Hírlevél feliratkozás
2021. augusztus 5. 09:17 Fizetett hirdetés, Pénz

Milyen nyugdíjas évekre számíthatunk?

A cikk szövegét és címét a megjelenés után módosította a hirdető.

(Lantos Tamás a Nyugdíj Másképpen pénzügyi szakértője.)

Egyre többet hallhatunk a nyugdíjrendszer összeomlásáról, mint egy jövőbeli lehetséges forgatókönyvről. A mai fiatal munkavállalók zöme szinte nem is számít állami nyugdíjra, hiszen az egyértelművé vált, hogy a rendszer a jelenlegi formájában fenntarthatatlan.

A megoldást célzó javaslatok, illetve intézkedések azonban lassíthatják a folyamatot, hogy az összeomlás elkerülhető legyen. Ami biztos, hogy a nyugdíjak összegének folyamatos és drasztikus csökkentése, illetve a nyugdíjkorhatár fokozatos emelése elkerülhetetlen. 

Nem mindegy azonban, hogy milyen mértékű lesz a változás, és hogyan tudunk felkészülni erre az időszakra anyagilag. Cikkünkben áttekintjük, mire számíthatunk és milyen megoldási lehetőségek állnak rendelkezésünkre.

Mi áll a nyugdíjrendszer problémájának hátterében?

Magyarországon, ahogy számos európai országban, az úgynevezett felosztó-kirovó szabályozás alapján működik a nyugdíjrendszer. Ez azt jelenti, hogy az aktuális kormányzati bevételekből finanszírozzák a nyugdíjasok ellátását, tehát a magyar munkavállalók és munkáltatók járulékai képezik a nyugdíjkassza alapját. 

A társadalmi változások azonban komoly problémát okoznak a rendszerben. 

Egyrészt drasztikusan csökken a születések száma: míg az 1940-es években 190-170 ezer körül mozgott az élveszületések száma, az 1970-es évekre ez 150 ezer körüli tartományba süllyedt éves szinten. Az elmúlt években pedig 88 és 93 ezer között mozgott az újszülöttek száma Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. 

Ez a csökkenés azt eredményezi, hogy kevesebb lesz a járulékfizető állampolgár, tehát csökken a nyugdíjkassza befizetőinek száma is. 

A másik nehézséget az jelenti, hogy ezzel párhuzamosan növekszik a várható élettartam is. Míg az 1961-ben születő magyarok átlagosan 61,3 évre számíthattak, 2020-ban a születéskor várható élettartam már 75,5 év volt Magyarországon. Ebből látható, hogy a nyugdíjas kor hosszabbra nyùlik, tehát növekszik azok száma, akik kivesznek majd a közös kasszából. 

A nagyfokú elvándorlás szintén hatással van a magyar nyugdíjrendszerre. Évente több tízezren hagyják el Magyarországot, és a kivándorlók zöme fiatal, diplomás, illetve szakmát szerzett ember. 2010-ben több mint 7 ezren telepedtek le külföldön, a legmagasabb szám az elmúlt évekből a 2015 évi közel 33 ezer volt, szintén a KSH adatai szerint. Hozzá kell tenni, hogy szakértők szerint az elvándorlók csupán 40-60 százaléka költözik vissza szülőföldjére.

A helyzet tehát igencsak hajmeresztő képet fest. A jelenlegi nyugdíjrendszer a magánnyugdíjpénztárak államosítása óta az egyetlen tartópillére az állami nyugdíjaknak. A folyamat visszafordítására, vagy legalábbis a károk mérséklésére pedig sürgős és drasztikus intézkedések szükségesek.

Fotó: freepik

Az egyes államok különbözőképpen reagálnak a helyzetre, de a leggyakrabban az alábbi megoldásokkal állnak elő, válaszképpen az elöregedő társadalmak nyugdíj-problémájára:

  • növelik a nyugdíjkorhatárt,
  • csökkentik a nyugdíjak összegét,
  • növelik a fizetendő járulékok mértékét,
  • vagy teljesen átalakítják a nyugdíjrendszert.

(A téma meglehetősen összetett, ezen cikkünkben nem térünk ki a további olyan megoldásokra, mint a gyermekvállalást, illetve a bevándorlást ösztönző programok.) 

