Hírlevél feliratkozás
Avatar
2019. augusztus 7. 10:00 Pénz

Minden az arany és a bitcoin felértékelődése felé mutat

Az interjú eredeti formájában az Alapblogon jelent meg.

A világpolitikai bizonytalanságok, a fogyatkozó bizalom a tőzsdei boom folytatódásában, a növekvő aggodalom amiatt, hogy a központi bankok teljesen elveszítik szuverenitásukat, és nem képesek függetlenek maradni a napi, egyre protekcionistább és konfrontatívabb kormányzati politikáktól – ezek a fő faktorok, amelyek miatt érdemesebbnek tűnik egyre több megtakarítást aranyban, illetve az aranyár mozgását leképző ETF-ekben (tőzsdén kívül jegyzett index-alapok) tartani. Úgy néz ki, hogy előbb-utóbb a nemesfémek és velük párhuzamosan a kriptovaluták hosszabb távra szólóan nagyobb biztonságérzetet keltenek a befektetőkben, mint a papírpénz, a részvény, a kötvény vagy az ingatlan birtoklása. Egyebek között ezt érzékelteti Nicky Shiels, a kanadai pénzintézet és befektetési tanácsadó műhely, a Scotiabank nemesfémek kereskedelmével foglalkozó elemzője.

 

– Amerikai dollárban számolva is lassan kezd csúcsokat döngetni az arany árfolyama, ugyanakkor azt olvasom, hogy a kanadai dollár relációjában a nemesfém ára abszolút rekordot döntött az elmúlt héten. Mi ennek a sztorinak a háttere?

– 1910 kanadai dollárba került néhány nappal ezelőtt egy uncia (31 gramm) arany, és ez valóban „all time high”. Soha ennyit nem adtak még érte itteni devizára átszámítva. Önmagában véve persze nem konkrétan ez a csúcsdöntés az érdekes, még ha Kanada kétségtelenül egy mérvadó, piacvezető aranytermelő ország is. (Ebből aztán sokan valamiféle izgalmas összefüggést feltételeznek: jól hangzik, hogy az aranyár éppen kanadai pénzben kifejezve állított be világcsúcsot). Szóval nem ez a lényeg, hanem az, hogy a világ összes vezető valutájára átszámítva az arany kezd csúcsokon járni. Azt persze el kell ismerni, hogy a kanadai dollár árfolyama erősen függ a nyersanyagpiacokon kialakuló kereslet-kínálat alakulásától; annál erősebb a kanadai pénz, minél jobban megy például az aranynak.

– És fog is?

– Prognózisaink szerint igen. A felszín alatt – szerintünk – a valuták közötti „háborús válság”, „valutaháború” látszik kialakulni. Annak, hogy Donald Trump újabb 10 százalékos vámot fog kivetetni 300 milliárd dollárnyi kínai importra, elkerülhetetlenül hatása lesz az amerikai dollár és mind a nyugati, mind az ázsiai valuták közötti viszonyra. Kína leértékelésre kényszerülhet, miközben az amerikaiaknak is a gyengébb dollár az érdekük. A kereskedelmi háborúskodás – rövid „tűzszünetekkel” – szinte biztos, hogy folytatódik és mélyül. Ezáltal ördögi spirálba kerülnek az exportorientált nemzetgazdaságok, régiók, akarva-akaratlanul, globális konfliktusok generálódnak a vezető klasszikus pénzek, a „papírpénzek” között.

– Tényszerűen elmondható, hogy Trump néhány nappal ezelőtti, a kínai import kemény megnehezítéséről szóló Twitter-üzenetét követően ismét megugrott az arany és kisebb mértékben az ezüst. 

– Egy biztos: ezúttal komolyan kell venni az arany piacán történteket. Az eddigi valutarendszer nem csekély valószínűséggel jelentősen változik, de ebben nem lehetünk százszázalékosan biztosak. Nagyon helytelen lenne bagatellizálni azt a tényt, hogy a világ mind a 10 legfontosabb valutájára átszámolva lényegesen és tendenciaszerűen drágul az arany. Korábbi szignifikáns nemesfémdrágulási hullámok egyes valutákat, például a dollárt jobban, más valutákat kevésbé érintették. Az arany általában a dollár gyengülésével szokott összefüggésben lenni. Ez most merőben más helyzet.

– Mióta alakulnak a szokásoshoz képest másként a dolgok az arany és más nemesfémek piacán?

– A mélypont 2015 végén volt: 1040 dollárt ért az arany unciája. Azt megelőzően (egyébként akkor gyenge) amerikai dollárban számolva az abszolút csúcs 1900 dolláros volt. Az alsó és a felső csúcs között összevissza le- és fel mozgásokat tapasztaltunk, a nagy válságból való kilábalás a gazdasági stabilizálódásába vetett hitet erősítette, ezért gyengítette az arany iránti effektív keresletet. 2015 végétől kezdődően mostanáig, lassan, de biztosan változott a tendencia: alapvetően felfelé ívelést jelzett. Amit viszont sok szakértő nem értékelt kellőképpen, hogy ezen négy esztendő leforgása közepette, a lefelé korrekciós periódusoknak mindig egyre magasabb szintű „ár-mélypontok” vetettek véget. 2016-ban 1040 dollár, idén májusban viszont már 1257 dollár volt a legalacsonyabb ár, amellyel befejeződött a legutóbbi lefelé korrekció. Visszatekintve az utóbbi három évre, azt mondhatjuk nagy bizonyossággal, hogy

az aranynak és a többi nemesfémnek bull marketje van, és ez tartósnak ígérkezik.

