Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2021. május 10. 17:09 Pénz

Forintban milliós összeget tett félre tavaly átlagosan egy német

Sorozatban nyolcadszor tették félre a legtöbb pénzt a német háztartások tavaly az eurózónán belül – állapította meg az ING és a Barkow Consulting közös elemzése.

Abszolút összegben ez persze nem nagy meglepetés az eurózóna legnépesebb és legnagyobb gazdaságától, de a fölény is meggyőző: tavaly 388,5 milliárd eurót takarítottak meg a németek, 45 százalékkal többet, mint 2019-ben. Az élmezőny további tagjai a franciák (260,7 milliárd euró), az olaszok (122,7) és a spanyolok (78,2).

Ehhez természetesen nagyban hozzájárult a koronavírus-járvány, hiszen az év egy jelentős részében nem volt elérhető egy sor pénzköltési lehetőség, bezártak például az éttermek, és nem lehetett turisztikai célból utazni. Németországban ennek következtében – és valószínűleg a válság miatti nagyobb óvatosságból kifolyólag is – 5,4 százalékkal csökkent a háztartások fogyasztása. A német statisztikai hivatal szerint a megtakarítási ráta rekordot döntött tavaly, minden megkeresett száz euróból 16,3-at félretettek a németek.

A mostani elemzés szerint – amelyről a Tagesschau számolt be – a németek fejenként 4671 eurót (jelenlegi árfolyamon 1,67 millió forint) spóroltak meg tavaly, míg az eurózóna átlaga 3121 euró volt.

Bár a németek híresen ragaszkodnak a készpénzhez, és elég konzervatív befektetőnek számítanak, 49 milliárd euróért vásároltak részvényeket, ami 160 százalékos növekedés 2019-hez képest. Ennek nyomán a részvényekkel rendelkező németek száma közel húszéves csúcsra, 12,35 millió főre nőtt.

Ebben jelentős szerepe van annak, hogy bankbetétekkel nemhogy infláció feletti hozamot nem lehet általában elérni, de bizonyos (azért elég magas, például 100 ezer eurós) összeghatár felett több német bank negatív kamatot vezetett be – azaz a betétesnek kell fizetnie a pénze parkoltatásáért. Ennek ellenére az összes német lakossági megtakarítás 36 százaléka (2,6 ezer milliárd euró) jelenleg is bankbetétben van.

A nagy megtakarítási aránynak és a tőzsdék összességében jó teljesítményének köszönhetően az eurózóna polgárai – megtakarításaik alapján – még sosem voltak olyan gazdagok, mint tavaly év végén. Az összes megtakarítás összege ugyanis 27,3 ezer milliárd euró volt a 19 országban összesen, ami 4,7 százalékos növekedés.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElkezd megvalósulni a takarékos németek rémálmaEgyre több német bank csak negatív kamattal hajlandó kezelni a nagy összegű megtakarításokat.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz bankbetét eurózóna járvány megtakarítás németország részvény Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Stubnya Bence
2024. november 20. 14:03 Adat, Pénz

A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt

Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.

Avatar
2024. november 14. 10:36 Pénz

Futóhomokra épül az adócsökkentő dubajozás

Számos magyar vállalkozó akarja csökkenteni adóterhét Dubajon keresztül, ám az ezt szolgáló megoldások sokkal kockázatosabbak, mint azt a legtöbben hiszik.

Jandó Zoltán
2024. november 14. 06:01 Pénz, Vállalat

Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz

Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Bucsky Péter
2024. november 20. 06:03 Közélet

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség

A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.

Torontáli Zoltán
2024. november 19. 14:03 Élet, Közélet

Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne

Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.