Talán a pénzügyi szektort megcélzó magyarországi adóknál is őrültebb dolgot talált ki Románia szocialista párti kormánya tavaly év végén: a “kapzsisági adó” néven futó felvetés a bankközi kamatlábakhoz kötötte a bankszektor eszközeire kivetett adót. Most kiderült, hogy a román kormány félig visszakozik ebből a bankadóból, legalábbis az egyik hitelminősítőnek ezt ígérték (ezt egyébként nem a kormány jelentette be, hanem egy ellenzéki képviselő szerezte meg és szivárogtatta ki az erről szóló levelet).
A cél az lett volna a különös bankadóval, hogy ezzel nagylelkűségre kényszerítsék a román bankokat: ha a három, illetve a hathónapos bankközi kamatláb meghaladja a 2 százalékot, akkor magasabb kulccsal kell adózniuk az eszközeik után. A gazdasági miniszter ugyanis úgy látta, hogy túlságosan nyereségesek a – javarészt külföldi tulajdonban lévő – román bankok, aminek okát a túl nagy kamatnyereségben találta meg.
A gondolatmenet az volt, hogy a bankok az adó miatt majd alacsonyabb kamattal nyújtanak majd hiteleket a román háztartásoknak, így két módon is pénzt vesznek el a pénzintézetektől. De sajnos a gazdaság nem így működik, normális versenyhelyzet mellett a bankok nem tudnak a kamat magasan tartásával extraprofitra szert tenni,*A román gazdasági miniszter arra utalt, hogy szerinte összejátszanak egymással és árakat egyeztetnek a bankok, a román esetben például a magas kockázatok miatt volt nagy a kamatkülönbözet. Ha viszont a kormány egyszerűen kiszív egy csomó pénzt a bankszektorból, illetve a bankok hitelkihelyezését bünteti (hiszen az adó alapja a bankok összes eszköze), akkor azzal az egész gazdaság életerejének árt – ahogyan azt a 2012-es magyarországi recesszió is világosan megmutatta.
Ez a tovább csavart bankadó volt az, ahol a román kormány a tavaly év végi csomagban továbbgondolta a magyar kormánytól lelesett ötleteket. Az intézkedések többi része mind ismerős lehet Orbán Viktor néhány évvel ezelőtti húzásaiból: néhány nehezen mozdítható szektorra vetnek ki különadókat, a bankszektor mellett véletlenül éppen a telekom- és az energiaszektorra, miközben átszabták a magánnyugdíjpénztárak második pillérét: a magán nyugdíjalapok kezelési költségét hatóságilag csökkentik, miközben a tőkekötelezettségeiket emelik. És emellett még egy gyors rezsicsökkentést is bevezettek, a gázár hatósági plafonjának megállapításával. A román olajvállalat, a Petrom máris jelezte, hogy jegeli a közelmúltban talált jókora Fekete-tengeri gázmező kitermelésére vonatkozó terveit az új adók miatt.
Az is a magyar kormány stílusára emlékeztet, hogy az adót hirtelen dobták be, sürgősséggel fogadták el, és csak az év eleji hatályba lépése előtt néhány nappal derültek ki a részletes szabályok.
Most sem tudni túl sokat a részletekről, miután a kormány elismerte, hogy valamilyen formában megszüntetnék a leginkább kifogásolt részeket a bankadóból. Ez valószínűleg a fent említett banki kamatlábhoz kötött progresszív jelleg megszüntetését jelentheti, negyedéves helyett féléves vagy éves adófizetést, továbbá az adó alapjából kivehetik a romániai bankok által birtokolt román államkötvényeket és a beruházási hiteleket. Tovább bonyolítja a dolgot, hogy az idei költségvetést már elfogadták, egyébként túlzóan optimistának tűnő feltételezésekkel.
A tavaly év végi csomaggal a román kormány mindenesetre egyszerre csinálhatott úgy, mintha népbarát intézkedéseket hozna, miközben valójában tízmilliárd lej (660 milliárd forint) beszedésével igyekezett betömni az egyre szélesebb költségvetési hiányt. A pénz- és tőkepiacokon viszont természetesen nem aratott akkora sikert a dolog, a román tőzsdeindex rögtön a bejelentéskor elvesztette értékének ötödét, és azóta sem talált vissza a korábbi szintjére. A visszakozást valószínűleg az váltotta ki, hogy az S&P nevű hitelminősítő negatív kilátást tett a román államadósság BBB mínuszos besorolására.
Világ
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Villantania kell valamit az EU-nak, mielőtt más országokat is rávenne az erősebb klímavédelemre
Egyre fontosabb a zöld diplomácia szerepe, de elegendők lesznek-e az EU által tervezett intézkedések a globális klímavédelmi törekvések felfuttatására?
Fontos
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
