Hírlevél feliratkozás
Avatar
2019. április 16. 10:02 Pénz

Jobban járt, aki elkerülte az új román részvényeket

A szerző vezető portfóliókezelő a HOLD Alapkezelőben, illetve Lombard néven ír az Alapblogon.

A tőzsdei kibocsátás (initial public offering, IPO) a részvénybefektetés legmisztikusabb formája. És ahogy a misztikus dolgokkal lenni szokott, érdemes résen lenni, nehogy megtévesszenek minket. Nem volt ez másképp a közelmúlt román kibocsátásaival sem.

Az IPO nem más, mint egy addig zártkörű vállalat megjelenése a tőzsde nyilvánossága előtt, tőkegyűjtés céljából (új részvények kibocsátása) vagy a meglévő tulajdonosok kiszállása miatt. A külső befektetőknek ilyenkor nyílik először lehetősége, hogy részesüljenek egy vállalat sztorijából. És ki szeretne kimaradni az „új Google, Microsoft, akármi” várható sikertörténetéből? Hiszen akik idejekorán jó helyen voltak, mára agyonkeresték magukat.

A kibocsátás szervezői még rátesznek egy lapáttal a befektetők izgatottságára azzal, hogy jellemzően úgy határozzák meg a kibocsátási árat, hogy nem jut minden részvényjegyzőnek annyi, amennyit szeretne. Ezzel a túlkereslettel általában sikerül egy ugrást előidézni az első kereskedési napon, gyors meggazdagodás reményét keltve a befektetőkben.

Sajnos, ami utána következik, az távolról sem ilyen rózsás.

Van néhány hatalmas sikersztori és sokkal több kudarc. Egy amerikai felmérés 1980 és 2016 között vizsgálta meg az összes IPO-t, hogyan teljesítettek a kibocsátást követő 3 évben, és azt találták, hogy összességében átlagosan 18 százalékkal maradtak el a részvénypiac teljesítményétől a frissen debütált részvények ezen időszak alatt.

Hogy miért teljesítenek ilyen rosszul? Miközben az egyik szereplő (a vevő) izgatott, nem teljesen racionális, és fél attól, hogy esetleg lemarad valami jó sztoriról, addig a másik fél (az eladó) nagyon is racionális, és az ő kezében vannak az erősebb lapok. Ő választja meg, mikor történjen az IPO. Nyilván, amikor jó a hangulat a piacon, és amikor a vállalat közelmúltbeli eredményei éppen jól néznek ki. Az eladó hatalmas információs előnyben van, és ő dönti el, mit, hogyan tálal a potenciális vevőnek. Nem meglepő hát, hogy a kibocsátást követő pár évben általában arra kell rádöbbenniük a befektetőknek, hogy túlzott volt a növekedési várakozásuk, és a vállalat nem tudja tartani azokat a profitmarginokat, amit elképzeltek tőlük.

Hasonló okokból áll negatívan a tőzsdei kibocsátásokhoz Warren Buffett, a világ talán legsikeresebb részvénybefektetője is, aki állítása szerint utoljára 1955-ben vett részt tőzsdei kibocsátásban (akkor a Ford esetében).

Persze nem minden IPO egyformán rossz.

Ahogy a befektetések legtöbb területén, itt is az egyéni érdekek megértése, elemzése az egyik kulcs. Nem mindegy, hogy az eladó részvényes magán vagy állam. Az állam jellemzően nem a kiszálláskori profitot próbálja maximalizálni, miközben ilyenkor a működési marginokban is marad tartalék a hatékonyság növelésére. Végezetül általában jobb, ha egy IPO egy jól működő üzleti modell növekedésének finanszírozására gyűjt tőkét, nem csak a meglévő tulajdonosok kiszállását finanszírozza. Ilyenkor ugyanis ugyanazoknak a tulajdonosoknak kell az arcukat adni a kellemetlen helyzethez, amikor esetleg a túlfokozott várakozások tarthatatlannak bizonyulnak.

