Hírlevél feliratkozás
Avatar
2020. augusztus 6. 16:03 Pénz

Prés alatt az olajipar: szennyeznek, de még nyereséget sem termelnek

(A szerző az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemzője. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

A globális olaj- és gázipar már a Covid-19 járvány előtt is szenvedett, a koronavírus pedig további csapást mért a szektorra. Nem elég, hogy a vállalatok megítélése rossz, a politika és a közvélemény őket teszi bűnbakká a globális felmelegedésért, de az elmúlt időszak még masszív pénzügyi veszteségeket is hozott. A túlzott nyomás azonban visszafelé sülhet el: könnyen lehet, hogy pár év múlva drasztikusan emelkedő szénhidrogén árakat kapunk, miközben éppen ezek a vállalatok lehetnének az energiafordulat zászlóvivői.

A második negyedév masszív vérfürdőt hozott a globális olaj –és gázipari cégek körében: nemcsak az olaj- gázárak kerültek mélypontra, de a finomítási és petrolkémiai árrések is hatalmasat zuhantak júniusra. A Total, a Royal Dutch Shell vagy az ENI hatalmas összegben írták le termelő eszközeiket, aminek hatására nettó szinten rekordveszteségek keletkeztek.

 

Ha eltekintünk ezektől az egyszeri tételektől, a szektor teljesítménye akkor is siralmas: gyakorlatilag a legtöbb társaságnál a tisztított nettó nyereség is csak nullszaldó körüli, a tőkearányos nyereség pedig messze elmarad az elvárt szinttől. Míg az európai vállalatok képesek voltak arra a termékkereskedelem és finomítás révén, hogy az egyszeri tételek nélkül minimális nyereséget érjenek el, addig az amerikai vetélytársak eredménye gyakorlatilag összezuhant. Az idei kilátások ráadásul alig javultak: bár az olaj és gázárak az áprilisi mélyponthoz képest magasabb szintre kerültek, a bizonytalanság továbbra is erős a szektor körül. A szénhidrogén árak és nyereségráták messze alatta vannak a Covid-19 előtti szintnek.

Az olaj- gázipari vállalatok stratégiáját vizsgálva megállapítható, hogy továbbra is leginkább az olajiparba szeretnének befektetni, mivel ehhez értenek a leginkább és a megtérülési kilátások még mindig itt a legmagasabbak.

Ezzel együtt a közelmúlt eseményei sokakat elgondolkodtattak a jövőről. A koronavírus járvány ugyanis megmutatta, hogy mennyire sérülékeny az olajkereslet és milyen hirtelen tud a világ változni. Egyre gyakrabban lehet arról olvasni, hogy a „peak oil” vagyis az olajkereslet csúcsa, nem 2030 és 2040 között fog bekövetkezni, hanem gyakorlatilag 2019 volt az az év, amikor az olajigény elérte a tetőpontját és innen már tendenciózusan csak lefelé tart a kereslet. Ebben nem hiszek, de az látszik, hogy a járvány felgyorsította a megújuló energia térnyerését, és az elektromos autó bevezetése is lendületet kaphat. A nemzetállamok politikai oldalról is érzik, hogy válsághelyzetben talán jobb lenne nem egy külső forrásból, nemzetközi piactól függő erőforrásra építeni a gazdaságot. Ehhez a megújuló energia megfelelő eszköz.

Az olajvállalatok eddig is a klímaváltozás bűnbakjai voltak. 2019-ben az olaj- és gázszektor a legrosszabbul szereplő alszektor volt a S&P500-as indexen belül – míg a széles körű S&P500-as index 28,9 százalékkal emelkedett (ez 2013 óta a legnagyobb éves teljesítmény), a S&P Oil&Gas E&P index 9,3 százalékkal csökkent. Az európai versenytársak hasonlóan rosszul teljesítettek. Míg a kilencvenes évek elején a S&P500 piaci értékének több mint 30 százalékát adta az energiaszektor, ma ez mindössze 3 százalék körül van. Az alulteljesítés idén is folytatódott.

S&P500-as és a S&P Oil & Gas E&P index teljesítménye 2019. január 1-étől USA dollárban. Forrás: Bloomberg.

Az olaj- és gázvállalatok esetében nemcsak az alap üzleti tevékenységet árazza alacsony szinten a piac, hanem egyre inkább előtérbe került a globális felmelegedéshez való hozzájárulás, mint befektetési szempont, mely lényegesen befolyásolja a részvények megítélését. Az olaj- és gázipar az egyik legnagyobb szennyező, mely nemcsak az alaptevékenysége során (szénhidrogén bányászat és kitermelés) juttat rengeteg szén-dioxidot és metán a légkörbe, de a szektor által gyártott és támogatott termékek elégetése is jelentősen hozzájárul a globális felmelegedéshez.

A mai divatos befektetési szóösszetétel, az ESG (Environment, Social and Governance) alapelveinek sem felelnek meg ezek a részvények, hiszen hiába tesznek meg mondjuk mindent ezek a társaságok, hogy a vállalatirányítás (governance) átlátható legyen, a környezetvédelmi és szociális felelősségvállalas (environment & social) területén rendre elvéreznek. Nem véletlen, hogy a szektor vállalatai által kibocsátott részvények és kötvények nem tartoznak a befektetők kedvencei közé.

