Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2021. április 18. 07:46 Pénz, Világ

Több ravasz terve is van a digitális jüannal a kínai vezetésnek

Valószínűleg minden jegybankár álma, hogy olyan pénzt bocsássanak ki, amelyet teljes mértékben ők irányítanak, és minden egyes vele folytatott tranzakcióról valós időben értesülnek. Ha ez így lenne, akkor nem különféle homályos és időről időre megcáfolt elméletek alapján kellene folytatni a monetáris politikát, hanem a pontosan megfigyelt valóság alapján lehetne azonnali döntéseket hozni. Annak sem lenne akadálya, hogy a pénz felhasználásához különböző feltételeket rendeljenek, ami tovább növelné a pénzpolitika rugalmasságát.

És ha ezzel a minden pillanatban megfigyelt, kódolható pénzzel még az adott ország nagy geopolitikai problémáinak megoldása is közelebb kerülne, akkor tényleg érthető, hogy miért akarják minél hamarabb bevezetni. A kérdés csak az, hogy kiindulópont helyes-e.

Kínáról és a digitális jüanról van szó, amit tavaly ősz óta fokozatosan el is kezdtek bevezetni a világ legnépesebb országában. A pénzt – hivatalos nevén a DCEP-t, illetve e-CNY-t – idén már javában használják milliók számos kínai nagyvárosban, a jövő februári pekingi téli olimpián pedig már nagy felhajtás közepette tervezik a nemzetközi bevezetést. A folyamat annyira begyorsult, hogy Európában és az USA-ban is arról beszélnek, hogy nekik is gyorsítani kellene a digitális euró és dollár bevezetését.

A kínai jegybank több tucatnyi szabadalmat is leadott, amelyekből nagyjából össze lehet rakni, hogy hogyan működik majd a digitális jüan. Eszerint az emberek a bankjukban nyithatnak olyan számlákat, amelyeken a jegybanknál közvetlenül tartott pénzeik lennének, de közvetlenül a jegybanktól is letölthetnek egy pénztárca appot. A rendszer lehetővé teszi, hogy az emberek akár a mobilinternet-hálózattól távol, mobil pénztárcából mobil pénztárcába fizessenek, mintha valódi készpénzt költenének (ezt „kettős offline” fizetésnek hívják). Olyan szabadalmat viszont nem adtak le, amely bárhogyan is gátolná, hogy a jegybank rálásson a jüan pénztárcákra.

A digitális jüan tehát tényleg digitális, nincs megfogható megtestesülése, csak a használója mobiltelefonján létezik (illetve a kínai jegybank mérlegében). Ugyan blokkláncon működik – ez teszi lehetővé például, hogy időhöz kötött korlát legyen a pénzen -, de nem számít kriptopénznek, ugyanolyan jüanról van szó, mint amilyen a fizikai vagy a banki. Lényeges elem viszont, hogy közvetlenül a jegybank mérlegében tartják nyilván, mivel maga a jegybank bocsátja ki közvetlenül – a közvetítő, pénzt teremtő bankrendszert tehát ebben az esetben kikapcsolják.*Azaz a pénzteremtésben kapcsolják ki. A digitális jüanok elosztásában marad közvetítő szerepe a bankoknak és a fizetési appoknak, de nem ők hozzák létre, és üzletileg sem lesz hasznuk belőle.

Amennyire el van maradva Kína az USA-tól a pénznemének nemzetközi használatában (globálisan 88 százalék a dollár aránya, a jüané pedig 4 százalék), annyira előzi a készpénzmentes tranzakciókban. Az Alipay és a WeChat mobilos, QR-kódos fizetési rendszerét világszerte közel kétmilliárd ember használja fizetésre, Kínában az emberek 80 százaléka, így az országban most már – a városokban legalábbis – könnyedén el lehet lenni anélkül, hogy fizikai formában látnánk készpénzt vagy akár bankkártyát. Ebben tehát nem fog változást hozni a digitális jüan.

A jegybanki digitális pénzek mögött általában az a félelem van, hogy a monetáris intézmények elveszítik az irányítást a pénzpolitika felett. Az utóbbi években egyre több olyan készpénz- és bankmentes tranzakció van a gazdaságban, amire nincs sok rálátása a jegybankoknak. Amikor a Facebook három éve bejelentette, hogy beáll a Libra nevű kriptopénz mögé (azóta már Diemnek nevezik), hirtelen eszmélni kezdtek a különben általában elég konzervatívan viselkedő jegybankok, hogy ha nem állnak a digitálispénz-hullám élére, akkor megvan a veszélye, hogy a fogyasztók nagy tömegekben átszoknak olyan fizetőeszközökre, amikre semmilyen befolyást nem tudnak gyakorolni.