– Miért?

– A kilátástalanságok, a politikai eredetű bizonytalanságok, a jegybankok nulla kamatpolitikájának várható visszatérte miatt. Ilyen alacsony kamatok elméletileg a részvényeket segítik és háttérbe szorítják az aranyat. Azonban ami most folyik, az már csupán egy – nagyon vitatható – „remakeje” a nagy válságot követő, indokolt pénzelárasztó QE-knek*A jegybankok mennyiségi lazítási programjai, amikor – elsősorban kötvényvásárlásokon keresztül – nagy mennyiségű friss pénzt juttattak a piacokra.. A tőzsdei csúcsok végtelen folytatódásában – joggal – egyre kevesebben hisznek, a jelenlegi részvényárak indokoltságát komoly befektetők már erősen kétlik. A politikai kiszámíthatatlanságok olyannyira mélységesek, és annyira kezd növekedni a vágy a pénzek biztonságban tartása iránt, hogy ez a helyzet az arany és társai számára napról-napra kedvezőbbnek látszik.

– Az arany társai közé sorolják-e önök a kriptopénzeket, például a bitcoint?

– Előbb-utóbb – feltételezhetően – kénytelenek leszünk. A fiatalabb, feltörekvő és tudományosan, technológiailag felkészültebb befektetői generációk és velük együtt az egész földkerekséget gazdasági értelemben is behálózó, a gazdasági folyamatok egy részét uralni képes hálózati cégek, mint a Facebook, visszafordíthatatlanul törekednek a kriptopénzvilág kiterjesztésére. Nem megalapozatlan az a közérzet, az az univerzális meglátás, hogy a Facebook valamiféle alternatív központi bankká válik a „Facebook-világban élők” számára. A kriptopénzek mögöttes technológiáinak állandó fejlődése egyre közelebb hozhatja a napot, amikor egy ilyen közösségi világhálón belül nagyobb biztonságban fogják érezni magukat embermilliárdok, mint a politika és a jegybankok esendő halandók vezérelte valós világában. Ennek pedig az lehet a következménye, hogy a kriptopénzek az arannyal párhuzamosan – egymással is talán versenyre kelve – növelik értéküket a következő években.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÚjra beleszerettek az aranyba a befektetőkRámozdultak az amerikai kamatcsökkentést biztosra vevő befektetők az aranyra, amelynek így sok év után sikerült ismét 1400 dollár fölé emelkednie.

Pénz arany bitcoin jegybankok valutaháború Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Avatar
2020. március 31. 11:30 Pénz

Miért őrült meg a tőkepiac? Mert még rosszabbra számítanak

Két analógia segít megérteni, miért lettek pillanatok alatt ilyen borúlátóak a befektetők.

Avatar
2020. március 30. 14:33 Pénz

Súlyos ára lesz az olajpiac összeomlásának

Olyan tartósan szétzilálja az olaj- és gázipart a mostani iszonyatos keresletcsökkenés, hogy amikor később újra beindulna a világ, nagyon drága lesz az energia.

Avatar
2020. március 30. 10:58 Pénz

A világgazdaság már köhög és láza is van, de a keringés még nem állt le

Tizenegy évig szaladt együtt előre a piac és a világgazdaság. Hirtelen volt a megállás.

Fontos

Kasnyik Márton
2020. március 31. 19:44 Podcast

Cser Tamás: Aki teheti, lassan elkezdhet beszállni a részvényekbe

G7 Podcast! A Hold Alapkezelő portfóliómenedzsere szerint az emberek optimizmusa és élni akarása miatt gyorsan visszatérhet a gazdaság a most még mélyülő válság után.

Avatar
2020. március 31. 16:04 Közélet

Az áramkereskedők szerint csak 2021-re állhat talpra az európai gazdaság

15 százalékkal visszaesett az áramfogyasztás, olyan sokat gyengült a gazdaság teljesítménye. Az áram is olcsóbb lesz, de még nem dőlt el, hogy ki nyeli le a veszteséget.

Torontáli Zoltán
2020. március 31. 12:04 Élet

Ha Magyarországon maradok, panaszkodó, középszerű kutató lettem volna

Lesz oltás a koronavírus ellen, és talán nem is kell évente megismételni - mondja lapunknak adott interjújában Karikó Katalin, az újfajta vakcina alapelvének egyik kifejlesztője. Elmondja, hogyan élte meg, amikor 1985-ben Szegeden ajtót mutattak neki, és miért nem kap jutalékot egyetlen eladott oltás után sem.