Hírlevél feliratkozás
2021. augusztus 5. 09:17 Fizetett hirdetés, Pénz

Milyen nyugdíjas évekre számíthatunk?

A cikk szövegét és címét a megjelenés után módosította a hirdető.

(Lantos Tamás a Nyugdíj Másképpen pénzügyi szakértője.)

Egyre többet hallhatunk a nyugdíjrendszer összeomlásáról, mint egy jövőbeli lehetséges forgatókönyvről. A mai fiatal munkavállalók zöme szinte nem is számít állami nyugdíjra, hiszen az egyértelművé vált, hogy a rendszer a jelenlegi formájában fenntarthatatlan.

A megoldást célzó javaslatok, illetve intézkedések azonban lassíthatják a folyamatot, hogy az összeomlás elkerülhető legyen. Ami biztos, hogy a nyugdíjak összegének folyamatos és drasztikus csökkentése, illetve a nyugdíjkorhatár fokozatos emelése elkerülhetetlen. 

Nem mindegy azonban, hogy milyen mértékű lesz a változás, és hogyan tudunk felkészülni erre az időszakra anyagilag. Cikkünkben áttekintjük, mire számíthatunk és milyen megoldási lehetőségek állnak rendelkezésünkre.

Mi áll a nyugdíjrendszer problémájának hátterében?

Magyarországon, ahogy számos európai országban, az úgynevezett felosztó-kirovó szabályozás alapján működik a nyugdíjrendszer. Ez azt jelenti, hogy az aktuális kormányzati bevételekből finanszírozzák a nyugdíjasok ellátását, tehát a magyar munkavállalók és munkáltatók járulékai képezik a nyugdíjkassza alapját. 

A társadalmi változások azonban komoly problémát okoznak a rendszerben. 

Egyrészt drasztikusan csökken a születések száma: míg az 1940-es években 190-170 ezer körül mozgott az élveszületések száma, az 1970-es évekre ez 150 ezer körüli tartományba süllyedt éves szinten. Az elmúlt években pedig 88 és 93 ezer között mozgott az újszülöttek száma Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. 

Ez a csökkenés azt eredményezi, hogy kevesebb lesz a járulékfizető állampolgár, tehát csökken a nyugdíjkassza befizetőinek száma is. 

A másik nehézséget az jelenti, hogy ezzel párhuzamosan növekszik a várható élettartam is. Míg az 1961-ben születő magyarok átlagosan 61,3 évre számíthattak, 2020-ban a születéskor várható élettartam már 75,5 év volt Magyarországon. Ebből látható, hogy a nyugdíjas kor hosszabbra nyùlik, tehát növekszik azok száma, akik kivesznek majd a közös kasszából. 

A nagyfokú elvándorlás szintén hatással van a magyar nyugdíjrendszerre. Évente több tízezren hagyják el Magyarországot, és a kivándorlók zöme fiatal, diplomás, illetve szakmát szerzett ember. 2010-ben több mint 7 ezren telepedtek le külföldön, a legmagasabb szám az elmúlt évekből a 2015 évi közel 33 ezer volt, szintén a KSH adatai szerint. Hozzá kell tenni, hogy szakértők szerint az elvándorlók csupán 40-60 százaléka költözik vissza szülőföldjére.

A helyzet tehát igencsak hajmeresztő képet fest. A jelenlegi nyugdíjrendszer a magánnyugdíjpénztárak államosítása óta az egyetlen tartópillére az állami nyugdíjaknak. A folyamat visszafordítására, vagy legalábbis a károk mérséklésére pedig sürgős és drasztikus intézkedések szükségesek.

Fotó: freepik

Az egyes államok különbözőképpen reagálnak a helyzetre, de a leggyakrabban az alábbi megoldásokkal állnak elő, válaszképpen az elöregedő társadalmak nyugdíj-problémájára:

  • növelik a nyugdíjkorhatárt,
  • csökkentik a nyugdíjak összegét,
  • növelik a fizetendő járulékok mértékét,
  • vagy teljesen átalakítják a nyugdíjrendszert.

