Hírlevél feliratkozás
Török Zoltán
2020. április 28. 16:54 Pénz

A tragikus alku és a magyar kilátások

(A szerző a Raiffeisen vezető elemzője. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

Miközben általánosan elfogadott társadalmi és politikai cél a járványgörbe meredekségének csökkentése, az ennek érdekében bevezetett korlátozások (fizikai távolságtartás, kijárási korlátozás) hatalmas károkat okoznak a gazdaságok működésében.

A gazdasági teljesítmény visszaesése drámai mértékű válságot okoz, ami egyszerre jelenik meg keresleti és kínálati sokk-ként. A válság első fázisában a leginkább érintett gazdasági tevékenységek közé az idegenforgalom, az utaztatás, és a hosszú beszállítói láncokkal rendelkező feldolgozóipar (például az elektronikai ipar és az autógyártás) tartozott. A korlátozó intézkedések általánossá válásával azonban a veszélyeztetett gazdasági aktivitások köre szélesre nyílt. A korábbi válság-epizódoktól eltérően most nem egy-két szektorra, vagy néhány régióra korlátozódik a visszaesés, hanem általános és globális.

A statisztikai adatok csak éppen elkezdtek szivárogni, így pontos képünk még nem lehet a válság mértékéről, a különböző felmérések azt sugallják, hogy a szigorú korlátozásokat alkalmazó országokban (tartományokban) a gazdasági teljesítmény visszaesése 30-40 százalék közötti (a potenciálishoz képest). Egy hónapig tartó korlátozás így 2,5-3 százalékpontos csökkenést okoz az éves GDP-ben (tehát két hónap 5-6 százalék mínuszt, három hónap pedig 7,5-9 százalék mínuszt jelent). Éppen ezért, miközben a kormányok egyfelől a járvány terjedésének lassítása érdekében korlátozó intézkedéseket hoznak, másfelől a gazdaság válság mértékének enyhítése érdekében a korlátozások mielőbbi feloldása a cél. Ez a „trade-off”, ez a kettősség határozza meg a válság kezelését, és ezt látjuk visszaköszönni a különböző országok gyakorlatában is.

A válság hatásait nehezen tudjuk jelenleg felbecsülni. Az akár néhány hónapig is tartó bevételkiesést nem minden vállalkozás képes túlélni. A munkanélküliségi ráta meredek emelkedése folyamatban van. Az üzleti tervek radikálisan átalakulnak, korábban tervezett beruházásokat mondanak le. A lakosság óvatossági szempontjai előtérbe kerülnek: a fogyasztási hajlandóság mérséklődik, az emberek igyekeznek megtakarításokat felhalmozni.

A korlátozások feloldásával sem feltétlenül térünk vissza a régi kerékvágásba. Egy ideig még tartósan alacsony maradhat a gazdasági teljesítmény, a kereslet és a kínálat egyaránt elmarad a válság előtti szinttől. Sőt, szembesülni kell azzal, hogy amikor visszatér a gazdaság a normális üzemmódba, az egy új normalitás lesz. A válság minden bizonnyal maradandó lenyomatokat hagy majd.

A példátlan mértékű válság, példátlan mértékű gazdaságpolitikai válaszokat szül. Az Európai Bizottság sutba vágta korábbi merev költségvetési és adósság szabályait, soha nem látott összegű (illetve korlátlan) likviditási injekciókat hirdettek meg a jegybankok világszerte. Rendkívül hasonlóak a válság enyhítését célzó gazdasági intézkedések az EU tagállamaiban: adófizetési könnyítések; bér-kiegészítési programok (kurzarbeit); a szociális transzferek növelése; államilag támogatott és garantált hitelek; állami beruházások. Ezeket többnyire mindenhol bevetik, természetesen eltérő mértékben és összegben (a helyi lehetőségek és meggyőződések függvényében).

A gazdasági válság mértéke alapvetően azon múlik, hogy

  1. milyen a gazdaság állapota a válság megérkezésének idején;
  2. mennyi ideig tartanak és mennyire szigorúak a korlátozó intézkedések;
  3. mennyire hathatósak a válságkezelési gazdasági programok.

