költségcsökkentésével. A vállalat vezetője szerint az utóbbi években januárban a beszállítókkal való tárgyalások révén, a megkerülhetetlen pozíciójukat kihasználva le szoktak tolni összesen hozzávetőleg évi 200 millió dollárnyi költségcsökkentést a beszállítóik torkán – tehát egyszerűen azért, mert már megint január van. Ehhez képest idén a nagy költségcsökkentési tárgyalásokból az jött ki, hogy a beszállítók összesen 150 millió dollárral többe fognak kerülni a Raytheonnak. 

Nem az erőviszonyok változtak meg, hanem egészen egyszerűen felmentek az árak,

az alapanyagok, az alkatrészek, a munkaerő – minden megdrágult, a Raytheon tehát kénytelen volt belátni, hogy ha nem fizet többet, akkor a beszállítói elmennek. A vezérigazgató nem nagyon aggódik, úgy véli, tudnak ők is árat emelni – de ez ugyebár

vagy emelkedő védelmi költségvetést, vagy projektek/képességek visszavágását eredményezi, más megoldása nincs az egyenletnek.

A chipek és egyéb alkatrészek hiánya, a Covid miatt kieső munkaerő, a hiányzások számának megnövekedése lelassította vagy ideiglenesen leállította sok jól ismert haditechnikai eszköz gyártását, úgymint a fentebb említett Virginia osztályú tengeralattjárókét, vagy az F-35-ös harci repülőgépekét. Márpedig ezek a kiesések szintén sok pénzbe kerülnek, amit egy pontig állhat a gyártó, de a végén úgyis költségvetési kiadás lesz belőlük.

Az infláció tehát a védelempolitikában sem tréfadolog, különösen, ha tartós. Ha tippelni kellene, a globális hatalmi játék intenzitását és a katonai dimenziójának a felértékelődését tekintve mindebből nem az fog következni, hogy az infláció szépen megzabálja az amerikai katonai képességeket, súlyos csapást mérve a védelmi ipar szereplőinek jövedelmezőségére. Ellenkezőleg, az iparág jövedelmezősége megmarad, a költségvetés pedig gyorsulva nő tovább, versenyt futva az akármekkora inflációval.

A védelmi kiadások növelésének képessége és az arra való hajlandóság terén még soha, senki és semmi nem tudta legyőzni az Egyesült Államok mindenkori kormányát és Kongresszusát.

Majd éppen pont a Fed fektetné őket két vállra?

Fontosnak tartjuk a használható tudást nyújtó elemzéseket, a higgadt, szakértői véleményeket. A rovat támogatója a Boston Consulting Group.

Pénz Amerika hadsereg infláció Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Fabók Bálint
2023. január 27. 04:34 Pénz, Vállalat

Kis alföldi faluból indult, ma már százezrek előtt villog Ferrarijaival a legkülöncebb magyar multimilliárdos

Top 50-es magyar milliárdos még nem engedte be annyira a nyilvánosságot a magánéletébe, mint az életéről milliós nézettségű videókat posztoló Jákob Zoltán.

Stubnya Bence
2023. január 26. 17:28 Pénz

A régió többi fizetőeszközéhez képest is nagy menetelésben van a forint mostanában

A gázhelyzet javulása és az uniós pénzek körüli hírek is hozzájárultak ahhoz, hogy a napokban újra a 390-es szint alá ment a forint euróval szembeni árfolyama.

Bucsky Péter
2023. január 26. 04:34 Közélet, Pénz

Az elmaradt tanári béremelés árához mérhető veszteséget okoz a NER-cégeket is segítő jegybanki program

Bárhogy is számolunk, a növekedési kötvényprogram költsége százmilliárdos nagyságrendű. A nyertesek közt sok a kormányközeli vállalat, a veszteséget jó eséllyel az adófizetőknek kell állniuk.

Fontos

Torontáli Zoltán
2023. január 30. 04:34 Élet, Vállalat

Hiánycikk lett a fagyasztóláda, az árstopolt húsok felhalmozásának eszköze

A cukrot fel lehet polcozni a kamrában, de hova tegye az ember a csirkemellet? A fagyasztóláda ma a magyar vásárlók slágerterméke.

Hajdu Miklós
2023. január 29. 15:35 Tech

A techcégek válsága közben alakíthatja át az internetes kereséseket a ChatGPT

A Microsoftot és a Google-t is lépéskényszerbe hozta a ChatGPT megjelenése, miközben tízezreket bocsátanak el.

Jandó Zoltán
2023. január 29. 04:34 Adat, Vállalat

Százmilliárdokat költenek, hogy újra legyen értelme a lakossági napelemeknek, de ez sem elég

Nagyon látványosan pörög fel a hazai villamosenergia-hálózat fejlesztése, de a kormányon múlik, hogy meddig blokkolják a háztartási napelempiacot.