A mától hatósági áras termékeken kiválóan végigkövethető, hogyan jut, illetve jutna el az energiaárak emelkedése a pénztárcánkig a rezsicsökkentés ellenére is. A műtrágya (földgáz miatti) rohamos drágulása először a takarmányárakban jelentkezett, majd ezen keresztül többek között a hús- és tejiparba is begyűrűzött. Ez az azonnali hatás azonban nagyrészt véletlen, és ez azért rossz hír, mert a műtrágyapiacon 2021 utolsó negyedéve hozta az igazi árrobbanást, vagyis amit most látunk, az még nem is a drágulás nagyobb része, az majd csak a következő időszakban csapódik le a termékek bolti árában.
Néhány hónap alatt háromszoros áremelkedés
Korábban több cikkben is foglalkoztunk azzal, miért és hogyan szálltak el 2021 végén a gáz- és villamosenergia-árak. Akkor is jeleztük, hogy ha a rezsicsökkentés miatt ebből közvetlenül nem is érez semmit a lakosság, közvetve, más termékek árainak emelkedésében biztosan érezni fogja a soha nem látott energiapiaci árrobbanást. Azt is sejteni lehetett, hogy az élelmiszeriparba és így az alapvető élelmiszerek árába a műtrágyán keresztül gyűrűzhet be a drágulás. Miután pedig a statisztikai hivatal hétfőn közzétette az ipari árakat, ez a folyamat tökéletesen követhetővé vált.
A műtrágya termelési költségének 75-80 százalékát a (föld)gáz ára (jelen esetben a drágulása) határozza meg. Nagyon leegyszerűsítve: ha a gáz ára megduplázódik, akkor a műtrágya előállítása 75-80 százalékkal drágul. A földgáz ára azonban 2021-ben nem a duplájára, hanem a 7-8-szorosára emelkedett.
A közvetlen felhasználás miatt a gáz rohamos drágulása lényegében azonnal magával húzta a műtrágya árát is. Utóbbi az elmúlt években meglehetősen szűk sávban mozgott, 2020 őszén is még szinte hajszálpontosan ugyanannyi volt, mint 2017 legelején. Tavaly év elején azonban a korábbiakhoz képest meredeken emelkedni kezdett, nem ritkán havonta 4-5 százalékkal is nőtt.
A megszokotthoz képest már ez is durva drágulásnak számított, visszatekintve azonban úgy látszik, mintha csak felvezetés lett volna az őszi káosz előtt. Nyár végétől ugyanis a műtrágya ára lényegében lekövette a földgázét, és néhány hónap alatt a háromszorosára ugrott.
Ez természetesen jelentős költségnövekedést okozott a mezőgazdaságban, ami gyorsan átgyűrűzött az élelmiszeripar egyes ágazataiba is. Bár nem kizárólag a műtrágya miatt, de nyáron rekordütemben kezdtek drágulni a malomipari termékek, míg a növényi olajok korábban is dinamikusan emelkedő ára még gyorsabb növekedésnek indult. A folyamatok tehát eleve kedvezőtlenek voltak (járvány miatt felboruló kereslet-kínálat egyensúly, logisztikai problémák) de az elszálló műtrágya a takarmányon keresztül tovább rontotta a helyzetet. Decemberben éves szinten a malomiparban már 40, a növényi olajoknál pedig 30 százalékos ipari áremelkedést mutattak a KSH adatai.
Műtrágya – takarmány – baromfi és tej
A takarmánytermesztésben*A KSH ezt is az élelmiszeripar részeként kezeli. a műtrágyával párhuzamosan már tavasszal is volt egy szokatlanul nagy ugrás a belföldi árakban, amit év végén egy újabb hasonló mértékű követett. 2021-ben összesen öt olyan hónap volt, amikor hónapon belül 2 százaléknál nagyobb mértékben emelkedtek az árak, miközben az előző négy évben ez összesen csak egyszer fordult elő.
A takarmányok ipari ára így egy év alatt 26 százalékkal nőtt, ez pedig az állattartás költségeit dobta meg. A baromfihús feldolgozók szinte egész évben folyamatosan emelték az áraikat, és ha egyelőre kevésbé látványosan, de hasonló volt a helyzet a tejiparban is.
Itt egyébként már egyértelműen látszik egy néhány hónapos időbeli eltolódás a műtrágyához vagy a takarmányhoz képest: az árak emelkedése ugyanis csak az év legvégén lett igazán látványos. Decemberben mindkét szektorban olyan drágulást mértek, amire az előző öt évben nem volt példa.
