Örülhetnek mostanában az aranyba fektetők, legutóbb 2013-ban kellett annyit fizetni (dollárban) a nemesfémért, mint most. Tavasz végén még 1300 dollár alatt volt az unciánkénti ár, hogy aztán a nyári szinte folyamatos emelkedést követően elérje a mostani 1540 dollár körüli szintet. Forintban még nagyobb volt a drágulás, mivel a magyar deviza sokat vesztett értékéből a dollárhoz képest.
Az árfolyam emelkedésének okai között az elemzők rendszeresen megemlítik az amerikai-kínai kereskedelmi háborút, illetve általában az amerikai elnök protekcionista politikáját, amely a világgazdaság eddigi rendszerének szétverésével fenyeget. Ilyen kiszámíthatatlan környezetben pedig a befektetők szívesen választanak olyan biztosnak tartott befektetést, mint az arany.
Emellett annak is nagy szerepe van, hogy hosszú kamatemelési ciklus után az amerikai jegybank júliusban újra csökkentette az alapkamatot, és hamarosan valószínűleg az Európai Központi Bank is olyan intézkedéseket hoz, amelyekkel a gazdasági növekedést és a túl lassúnak tartott inflációt igyekszik felpörgetni. Ez utóbbi ellen pedig az arany hagyományos fedezékként szolgál. Emellett csökkenő kamatkörnyezetben vonzóbb befektetésnek számít, hiszen kisebb az abból fakadó hátránya, hogy nem kamatozik.
Az arannyal nagy tételben kereskedőknek ugyanakkor egyre nehezebb dolguk van, minden korábbinál nehezebben észrevehetően, azaz profibban hamisítják ugyanis a világ legnagyobb aranyöntödéinek termékeit. A Reuters alapos cikkben számolt be arról, hogy az elmúlt három évben legalább 50 millió dollár értékben találtak hamis aranyrudakat a négy legnagyobb svájci öntöde és az aranykereskedelemben jelentős piaci szereplőnek számító JP Morgan Chase & Co. munkatársai.
A hírügynökségnek négy iparági forrás is azt mondta, hogy legalább ezer hamis, egykilós aranyrudat találtak 2016 óta. És habár ez csak a töredéke annak a 2-2,5 milliónak, amennyit ilyen rúdból az egész iparág évente előállít, és 2017 óta kevesebb a hamisítás globálisan, az iparágon belül erős a gyanú, hogy még több ezer hamisított rúd lehet forgalomban.
Ahogy azt a Reutersnek az egyik legnagyobb svájci öntöde vezérigazgatója elmagyarázta, korábban azért is volt könnyebb felismerni a hamis rudakat, mert általában olcsóbb fémeket kevertek bennük össze arannyal.
Az új hamisítványok ugyanakkor majdnem pontosan olyan tiszták, mint a nagy öntödék termékei, az egyetlen számottevő különbség, hogy a rajtuk lévő pecsétek hamisak.
Ezek jelzik ugyanis többek között azt is, hogy melyik öntödéből származnak a rudak.
Hogyan tudják mégis felismerni a hamisítványokat? Egyrészt a karcolatokat kicsit gyengébb minőségű gépekkel csinálják, ami nagyon alapos vizsgálattal kiszúrható, másrészt a rudak aranytartalma néha hajszálnyival alatta marad a 99,99 százalékos ipari sztenderdnek.
Az öntödék pecsétjeinek hamisítása nagyon jó üzlet, ugyanis ezek hiányában ezeket az egyébként nagyon tiszta aranyrudakat csak illegálisan vagy kevesebb pénzért lehetne árulni. Európában és az USA-ban ugyanis szigorú szabályok vonatkoznak az aranykereskedelemre, aminek többek között az a célja, hogy megnehezítse az illegális drog- vagy fegyverkedelem szereplőinek pénzügyi tranzakcióit, vagy hogy olyan rezsimek pénzhez jussanak, mint például az észak-koreai.
