(Németh Dávid a K&H Bank vezető elemzője. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

Most kedden – április 28-án – lesz a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának kamatdöntő ülése. Nagyobb volumenű változás nem várható, de ennek apropóján érdemes megnézni, hogy az elmúlt hetekben – március végén és április elején – miként fordította teljesen új, legalábbis az eddigiekhez képest más irányba a monetáris politikát a jegybank. Ugyanis egyszerre szigorított és lazított, készénlétbe állította a pénzpumpát. Hogy ez pontosan mit jelent, az kiderül az alábbiakból.

Éveken át alacsony szinteken mozgott a magyarországi infláció, ám az elmúlt év utolsó hónapjaiban felgyorsult. Ez volt az egyik tényező, ami miatt a Magyar Nemzeti Bank új irányba indult. A váltásban persze szerepet kapott a koronavírus-járvány miatt teljesen bizonytalanná vált nemzetközi helyzet és az ezzel összefüggésben lezajló jelentős forintgyengülés is. Bár a jegybank rendszeresen elmondja, hogy csak inflációs célja van, árfolyamcélja nincs. Ezzel együtt az árfolyamot azért nézi a jegybank, ha ugyanis a korlátok nélkül gyengül a forint, vagyis az euró és a dollár árfolyama elszabadul, akkor jelentősen megdrágulnának az importtermékek és ezért felpöröghet az infláció.

Sokféle lépés egy cél érdekében

A Magyar Nemzeti Bank a március végén és április elején hozott döntéseivel azért nyitott új fejezetet, mert egyszerre szigorít és lazít. Így a piaci mozgások minél szélesebb körét próbálja ellenőrzés alá vonni. Bár kormány – nem pedig az MNB – vezette be a hiteladósok számára a hitelmoratóriumot, nyilvánvalóan az MNB javaslata alapján kaptak halasztást az érintett cégek és háztartások. Ez a döntés pedig a pénzügyi és a monetáris oldalt érinti.

Továbbá a jegybank bejelentette, hogy fedezett hiteleket ad a bankoknak, kész állampapírt vásárolni másodpiacon, azaz mozgósítani a pénzpumpát. Utóbbi annyit jelent, hogy a befektetők – akár a bankok – hiánya miatt ő lép fel az állampapírpiac keresleti oldalán vevőként, ennélfogva gyakorlatilag hitelezi az államot, vagyis a fiskális – költségvetési – oldalt. Az előbbiek mellett az MNB újra bevezette az egyhetes betéti eszközt, a szigorítás érdekében.

A jegybank tehát igyekszik a legtöbb területre figyelni, ezért az irányváltást azzal kezdte, hogy szigorított, vagyis kamatot emelt. Első látásra csalóka lehet, miért beszélünk szigorításról, amikor az alapkamat nem változott, de az MNB régóta más eszközökkel menedzseli a magyarországi kamatszintet. Ez egy bonyolult, sok elemből álló rendszer, de az alapkamat helyett a piaci kamatokat érdemes nézni, amelyekhez jelenleg legközelebb a Bubor-kamatok állnak. Ezekből a legrövidebb az 1 napos, a leghosszabb pedig a 12 hónapos. Az, hogy ezek az időtávok miért lényegesek, arról még később szó lesz.

Szigorítás – kamatok, Buborok, napok, hetek, hónapok

Tehát az MNB kamatemelése első lépésben úgy történt, hogy aktiválta az egyhetes betéti eszközt.

A jegybank így heti szinten dönthet a kamatról. Minden héten az egyhetes betéti tenderek előtt határoz azok kamatszintjéről, majd utána a beérkező ajánlatok alapján arról, hogy ezen a kamaton mekkora összeget fogad be. Ennek eredményeként alakul ki a „heti kamat”. A korábban – leszámítva a krízisidőszakokban végrehajtott rendkívüli kamatdöntéseket – jellemzően havonta volt egy kamatöntés, innen nézve is fontos újítás az egyhetes kamatdöntések bevezetése.