Mindez viszont sajnos azt is jelenti, hogy
a következő hónapok további jelentős inflációt hozhatnak ezeknél a termékeknél.
A műtrágya- és takarmányárak 2021 végi elszállásának hatásait ugyanis legfeljebb még csak részben látjuk, az majd csak később gyűrűzik be a hús- és tejipari árakba. Sőt valószínűleg még a növényi olajgyártók és a malomipari cégek is tovább drágítanak majd emiatt. Ez pedig azt jelenti, hogy
a liszt, a baromfihús, az étolaj és a tej árának emelkedése még nem jutott végig a teljes értékesítési láncon, a lakossági árak még jó ideig és jelentősen emelkedhetnek.
Így jobban érthető, hogy a kormány miért igyekszik ezeket mesterségesen alacsonyan tartani (illetve ahogy arról korábban írtunk, az emiatt kieső bevételeket a lakosság teljes egészére szétporlasztani).
Az ipari árak emelkedése ugyanakkor nem feltétlenül jelenti automatikusan a kiskereskedelmi árak megugrását. A boltláncok nem ritkán hosszabb távú megállapodások alapján dolgoznak, ezért alapesetben hónapok telhetnek el, mire a boltokban ténylegesen megjelenik az a drágulás, ami a gázon, a műtrágyán, a takarmányon és magának a terméknek az előállításán keletkezett.
A boltok és a beszállítók közötti hosszabb távú szerződések viszont csak békeidőben vannak kőbe vésve, hiszen előre nem látható körülményekre hivatkozva bármelyik fél kezdeményezheti az árak módosítását, a beszállítói oldal nyomásának azonban a láncok általában ellenállnak.
Ebbe a helyzetbe lépett be most páros lábbal a kormány a hatósági ármaximumokkal – nyilván a fenti folyamatok ismeretében – és épp az említett, leggyorsabban dráguló termékeknél vezetett be árstopot.
Ahogy arról korábban mi is írtunk már, mától hét termék – a kristálycukor, a búzafinomliszt, a napraforgó-étolaj, a sertéscomb, a csirkemell, a 2,8 százalékos tehéntej és a csirkefarhát árát is vissza kell vinni arra a szintre, ahol 2021. október 15-én állt.
Azt is megtiltották, hogy a kormányintézkedésre hivatkozva szerződéseket fel lehessen bontani, de még azt is, hogy az ármaximált terméket ki lehessen vezetni a választékból. Sőt még azt is előírták, hogy az októberi mennyiségi kínálatot tartani kell, azaz nem lehet csak mutatóban olcsó csirkemellet tenni a hűtőpultba.
És ha még ez sem lenne elég, a hét termék esetében tulajdonképpen kivételes engedményt tettek az alól a törvényi kötelezettség alól, hogy az árut a bolt beszerzési ár alatt árulja. Ezt úgy érték el, hogy beszerzési árnak az októberi árat tekintik. Ha a bolt októberben 100 forintért vett valamit, és 120 forintért kínálta eladásra, most pedig 130 forintért veszi, és 150 forintért adja, akkor mától kezdve 130 forintért fogja venni és 120-ért kell eladnia, ami egyébként a kereskedelmi törvény szerint tilos lenne. A kormány azonban ezúttal kivételt tett, és „megengedi”, hogy a bolt veszteséget halmozzon fel. Ez az, amit várhatóan más termékek áremelésével fognak a boltosok kigazdálkodni.
A lakosság számára ezzel egy időre elfedik a tényleges áremelkedést (bár ha egy vásárló nem kizárólag ezt a hét terméket veszi meg, akkor könnyen lehet, hogy a pénztárnál összességében nem árcsökkenést, hanem drágulást fog érzékelni, hiszen semmi sem tiltja, hogy a többi termék árát a bolt tetszés szerint, a versenyhelyzetnek megfelelően emelje).
Továbbra is nyitott kérdés azonban, hogy a gyakorlatban az ellátási lánc különböző szereplői hogyan fogják kezelni ezt a szokatlan helyzetet, hiszen nincs megállás, az ipari árak a növényi és állati olajoknál illetve a tej és a malomipari termékeknél bő 5, a baromfifeldolgozás esetében pedig több mint hét százalékkal emelkedtek.
Adat
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk
Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.
Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen
Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.
Fontos
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
