(A szerző az ING szenior közgazdásza. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)
A Központi Statisztikai Hivatal a szokásosnál nagyobb mértékben módosította az előzetes GDP becslését, ami így végül 1,4 százalékos negyedéves bázisú gazdasági növekedést mutat 2020 negyedik negyedévére. Már az első adat is hatalmas meglepetésnek számított, de ez a pozitív revízió még rátett egy lapáttal.
Sok időnk azonban nem maradt az örömre.
Mire szépen lassan mindenki elkezdte volna kiadni a 2021-re várt frissített és felfelé módosított előrejelzéseit, a koronavírus megint közbeszólt. A második hullám hatásai még csak most érkeznek meg a reálgazdaságba, miközben a harmadik hullám egy újabb teljes lezárást hozott. Mielőtt azonban a borús jövővel foglalkozunk, nézzünk egy kicsit a jó negyedik negyedév mögé.
A KSH tehát felfelé módosította a negyedik negyedéves növekedési adatot, ugyanakkor a harmadik negyedéves rekordmértékű háromhavi GDP-növekedést némileg lefelé módosította. A jelentősebb módosítások ellenére csak a gazdaság dinamikájának profilja változott, az egész évre becsült teljesítmény alig. 2020 egészében a magyar gazdaság 5 százalékos recesszión ment keresztül.
A rendkívül dinamikus negyedik negyedéves gazdasági növekedés több mint meglepő, de a részletes adatokból most már látjuk, hogy melyik szektor a felelős érte. A termelési oldalon egyértelműen az építőipar teljesítménye okozta a fellendülést. Az ágazat hozzáadott értéke közel 13 százalékkal bővült negyedéves alapon. Erre még a legoptimistább elemzők sem számítottak, különösen annak fényében, hogy a havi adatok alapján a termelés a szektor stagnálását vetítette előre. Egyelőre az elemzők is keresik arra a választ, hogy mi okozza a két különböző forrásból származó statisztika közötti markáns eltérést.
Visszatérve a meglepetésekre, a mezőgazdaság közel 3 százalékos bővülése is annak számít, ám a szektor mérsékelt gazdasági súlya miatt ennek kevésbé volt jelentős hatása. Az ipar 0,9 százalékos negyedév/negyedéves bővülése is némi meglepetés, de azért az iparról nagyjából sejteni lehetett, hogy még 2020 végén is jól teljesített.
Az egyedüli főbb szektor a termelési oldalon, amely nem tudott bővülni, a szolgáltatások területe volt. Erre akár azt is mondhatnánk, hogy ebben nincs semmi meglepő. Azonban ha tudjuk, hogy a visszaesés mindösszesen 0,1 százalékos volt, akkor már meg is találtuk a másik fő tényezőt a pozitív meglepetés mögött. A lezárások és korlátozások ellenére az ágazat képes volt reprodukálni a harmadik negyedéves gazdasági teljesítményt, ami finoman szólva is meghökkentő.
Ugyanakkor az adatok mögé nézve egy megtépázott és szétszaggatott gazdaságszerkezet láthatunk.
Ennek bemutatásához sokkal szemléletesebb, ha az éves bázisú növekedési adatokat vizsgáljuk meg. A pozitív meglepetés ellenére a szolgáltatások hozzáadott értéke éves alapon 5,7 százalékos elmaradást mutat. Nem tűnik tragikusnak, de ez az aggregált szám jótékony homályban hagyja az egyes szektorok teljesítményét.
A szálláshelyszolgáltatás és vendéglátás területe 51,1 százalékos mélyrepülést mutatott a negyedik negyedévben. A logisztika és raktározás 20 százalékos recesszióban van, de a művészetek, a szórakoztatás és egyéb szolgáltatások esetében is közel 9 százalékos az elmaradás az egy évvel ezelőttihez képest.
Ezzel szemben ott vannak azok a szektorok, amelyek már maguk mögött hagyták a válság okozta beszakadást. Az információ, kommunikáció területe 6,3 százalékkal bővült éves alapon 2020 záró negyedévében. A digitalizáció megtette hatását. Ahogyan a bizonytalantól való félelem és az anyagi helyzet romlása is: a pénzügyi és biztosítási szektor 3,3 százalékkal bővült, ahogyan fellendült a hitelezés és a biztosítások iránti kereslet is.
A feldolgozóipar teljesítménye, amely jellemzően a magyar gazdaság motorja, 2,4 százalékkal bővült éves összevetésben. A globális kereskedelem élénkülése tehát továbbra is fontos szerepet játszik a kilábalásban. A negyedéves alapon remeklő építőiparnak még van mit ledolgoznia: közel 4 százalékos a visszaesés a tavalyi magas bázishoz viszonyítva. Mindezt úgy, hogy mind a lakossági, mind a vállalati és az állami beruházások jelentős növekedést mutattak az év második felében.
Mindezek azt jelzik számunkra, hogy a magyar gazdaság ellenállóképessége – legalábbis a negyedik negyedévben – jóval jelentősebb volt, mint arra számítani lehetett. A jó évzárás egyben azt is jelenti, hogy érdemi pozitív áthúzódó hatással számolhatunk 2021-ben, amikor a GDP növekedést becsüljük. Ez mindenképpen jó alapot jelent idénre.
Sőt, egy héttel ezelőtt még azt mondtam volna, hogy az éven belüli növekedési hatás is rekord mértékű lehet idén. Ennek oka, hogy a negyedik negyedéves adatok alapján igen jelentős kilábalási potenciál mutatkozik (mutatkozott?) mind a szolgáltatásoknál mind az építőiparban. Mindezeket figyelve 5,4 százalékos gazdasági növekedést jeleztem előre.
Aztán jött a harmadik hullám és az újabb teljes lezárás.
Egyelőre szinte megjósolhatatlan, hogy mekkora károkat okoz ez a magyar gazdaságban, de egy még be sem hegedt sebet tép fel újra a boltzár, az iskolák és óvodák bezárása és a szolgáltatások leállítása. Persze nincs igazán más lehetőség, emberéletekről van szó, bár a gazdasági bezárás ugyanúgy emberi életeket, vállalkozókat, vállalkozásokat tehet és tesz tönkre.
Mostantól az elemzői diskurzusba ismételten napi szinten be kell emeljük a W-alakú recesszió fogalmát,
ugyanis aligha kerülhető el 2021 első negyedévében az újabb gazdasági visszaesés.
Ennek mértéke azon is múlik, hogy milyen gyorsan halad az oltás, meddig kell zárva tartani a boltokat, és a szolgáltatók meddig maradnak vendég nélkül. Az első negyedéven lassan túl vagyunk és nem indítottunk erősen, amit a márciusi lezárás csak ront. A második negyedévben, ha sor kerülhet az újranyitásra, jelentős fellendülést láthatunk. Nem kizárt, hogy elérhető az 5 százalék körüli gazdasági növekedés, de ehhez talán újra jelentős költségvetési támogatás lesz szükséges.
Az erős negyedik negyedév felett érzett örömünk egy villámcsapásra elillant.
Pénz
Fontos