A válságot Magyarország sem kerülheti el, de a GDP csökkenése az átlagosnál kisebb lehet. Ennek okai a következőek:

  1. Magas, és a belső kereslet hajtotta növekedési pályán találta el Magyarországot a pandémia és a válság. 2018-ban és 2019-ben 5 százalékos volt a GDP növekedési üteme, és az idei év elején is maradt elég lendület a gazdaságban. A válság elején még azt lehetett gondolni, hogy azok az országok lesznek a legnagyobb vesztesei a válságnak, amelyekben a turizmus szerepe jelentős és a gazdaság nyitottsága általában, a hosszú beszállítói láncoknak való kitettsége pedig különösen nagy – Magyarországon pedig éppen ilyen. Mindazonáltal a járványügyi válság kezelésére adott intézkedések – a szociális távolságtartás és a kijárási korlátozások – miatt ezeknek a tényezőknek a szerepe megítélésünk szerint leértékelődött. Ha az embereknek otthon kell maradniuk, és csak a legszükségesebb dolgokra költenek, akkor a fenti szempontok már kevésbé lényegesek – tehát míg a modern gazdaságok többé-kevésbé hasonló mértékű visszaesést szenvednek el. De nem lényegtelen, hogy eleve alacsony szintről, vagy magasabbról zuhannak ugyanannyit. Mindeközben míg 2008-ban az ország pénzügyileg rendkívül sérülékeny volt, ez mostanra megváltozott: stabil az egyensúlyi helyzet és alacsony a sérülékenység.
  2. Magyarországon a többi EU tagországhoz képest rövidebb ideig tartó, és azoknál jellemzően enyhébb korlátozó intézkedések az átlagosnál kisebb közvetlen gazdasági károkat vetítenek előre.
  3. A hazai gazdaságpolitikai csomag a kormányzati kommunikáció szerint a GDP 18-22 százaléka lehet. Ezen belül a közvetlen kormányzati kiadások szerepe csekély. Fájóan hiányzik a programból a rövid távú közvetlen készpénz-juttatás a bajba kerülő magánszemélyeknek és mikro-vállalkozásoknak (a kis- és középvállalkozások, illetve a nagyvállalatok a hitelprogramokon keresztül juthatnak forráshoz). Bár a hazai kormányzati csomag elemeiben követi a nemzetközi gyakorlatot, a magyar állam képessége elmarad a tehetősebb nyugat-európai országokétól abban, hogy közvetlen vagy közvetett módon mennyi pénzt juttat az embereknek és a cégeknek. A gazdaságpolitikai csomag monetáris elemei azonban igen jelentősek. A hitel-visszafizetési moratórium segítséget nyújt az egyébként anyagilag ellehetetlenülő magánszemélyeknek és vállalkozásoknak egyaránt, és jelentősen mérsékli a dominószerű csőd-hullámok kialakulását. Az alacsony kamat mellett hozzáférhető különböző vállalati hitelek pedig egyaránt segíthetik a cégeket a túlélésben és az előre-menekülésben.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz államháztartás koronavírus makrogazdaság Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Jandó Zoltán
2025. április 1. 10:54 Pénz, Vállalat

A NER-t is egyre jobban elérheti a kormány inflációs harca

A bankoknál árstopot vezetne be a kormány, a távközlési cégektől pedig 10 százalékos árcsökkentést várnak. Ezt már a NER milliárdosai is megérezhetik.

Stubnya Bence
2025. március 31. 06:01 Élet, Pénz

Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat

Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.

Gergely Péter
2025. március 26. 17:17 Pénz

Revolut, Wise és BinX, mire lehetnek ezek jók egy magyar cégnek?

Vannak előnyeik, de a magyar fintech szolgáltató a külkereskedelemhez nem passzol, nemzetközi versenytársai pedig az áfakörös működésnél esnek ki.

Fontos

Torontáli Zoltán
2025. április 1. 05:58 Vállalat

Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt

Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.

Vámosi Ágoston
2025. március 30. 06:07 Élet

Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen

Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.

Hajdu Miklós
2025. március 29. 15:04 Világ

Európában a klímavédelem nyírta ki az olcsó kisautókat, Amerikában Trump vámjai fogják

Az áremelkedés miatt jellemzően az olcsóbb és kisebb típusok tűnhetnek el az amerikai autópiacról. Ilyeneket már Európában is egyre nehezebb találni.