Persze a félelmek mellett lehetőségeket is látnak a gyors, talán hatékony, de mindenképpen rugalmasabban, több különböző célra is bevezethető pénzekben. Gyakran felhozott példa, hogy egy esetleges természeti katasztrófa után a jegybankok a kormányokkal együttműködve különböző, csak konkrét célokra elkölthető pénzeket juttassanak a bajba jutottaknak. Ezt továbbgondolva rögtön olyan, kicsit visszásnak tűnő lehetőségek jönnek, mint hogy a munkanélküliségi segélyt ne lehessen cigarettára, alkoholra vagy esetleg egészségtelen élelmiszerekre költeni, és hasonlók. A mostani monetáris helyzetben az is érdekes lehetőség, hogy jegybankok minden további nélkül kivethetnek negatív kamatot náluk tartott pénzekre. (Persze ki akarna akkor ilyen pénzt tartani?)

Kínában mindemellett ott van a pártvezetés máshol is megmutatkozó célja, hogy a lakosságot a lehető legszorosabb megfigyelés alatt tartsák – így a társadalmi pontrendszer és az átfogó fizikai megfigyelést lehetővé tevő megfigyelőkamera-rendszer mellé jönne be ez az új megoldás. 2019 végén némi figyelmet váltott ki az akkor bemutatott kínai állami fintech terv, aminek része volt egy nagy, integrált adatelemző központ építése is.

A megfigyelést tehát erősen segítheti a digitális jüan, de mi van a másik fő céllal, a dollár geopolitikai szerepének kikerülésével? A kínai vezetést – ahogy az USA riválisait általában – erősen zavarja, hogy az amerikaiak pénzügyi szuperfegyverként használják a dollárt, a világon bárkit kifagyaszthatnak a globális pénzügyi rendszerből, akit az amerikai pénzügyminisztérium feltesz a szankciós listájára. Ezen már több mint 250 kínai név van, köztük politikusok.

Kína nem a legelső lesz a világ országai között, amelyik élesben beveti a digitális pénzt, a Bahama-szigetek már elindította a sand dollart, Kambodzsa pedig a bakongot. De a többi nagy országnál messze előrébb tartanak a folyamatban, és az országgal foglalkozó szakértők ezt többnyire a dollár hegemóniájával szembeni ellenérzéseknek tulajdonítják. Érdekes jelzés például, hogy ebben az állami magyarázó videóban a digitális jüan jól móresre tanítja a dollárt jelképező kócos hajú amerikai rajzfilmfigurát. A digitális pénzekkel foglalkozó szakértők szerint azért is fontos a kínai digitális pénz, mert – mint aki a nagyok közül elsőként lépett – nagy eséllyel erősen befolyásolja majd a későbbi nemzetközi digitális pénzügyi infrastruktúrát.

A kínaiak első körben az Egy Út Egy Övezet (avagy Övezet és út) kezdeményezés résztvevőire és az amerikai szankciókat kijátszani szándékozókra számíthatnak, illetve általánosságban saját kereskedelmi partnereikre. A kínai turizmus terjedése is egy módja lehet a digitális jüan elfogadottsága terjesztésének. Most is megfigyelhető, hogy amerre kínai turisták utaznak, ott sokkal több kereskedő használja az Alipay-t vagy a WeChat fizetési rendszerét. Kínában már most számos külföldi cég jelezte, hogy bevezeti a digitális jüant, köztük a McDonald’s és a Starbucks. Esélyes emiatt, hogy a turizmusban és a kiskereskedelemben a digitális jüan is teret nyer majd külföldön. A kínai jegybank nemrég közös vállalatot indított a nemzetközi fizetési rendszer körüli bankközi kommunikációt üzemeltető SWIFT-tel, ami egyes megfigyelők szerint megint csak egy nemzetköziesítés felé tett lépés lehet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMit akarhat Kína valójában a híres Övezet és út kezdeményezésével?Peking a Világbankot meghaladó értékben finanszírozott világszerte kikötőket, hidakat, erőműveket és vasutakat, ám hirtelen megtorpant a beruházások üteme.