A fentiek közül Magyarországon már több változás is elindult: zajlik például a nyugdíjkorhatár fokozatos emelése 65 éves korra 2022-ig. A külföldi példákat tekintve a jövőben akár ez tovább emelkedhet. Dániában például 2011-ben kezdték meg a nyugdìjkorhatár emelését, ami 2030-ra eléri a 68 évet. Németországban is folyamatos nyugdíjkorhatár emelés történik 2029-ig, jelenleg ott 65 év és 10 hónap ez a korhatár. 

A másik ilyen intézkedés az öregségi nyugdíjak összegének csökkentése, ami szintén egy jelenleg is zajló folyamat. A számítások szerint ma a nettó átlagfizetésünk 53-80 százaléka között valószínű a nyugdíjunk mértéke, ám ez az arány várhatóan változni fog. 

Az interneten fellelhető kalkulátorok segítségével becsléseket készíthetünk a várható nyugdíjunkról a jelenlegi életkorunk és a kereseti szintünk megadásával. 

Egy jelenleg 30 éves, havi nettó 250 ezer forintos bevétellel rendelkező állampolgár például körülbelül 113 ezer forintos nyugdíjra számíthat. Hozzá kell tenni, hogy a kalkulátorok a jelenleg érvényes jogszabályból dolgoznak. A jövőben azonban valószínűsíthető további változás, vagyis a várható összeg tovább csökken majd.

A járulékok mértékének emelése szakértők szerint kevéssé valószínű, hiszen ez politikailag és társadalmilag is komoly következményekkel járna. 

Érdekes megoldási javaslattal állt elő a közelmúltban Banyár József, a Corvinus Egyetem oktatója a Magyar Közgazdasági Társaság online konferenciáján. A professzor javaslata szerint a a nyugdíj összege és a nyugdíjkorhatár is egyénenként, egy pontrendszer alapján kerülne meghatározásra, amit a felnevelt gyermekek számától tennének függővé.

Milyen nyugdíjas évekre számíthatunk valójában?

Optimális esetben a nyugdíj arra szolgál, hogy több évtized munkája, akár több gyermek felnevelés után, nyugodtan és anyagi biztonságban élhessük le hátralévő életünket. Ne legyenek filléres gondjaink, a nyugdíj fedezze legalább az alapszintű, mindennapi kiadásainkat.

Ez az idilli kép azonban a nyugdíjrendszer jelenlegi helyzetét tekintve egyáltalán valószínű. A Magyar Nemzeti Bank előrejelzése szerint a jelenlegi nyugdíjrendszer 2035-ig tartható fenn. Ezt követően további változások várhatóak.

Ha reálisan tekintünk a helyzetre, nagyjából az alábbi képre számíthatunk:

Feltételezhetjük, hogy emelkedni fog a nyugdíjkorhatár, akár 70-75 évre. Egy ilyen helyzet természetesen változásokat idézhet elő a munkaerőpiacon, ahol a munkaadók kénytelenek lesznek berendezkedni az idősebb munkavállalók foglalkoztatására is.

Ugyanígy változhat a nyugdíjjárulékok összege is: további csökkenés várható. Három-négy évtized múlva feltételezhetően a nettó fizetésünk 35-50 százaléka lehet majd a nyugdíjunk. A nyugdíjba vonulás után tehát az államtól kapott járadék meg sem közelíti majd a biztonságosnak nevezhető szintet.

Amennyiben nem készülünk fel anyagilag a nyugdíjas évekre, az alábbi opciók válthatnak valósággá:

  • Elképzelhető, hogy a nyugdíj mellett továbbra is dolgozunk, akár 75 éves kor felett is, amennyiben egészségünk engedi.
  • Megtörténhet, hogy a munkaképes korú gyermekeink támogatására szorulunk majd, amivel jelentős terhet rovunk majd utódaink vállára. A fiatalabb generációk feladatává válhat az idősek lakhatásának, és megélhetésének biztosítása.
  • Elkezdjük felélni addigi tartalékainkat, pénzzé tenni ingatlanunkat, és ingóságainkat, hogy fenntarthassuk az addigi életmódunkat. Ez meglehetősen rövid távon jelenthet megoldást.
  • Legrosszabb esetben jelentősen csökkenthetjük az életszínvonalunkat, kiadásainkat.