A gyenge ESG osztályzat és a klímaváltozás miatti negatív megítélés a cégek tevékenységére közvetlenül is kihathat. A jövőbeli nyereséget csökkentheti, ha a szénhidrogének használata visszaesik vagy ezek felhasználását adóval vagy egyéb eszközökkel drágítják a szabályozók, vagy éppen az is, hogy a jobb megítélés érdekében az olajcégek egyre inkább az adott esetben kisebb megtérülésű megújuló energia felé fordulnak. Az utóbbiak sok esetben még mindig inkább PR célokat szolgálnak, mint valódi befektetésként szerepelnek – annak ellenére, hogy az megújuló energia egyre versenyképesebb a világban. Az európai olajipari társaságok egyébként előrébb vannak ezen a téren, mint amerikai vetélytársaik, melyek a múltban inkább költöttek az iparági lobbira, mint megújuló energia beruházásokba.

A következő ábra az Energy Intelligence értékelése arról, hogy a világ nagy olajvállalatai mennyire felelnek meg az ESG alapelveknek a klímaváltozás terén. Jól látható, hogy a lista egyik végén európai olajvállalatok állnak, míg a legkevésbé transzparens és stratégiájában a klímaváltozás kérdését hátrébb soroló vállalatok elsősorban Kínából, az arab világból és Oroszországból jönnek. Az USA vállalatai jellemzően a felsorolás közepén vannak.

Forrás: Energy Intelligence, Energy Transition Services.

A közvélekedéssel ellentétben szerintem nem okos politika bűnbaknak kikiáltani a szektort. Ezen cégeknek fontos szerepe lesz abban, hogy az energiaátmenet bekövetkezzen. Nekik van tőkéjük, szaktudásuk és technikai ismeretük, hogy végrehajtsák a nagyméretű energetikai beruházásokat, például hogy a hidrogén alapú technológia elterjedjen vagy megfelelő elektromos gyorstöltő hálózat épüljön ki.

Szerintem fontosabb, hogy kialakuljon a megfelelő szabályozói környezet és politikai támogatás, ami segíthet, hogy a cégek a legjobb megtérülésű projektekbe ruházzanak be. És persze nagyon szükséges egy komoly technológiai forradalom, amiben az államoknak döntő szerepe lehet az alapkutatások révén. A szaktudását és tőkéjét szívesen rendelkezésre bocsátja az olaj- és gázipar, hiszen – mint az eredmények is mutatják -, a tulajdonosaik is a mostaninál lényegesen nagyobb nyereséget és megtérülést várnak el. A jövőbeli energia pedig mindannyiunk számára lényeges – beruházások nélkül nem lesz elég kínálat, akár megújuló, akár fosszilis energiáról van szó. Ez pedig a Covid-19 utáni időszakban akár rekord magasságú energiaárakat is hozhat, évekre megakasztva a világ növekedését.

Pénz kőolaj olajipar Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Avatar
2020. november 24. 17:09 Pénz

A covid után jön az adóemelés?

A kormánynak hamarosan napirendre kell tűznie az adósság elleni harc 2.0-t, amit valószínűleg nem lehet megúszni adóemelés nélkül.

Avatar
2020. november 15. 12:28 Pénz, Támogatói tartalom

A februári drákói járványszigor jó befektetésnek bizonyult Kínának

(Az alábbiakban Heinz Frigyes Ferdinánd, az OTP Alapkezelő vezérigazgató-helyettese elemzi a világgazdaság helyzetét és kilátásait. A szerző a Budapesti Corvinus Egyetem elődjén és a London School of Economics-on végzett, és korábban sok évig külföldön, többek között az Európai Központi Banknál és az IMF-nél volt gazdaságkutató.)

Mészáros R. Tamás
2020. november 15. 07:39 Pénz, Tech, Világ

Pénzügyi forradalmat ígértek, a pártállam adta a másikat

Az Alibaba pénzügyi ága a világ legnagyobb tőzsdei kibocsátására készült, de a vállalat által ígért technológiai forradalom sok volt a kínai szabályozóknak.

Fontos

Bucsky Péter
2020. november 24. 06:54 Közélet

Elhagyják a vállalkozók Parragh kamaráját, de a NAV-végrehajtást nem ússzák meg

Miközben a zsugorodó tagságú kamarai rendszer elnöke könnyítésekért lobbizik a cégek számára, a tartozások behajtása a válságban sem szünetel.

Mészáros R. Tamás
2020. november 23. 17:19 Világ

A kínai dominancia megalapozójának harangozták be, mégis gyengére sikerült a világ legnagyobb gazdasági paktuma

A világ lakosságának és GDP-jének 30 százalékára terjed ki az új ázsiai gazdasági övezet. Egyesek szerint ez megágyaz a kínai dominanciának, mások szerint semmin nem változtat.

Bucsky Péter
2020. november 23. 06:31 Közélet

A számokat nézve Parragh László adócsökkentése vélhetően egy blöff

Ha az iparűzési adó elengedése bedönti az önkormányzati megrendeléseket és szolgáltatásokat, akkor recessziós lavinát indíthat el.