Itt azonban könnyen megakadhat a jüan világhódító útja, mert nem világos, hogy ezen a körön túl ki akarná inkább a jüant használni a dollár helyett. Az egyik probléma maga a megfigyelés, a világ nagy pénzügyi és üzleti szereplői például nagy valószínűséggel nem szeretnék, hogy a kínai állampárt minden tranzakciójukról valós időben tudomást szerezzen. A központosított kínai pénz egyébként is a tökéletes ellentéte annak, amit a bitcoin és a többi kriptopénz képvisel.*Az amerikai technofuturisták szemében éppen volt az a vonzereje a bitcoinnak, hogy független az állami pénzpolitikától, és használói rejtve maradhatnak. A kínai kommunista párt természetesen teljesen mást gondol az egyénről és a szabadságról.

Ami ennél is jobban megnehezíti a jüan dolgát, az éppen a kínai pénzpolitika, azon belül is elsősorban a tőkebeáramlás korlátozása. Nincs sok lehetősége a nemzetközi befektetőknek arra, hogy Kínába vigyék pénzüket, még akkor sem, ha egyébként hajlandóak lennének erre. De az is igaz, hogy ezt kevesen ambicionálják, mivel a tulajdonjogokat sem védik az országban túl erős garanciák. Ha a befektetők nem jutnak be a kínai pénzügyi piacokra, akkor viszont nincs sok értelme jüant tartaniuk.

Hasonlóak a problémák tehát a digitális jüan nemzeti terjeszkedésével, mint a petrojüannal. Hiába próbálkozik Kína azzal, hogy saját pénzneme felé terelje a nemzetközi olajkereskedelmet – legutóbb Iránnal kötöttek megállapodást erről -, és erre lenne alapja is, hiszen már több kőolajat importál, mint az USA, egyelőre nem értek el érdemi sikereket ebben.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA kőolaj hozhatja el Kína világuralmátVagy nem. Nyakunkon a petrojüan, de nyomós érvekkel kellene előállnia Kínának, ha meg akarja győzni a világot, hogy hagyja el a dollárt.

Pénz Világ blokklánc digitális pénz jegybank jüan Kína Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Kiss Péter
2022. szeptember 25. 16:44 Közélet, Pénz

Alaposan betárazva indul harcba az MNB az infláció ellen

De vajon elegendő lesz-e a muníció a forint árfolyamának stabiliziálásra, és a pénzromlás megfékezésére?

Avatar
2022. szeptember 24. 15:27 Pénz, Világ

Fontos részleteket takar el a nyilvánosság elől a brit udvartartás, a közvélemény ennek ellenére kitart mellettük

III. Károly népszerűsége sokat javult, mióta király lett, bár vannak, akik szerint túl sokba kerül a királyi intézmény fenntartása.

Bod Péter Ákos
2022. szeptember 23. 18:06 Pénz

Gazdaságunk kilátásai: sima landolás, teljes összeomlás vagy elhúzódó pangás?

A gazdaságpolitika, amely súlyosan megkésett a makrogazdasági kiigazítással, majd az árrögzítés, különadóztatás, szociális tétlenség mixelésével tudott csak reagálni a helyzetre, vajon milyen válságkezelési megoldásokat alkalmaz majd?

Fontos

Pálos Máté Hajdu Miklós
2022. szeptember 26. 04:24 Adat

Az abortusz egyre inkább a 24 év alattiak tapasztalata Magyarországon

Bár a sajtóban csak szívhangtörvény néven elhíresült rendelet több mint egy hete hatályos, mégsem egyértelmű, pontosan mi lenne az orvosok jogszabályi kötelessége, ahogy az sem, mire számíthatnak a várandós nők.

Bucsky Péter
2022. szeptember 25. 04:34 Adat, Közélet

Rogán 446 milliót, a legszegényebb államtitkár 4 milliót keresett tavaly

A miniszterek és az államtitkárok vagyoni helyzete között óriási a különbség. Orbán Viktornál 27-en is többet keresnek. A szja-kedvezményekkel százmilliót spórolnak a miniszterek, de Rogán Antal nem él a kedvezménnyel.

Fabók Bálint
2022. szeptember 24. 07:51 Tech

G7 Reggel: Goudát beérő trappista és egy spórolós óvónő

A kormány recessziós várakozása, egy szemléletformáló élményről és árdrágítók elleni razzia a mai G7 Reggelben.

Ne hagyd ki