Mindennek következtében a társadalmi rétegek egyre inkább elszakadhatnak egymástól: míg egyesek megoldást találnak, vagy felkészültek az önfenntartásra, mások mélyszegénységbe süllyedhetnek.

 A nyugdíjrendszer jövőjéről, a korábbi és a lehetséges változásokról részletesen itt olvashat.

Fotó: freepik

Mit tehetünk, hogy kiegyensúlyozott nyugdíjas éveink legyenek?

Van azonban kiút ebből a helyzetből, amennyiben előre gondolkodunk: az öngondoskodásnak számos formája létezik. Érdemes tehát minél előbb a kezünkbe vennünk a sorsunkat és még aktív korunkban elkezdeni gyűjteni a nyugdíjunk kiegészítésére. 

A jó hír az, hogy a szolgáltatók is felismerték ezt, és ma már számos nyugdíj-előtakarékossági, öngondoskodási lehetőség kínálkozik. Ezek többsége már alacsonynak mondható havi ráfordítással, akár 5-10 ezer forinttól elindítható. 

Ezt a megoldást az állam is támogatja, így évi 20 százalékos, akár 150 ezer forintos  adójóváírást kaphatunk minden hivatalosan nyugdíjcélúnak elismert megtakarítási forma esetén.  

A szakértők ugyanakkor figyelmeztetnek: a piacon megtalálható mintegy 80 féle megtakarítási lehetőség között jelentősek az eltérések. A jelenleg aprónak tűnő különbségek a hosszú futamidő miatt milliós különbségeket jelenthetnek lejáratkor. Ha tehát nyugdíjcélú megtakarításban gondolkozunk érdemes független szakértő tanácsát kérni, aki segíteni tud a számunkra legmegfelelőbb konstrukció kiválasztásában.

A cikk megjelenését a Nyugdíj Másképpen támogatta.

Fizetett hirdetés Pénz egészség nyugdíj nyugdíjkorhatár öngondoskodás Olvasson tovább a kategóriában

Fizetett hirdetés

Forint Ferenc
2022. január 24. 09:37 Fizetett hirdetés, Vállalat

Soha nem volt ilyen egyszerű saját webshopot indítani

A Shoptet szakértői összeszedték azokat a lépéseket, amelyek elengedhetetlenek egy online vállalkozás indításához.

Pénzügyek Másképpen
2021. december 28. 14:22 Fizetett hirdetés, Pénz

Mennyi lesz a nyugdíjam?

Vajon mekkora nyugdíjra számíthatunk majd? Hogyan számolják ki, mitől függ ez az összeg, és milyen jövőbeli változásokra számíthatunk a közgazdászok és nyugdíjszakértők szerint? Cikkünkben ezekre a kérdésekre válaszolunk, és kalkulátor segítségével megmutatjuk, hozzávetőlegesen mekkorára becsülhető a jövendő nyugdíjunk összege.

Pénzügyek Másképpen
2021. december 20. 15:20 Fizetett hirdetés, Pénz

Fialtassuk a pénzünket életbiztosítással

Az elmúlt időszakban sajnos megtanulhattuk, hogy bármi megtörténhet. Épp ezért érdemes még időben anyagilag felkészülni az előre látható és a nem várt eseményekre egyaránt. A cikkben bemutatjuk a megtakarításos életbiztosítást mint opciót, továbbá részletesen körbejárjuk az egyes típusok előnyeit, illetve hátrányait.

Fontos

Váczi István
2022. január 25. 15:04 Világ

Mi lesz, ha Putyin elzárja a gázcsapot?

A piaci gázár elszállna, de még sokáig nem fogyna ki a földgázból az EU, ha odáig fajulnának a dolgok, hogy Oroszország teljesen leállítja az exportját.

Váczi István
2022. január 25. 11:07 Világ

Az oroszok már nem csak Ukrajna körül izmoznak

Fegyverek kubai telepítésének meglebegtetésével és kiterjedt haditengerészeti hadgyakorlatokkal is igyekeznek erőt mutatni az orosz fegyveres erők.

Mészáros R. Tamás
2022. január 25. 06:49 Világ

Az osztogatás hatékonyabb, mint a munkaalapú társadalom

A közvélekedés szerint a szegények elherdálják a segélyeket, de közgazdasági kísérletek szerint valójában a pénz- és tőkeinjekció a leghatásosabb módja a szegénység felszámolásának.