(A téma meglehetősen összetett, ezen cikkünkben nem térünk ki a további olyan megoldásokra, mint a gyermekvállalást, illetve a bevándorlást ösztönző programok.) 

A fentiek közül Magyarországon már több változás is elindult: zajlik például a nyugdíjkorhatár fokozatos emelése 65 éves korra 2022-ig. A külföldi példákat tekintve a jövőben akár ez tovább emelkedhet. Dániában például 2011-ben kezdték meg a nyugdìjkorhatár emelését, ami 2030-ra eléri a 68 évet. Németországban is folyamatos nyugdíjkorhatár emelés történik 2029-ig, jelenleg ott 65 év és 10 hónap ez a korhatár. 

A másik ilyen intézkedés az öregségi nyugdíjak összegének csökkentése, ami szintén egy jelenleg is zajló folyamat. A számítások szerint ma a nettó átlagfizetésünk 53-80 százaléka között valószínű a nyugdíjunk mértéke, ám ez az arány várhatóan változni fog. 

Az interneten fellelhető kalkulátorok segítségével becsléseket készíthetünk a várható nyugdíjunkról a jelenlegi életkorunk és a kereseti szintünk megadásával. 

Egy jelenleg 30 éves, havi nettó 250 ezer forintos bevétellel rendelkező állampolgár például körülbelül 113 ezer forintos nyugdíjra számíthat. Hozzá kell tenni, hogy a kalkulátorok a jelenleg érvényes jogszabályból dolgoznak. A jövőben azonban valószínűsíthető további változás, vagyis a várható összeg tovább csökken majd.

A járulékok mértékének emelése szakértők szerint kevéssé valószínű, hiszen ez politikailag és társadalmilag is komoly következményekkel járna. 

Érdekes megoldási javaslattal állt elő a közelmúltban Banyár József, a Corvinus Egyetem oktatója a Magyar Közgazdasági Társaság online konferenciáján. A professzor javaslata szerint a a nyugdíj összege és a nyugdíjkorhatár is egyénenként, egy pontrendszer alapján kerülne meghatározásra, amit a felnevelt gyermekek számától tennének függővé.

Milyen nyugdíjas évekre számíthatunk valójában?

Optimális esetben a nyugdíj arra szolgál, hogy több évtized munkája, akár több gyermek felnevelés után, nyugodtan és anyagi biztonságban élhessük le hátralévő életünket. Ne legyenek filléres gondjaink, a nyugdíj fedezze legalább az alapszintű, mindennapi kiadásainkat.

Ez az idilli kép azonban a nyugdíjrendszer jelenlegi helyzetét tekintve egyáltalán valószínű. A Magyar Nemzeti Bank előrejelzése szerint a jelenlegi nyugdíjrendszer 2035-ig tartható fenn. Ezt követően további változások várhatóak.

Ha reálisan tekintünk a helyzetre, nagyjából az alábbi képre számíthatunk:

Feltételezhetjük, hogy emelkedni fog a nyugdíjkorhatár, akár 70-75 évre. Egy ilyen helyzet természetesen változásokat idézhet elő a munkaerőpiacon, ahol a munkaadók kénytelenek lesznek berendezkedni az idősebb munkavállalók foglalkoztatására is.

Ugyanígy változhat a nyugdíjjárulékok összege is: további csökkenés várható. Három-négy évtized múlva feltételezhetően a nettó fizetésünk 35-50 százaléka lehet majd a nyugdíjunk. A nyugdíjba vonulás után tehát az államtól kapott járadék meg sem közelíti majd a biztonságosnak nevezhető szintet.

Amennyiben nem készülünk fel anyagilag a nyugdíjas évekre, az alábbi opciók válthatnak valósággá:

  • Elképzelhető, hogy a nyugdíj mellett továbbra is dolgozunk, akár 75 éves kor felett is, amennyiben egészségünk engedi.
  • Megtörténhet, hogy a munkaképes korú gyermekeink támogatására szorulunk majd, amivel jelentős terhet rovunk majd utódaink vállára. A fiatalabb generációk feladatává válhat az idősek lakhatásának, és megélhetésének biztosítása.
  • Elkezdjük felélni addigi tartalékainkat, pénzzé tenni ingatlanunkat, és ingóságainkat, hogy fenntarthassuk az addigi életmódunkat. Ez meglehetősen rövid távon jelenthet megoldást.
  • Legrosszabb esetben jelentősen csökkenthetjük az életszínvonalunkat, kiadásainkat.