Az Egyesült Államokban 2010-en elfogadott Dodd-Frank pénzügyi törvénycsomag alapján az amerikai cégeknek külön nyilatkozniuk kell arról, ha Közép-Afrikából vesznek aranyat, ott ugyanis ez a polgárháborús állapotok fenntartásához járulhat hozzá.
Az aranyrudak hamisítása és az illegális aranybányászat a 2000-es évek közepe óta egyre gyakoribb. Az arany a világpiacon ugyanis nagyon biztonságos befektetésnek számít, és a 2008-at követő tőkepiaci őrület következtében sokan menekültek ebbe a befektetésbe, ami felhajtotta az arany árát.
Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy az új hamisítványokat hol gyártják, de a Reuters forrásai egybehangzóan arra gyanakodtak, hogy valahol Kínában, innen pedig japán, thai vagy hongkongi kereskedőházakon keresztül kerülhetnek a piacra, ahonnan már gyorsan eljutnak bárhova a világon. A hírügynökség kérdésére a sanghaji aranytőzsde annyit közölt, nem tudnak róla, hogy Kínában hamis aranyrudakat szállítanának vagy gyártanának.
Cameron Alexander, a GFMS Refinitiv nevű tanácsadócég nemesfémekkel foglalkozó csoportjának vezetője szerint viszont az biztos, hogy Kínából Hongkongba sok aranyat csempésznek*Kínában az arany exportja illegális a szigorú tőkekorlátozások részeként, de a gazdag kínaiak gyakran így oldják meg, hogy pénzt küldjenek az országból., és ez lehetőséget ad a hamis áru csempészésére is. Délkelet-Ázsiában egyébként nem ritka, hogy a nagyobb értékű tranzakciókat aranyban bonyolítják.
A pletykák a hamis aranyrudakról valamikor 2017 első felében kezdtek terjedni, amikor a JP Morgan munkatársai két megegyező azonosítószámmal jelölt aranyrudat találtak a bank egyik páncéltermében. A bank egyébként nem árulta el a Reutersnek, hogy pontosan melyik páncélteremben találták a hamis rudakat.
A svájci vámhatóság 655 hamis rúdról tud, amelyet 2017-ben és 2018-ban Svájcban találtak. A svájci öntödék szerint ugyanakkor nem csak az ő termékeiket hamisítják.
A Reuters forrásai szerint mindenesetre a JP Morgan teljesen átalakította az arannyal kapcsolatos üzletpolitikáját, miután 50, más források szerint pedig több száz hamis aranyrudat talált. A bank egy ideje jelentősen leszűkítette a kínai beszállítóinak körét, és már csak néhány megbízható öntödétől vesz aranyat. Több iparági forrás szerint más bankok is követték a JP Morgan példáját, de ezt a hírügynökség által megkérdezett bankok nem erősítették meg.
Az öntödék is igyekeznek tenni azért, hogy könnyebb legyen a termékük hamisítását felismerni, például olyan tintát tesznek a pecsétekre, amely különféle fényhatásokra beazonosítható módon reagál. Az egyik öntöde egy globális adatbázis felállítását is javasolta, ami szintén nehezítené a csalók dolgát, de ez 2020-nál korábban nem fog elkészülni.
Élet
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7
A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.
Milyen esélyekkel indul egy elhagyott csecsemő a magánkórházban születetthez képest?
Szerető családban eltűnhetnek a kezdeti viszontagságok következményei, de fontos, hogy minél kevesebb időt töltsenek átmeneti körülmények között.
Fontos
Újabb nagy ingatlant vett a Balatonnál a csopakiakkal hadakozó kormányközeli üzletember
Egyetlen cég tett ajánlatot azon az árverésen, amelyet a nemzeti vagyonkezelő a csopaki honvédségi üdülő értékesítésére írt ki. A vevőt már ismerik a helyiek.
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