Az egyhetes kamat jelenleg az alapkamatnak megfelelően 0,9 százalék. Ez azért jelent kamatemelést, mert azt a pénzt, amit korábban a bankok mínusz 0,05 százalékon helyezhettek el a jegybanknál, most már 0,9 százalékon fialtathatják. A jegybank második lépésben az egynapos hitel kamatát 0,9 százalékról 1,85 százalékra emelte, ezzel kiszélesítette az úgynevezett kamatfolyosót és lehetővé tette, hogy az egyhetes betéti kamat a 0,9 százalékos kamattól lefelé és felfelé is egyaránt eltérhet. Így az MNB a piaci viszonyoknak megfelelően szigoríthat, lazíthat, vagyis kamatot emelhet és csökkenthet a folyósón belül. Ráadásul ezt szinte azonnal, vagyis hetente megteheti. Így nagyon rövid időn belül befolyásolhatja végső soron a hitelek árát.

Az MNB döntésére a piac is reagált. A piaci kamatszintekhez legközelebb álló Bubor-kamatok jelentősen emelkedtek, a 3 hónapos Bubor 1 százalék fölé ugrott, amire legutóbbi 2016-ban volt példa. A lakosság szempontjából a Bubor-kamatok azért lényegesek, mert részben ezek határozzák meg a hitelek kamatát, vagyis a törlesztőrészletek összegét.

Lazítás – kamatok, évek, államadósság

A kamatemeléssel az éven belüli kamatokat, így a különböző időtávra szóló Buborokat felfelé tolta az MNB, de közben jegybank meg akarta állítani a hosszabb futamidejű kamatok emelkedését is. Utóbbiak határozzák meg azt, hogy a magyar államadósságra mennyit kell fizetni. Vagyis minél alacsonyabbak a hosszú kamatok, annál olcsóbban lehet finanszírozni az adósságot. A „hosszú kamatokat” tehát lejjebb szeretné hozni, ezért lehet azt mondani, hogy az MNB egyszerre szigorít és lazít.

A szigorítás a kamatemeléssel a rövid oldalon megtörtént. A lazítást a hosszabb futamidőkben pedig két finanszírozó programon keresztül igyekszik megoldani a jegybank. A bankoknak egyrészt fedezett hitelt nyújt – fedezetként vállalati hiteleket és államkötvényeket is elfogad – az alapkamat 0,9 százalékos szintje mellett akár 3 vagy 5 évre is. A bankok pedig ezt állampapír-vásárlásra fordíthatják. Ez mindaddig megérheti a bankoknak, amíg a 3 és 5 éves állampapírok hozama 0,9 százalék felett van. Nem véletlen, hogy az Államadósság Kezelő Központ a 3 és 5 éves kötvénykibocsátás megnöveléséről döntött, reménykedve abban, hogy a jegybank finanszírozó segítségét igénybe véve a bankok felszívják a megnövekedett kínálatot. Ezzel az eszközzel az MNB 5 éves időtávon próbálja szabályozni a kamatszinteket. Az ennél hosszabb hozamok befolyásolására májustól jön a másik „lazító” eszköz, az eszközvásárlási program, vagyis pénzpumpa, azaz a másodpiacon vásárolhat akár államkötvényeket is.

Ezekkel a lépésekkel összességében teljes kontrolt próbál fenntartani az 1 napos kamatoktól egészen a 10-15 évesekig. Másként fogalmazva igyekszik rövidebb pórázra fogni a piacokat, hogy se a rövid, se a hosszú oldalon ne legyenek túl magasak.

Amint lehet, irány az alacsonyabb kamat

Az irányváltás abból is látható, hogy a rövid oldalon végrehajtott kamatemeléssel a jegybank szembemegy az elmúlt években látott politikájával, amely részben az alacsony kamatkörnyezetből és a pörgő hitelezésből álló párosra épült.

Most ezt kvázi kényszerből tette a piaci környezet miatt. Ugyanakkor amint a piaci bizonytalanság mérséklődik, a forint árfolyama stabilizálódik, a rövid kamatok csökkenése valószínűsíthető. Ezt az egyhetes betéti eszköz fokozatos kivezetésével és/vagy annak a kamatának mérséklésével teheti majd meg az MNB. Tehát, ha rendeződik a helyzet, akkor a rövid oldali kamatok, így a Buborok is csökkenő irányba indulhatnak, de azt egyelőre nem lehet megmondani, hogy erre mikor kerül sor.

Tehát az alacsony kamatszinteknek köszönhetően olcsó hitelekre szeretne továbbra is berendezkedni a jegybank.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz forint kamat Magyar Nemzeti Bank Olvasson tovább a kategóriában