Mindennek következtében a társadalmi rétegek egyre inkább elszakadhatnak egymástól: míg egyesek megoldást találnak, vagy felkészültek az önfenntartásra, mások mélyszegénységbe süllyedhetnek.

 A nyugdíjrendszer jövőjéről, a korábbi és a lehetséges változásokról részletesen itt olvashat.

Fotó: freepik

Mit tehetünk, hogy kiegyensúlyozott nyugdíjas éveink legyenek?

Van azonban kiút ebből a helyzetből, amennyiben előre gondolkodunk: az öngondoskodásnak számos formája létezik. Érdemes tehát minél előbb a kezünkbe vennünk a sorsunkat és még aktív korunkban elkezdeni gyűjteni a nyugdíjunk kiegészítésére. 

A jó hír az, hogy a szolgáltatók is felismerték ezt, és ma már számos nyugdíj-előtakarékossági, öngondoskodási lehetőség kínálkozik. Ezek többsége már alacsonynak mondható havi ráfordítással, akár 5-10 ezer forinttól elindítható. 

Ezt a megoldást az állam is támogatja, így évi 20 százalékos, akár 150 ezer forintos  adójóváírást kaphatunk minden hivatalosan nyugdíjcélúnak elismert megtakarítási forma esetén.  

A szakértők ugyanakkor figyelmeztetnek: a piacon megtalálható mintegy 80 féle megtakarítási lehetőség között jelentősek az eltérések. A jelenleg aprónak tűnő különbségek a hosszú futamidő miatt milliós különbségeket jelenthetnek lejáratkor. Ha tehát nyugdíjcélú megtakarításban gondolkozunk érdemes független szakértő tanácsát kérni, aki segíteni tud a számunkra legmegfelelőbb konstrukció kiválasztásában.

A cikk megjelenését a Nyugdíj Másképpen támogatta.

Fizetett hirdetés Pénz egészség nyugdíj nyugdíjkorhatár öngondoskodás Olvasson tovább a kategóriában

Fizetett hirdetés

Forint Ferenc
2021. július 26. 09:41 Élet, Fizetett hirdetés

A járványhelyzet hatása a hazai magánegészségügyi szektorra

Amikor nagyon sok fül-orr-gégészeti ellátás szünetelt, vagy csak korlátozottan működött, az intézmény rendelésein résztvevők száma érezhetően megnövekedett.

Forint Ferenc
2021. július 12. 10:41 Fizetett hirdetés

Egy ceglédi nagyvállalat megmutatja, mit jelent a karbonsemlegesség a gyakorlatban

A ceglédi és budapesti telephellyel is rendelkező vállalat célja, hogy 2030-ra elérje a teljes karbonsemlegességet.

Fontos

Pletser Tamás
2021. szeptember 21. 16:22 Világ

Az európai energiakrízis oka részben az erőltetett zöldpolitika

Azelőtt kezdtük megszüntetni a szenes forrásokat, hogy kitaláltuk volna, mi legyen helyette - véli szakértő szerzőnk.

Stubnya Bence
2021. szeptember 21. 06:05 Pénz

A járvány alatt beragadt SZÉP-kártyás pénzeket nyáron költötték el, ez is drágította a szállodákat és éttermeket

A lakosságnál jelentős "játékpénzek" ragadtak be a SZÉP-kártyákon, és ez már az inflációs adatokban is látszódhat.

Mészáros R. Tamás
2021. szeptember 20. 06:50 Világ

Ha demokrácia van, miért nyer majdnem mindig ugyanaz a párt?

Idén sem ígér sok izgalmat a japán választás, amiben az állami források pártcélra használása mellett a választási rendszer, a baloldal bénázása és a vallási mozgósítás is komoly szerepet játszik.