A román tőkepiac közelmúltbeli tőzsdei kibocsátásaival is hasonlóak a tapasztalataink. Az alábbi grafikon mutatja az elmúlt bő két év négy, frissen tőzsdére jött társaság részvényének áralakulását a helyi tőzsdeindexhez képest az indulás óta, évesítve. Négyből négy maradt el a román tőzsde teljesítményétől, közülük kettő nagyon.

 

A tőzsdei debütánsok közül a Sphera gyorséttermeket üzemeltet (főleg KFC és Pizza Hut), a Digi itthon is jól ismert az alacsonyan árazott tévé- és internetszolgáltatásairól, a Medlife a legnagyobb román magán-egészségügyi szolgáltató, amely nemrég a magyar piacra is belépett, a Purcari pedig egy nagy román és moldáv borászat. Egyik IPO sem gyűjtött új tőkét, minden esetben meglévő tulajdonosok (jellemzően private equity) kiszállását finanszírozta a kibocsátás.

Közülük a Sphera már a kibocsátás utáni első negyedévekben negatív meglepetést okozott a korábbiaknál gyengébb profitmarginjával és egy – a befektetők számára váratlan – nagy menedzsment bónuszfizetéssel. Az elmúlt másfél év sikertelensége végül a vezérigazgató távozásához vezetett a múlt héten. A Digi esetében nem a számok, hanem egy korrupciós vizsgálat borzolta a kedélyeket rögtön a kibocsátást követően, majd tavaly év végén a román kormány vetett ki extra telekom adót, tovább mérgezve a befektetők hangulatát. A Medlife-nál pedig az orvosok és ápolók elmúlt években tapasztalt, vártnál gyorsabb bérfelzárkóztatása miatt maradtak el a profitok a remélttől.

A kép teljességéhez hozzátartozik, hogy a befektetői klíma romlott az elmúlt években a kis- és közepes, tőzsdén jegyzett román vállalatok számára. A kormány ugyanis újra és újra elővette a nyugdíjpénztárak reformját, ezáltal bizonytalanságban tartva a kisebb tőzsdei vállalatok egyik legfontosabb hazai befektetői körét.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar kormányt másolnák Bukarestben, de a legőrültebb húzást visszacsináljákEgyértelművé vált, hogy öngól lett a "kapzsisági adó". De az Orbánéktól ellesett válságadók és rezsicsökkentés maradnak.

Pénz Digi részvénykibocsátás román tőzsde Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Avatar
2020. április 3. 17:27 Pénz

Mit tehet a befektető ebben a válságban?

Ez válság egyszerre támadja a három dolgot, ami a legfontosabb az embernek: az életét, a szerettei életét és a megtakarítását. Mit érdemes tenni?

Avatar
2020. április 2. 22:48 Pénz

Mivel operálnak ma a gazdasági intenzív osztályon?

Elég súlyos eszközök vannak a döntéshozók arzenáljában.

Nagy Bertalan
2020. április 2. 15:53 Pénz

Meddig bírják ki a magyar családok a válságban?

A magyarok többsége nem tudja megtakarításaiból fedezni a megélhetését pár hónap után.

Fontos

Váczi István
2020. április 9. 06:53 Adat

Búcsút mondhatunk az épp induló baby boomnak, ha elszúrjuk a válságkezelést

A rendszerváltás és a 2008-as válság után is durván visszaesett a gyermekvállalási kedv, ami figyelmeztető jel a mostani helyzetben.

Fabók Bálint
2020. április 8. 14:14 Közélet

Alighogy bevezették, máris megroppan a kormány új egyetemi modellje

A Corvinus finanszírozását a Molra alapozták, amely azonban idén valószínűleg nem fizet osztalékot. Tavaly 13,5 milliárd ment az egyetemnek, idén ez 1,2 milliárd lehet.

Torontáli Zoltán
2020. április 8. 06:51 Élet

Több százezer veszélyeztetett embert járatunk a járványban feleslegesen az orvosi rendelőkbe

A cukorbetegek nem kaphatják meg elektronikusan minden receptjüket, pedig a technológia ki van építve hozzá. Pár papírdarab miatt túráztatunk rengeteg veszélyeztetett, idős embert.