Első hallásra furcsa eredménnyel állt elő egy orosz kutató. Viktorija Dobrinszkaja eredményei szerint az 1985 és 2015 közötti időszakban a legókészletek átlagosan évi 11 százalékos megtérülést hoztak, ami több, mint az amerikai nagyvállalati részvényeké és kötvényeké, valamint az aranyé.
Ez már csak azért is meglepő, mert régi legókat – hacsak valaki nem eleve befektetési céllal vette, ami korábban aligha fordult elő tömegesen – értelemszerűen csak használt állapotban lehet eladni. Ez általában csökkenti a tárgyak értékét, de ebben az esetben ez nincs így, sőt. A Bloomberg cikke említ egy extrém példát: a Csillagok háborúja tematikájába ágyazott Darth Revan-szettet 2014-ben mindössze 3,99 dollárért dobták piacra, egy évvel később viszont már 28,46 dollárért kelt el egy az eBayen. Ez 613 százalékos hozamnak felel meg.
Mindez komolytalannak hangzik, de a még mindig alacsony kamatkörnyezetben egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy befektetők tényleg fantáziát lássanak a dologban. Az Egyesült Államokban van például olyan befektetési szolgáltató, amely vállalatok elleni perekre gyűjt forrást, arra számítva, hogy az ügyet lezáró peren kívüli egyezségen kaszálni fog.
A PhD-fokozatát a London School of Economics-en megszerző orosz kutatónőnek egy mindennapi élethelyzet adta az ötletet: a fia nagyon szeret legózni. A befektetési módszerekről rendszeresen publikáló szakember ennek kapcsán került kapcsolatba olyan befektetőkkel, akik a játékszettek adásvételével elérhető nyereségről cseréltek eszmét.
Viktorija Dobrinszkaja mintegy 2000, 1981 és 2014 között forgalomba hozott szett eredeti árát gyűjtötte össze, és összevetette azzal, amennyiért 2015-ben elkeltek a másodpiacon. Eredményei szerint
kiemelkedően jól teljesítettek a kicsi, legfeljebb 113 elemből álló készletek, évi 22 százalékos hozammal.
Tematika szerint a szuperhősökkel, Batmannel és Indiana Jones-szal kapcsolatos készletek hozták a legnagyobb nyereséget. A Simpson családhoz kapcsolódó legók viszont egyedüliként veszítettek az értékükből, átlagosan 3,5 százalékot.
Az újabb szettek magasabb hozamot biztosítanak, mint a régebbiek, ami már elképzelhető, hogy a legóbefektetők megjelenésének hatását tükrözi. Számukra különösen vonzó lehet, hogy a készletek másodpiaci árának alakulása nem mutat összefüggést a gazdasági válságokkal.
Pénz
Valódi pénzgyárat indíthatott volna be a magyar vállalkozó hamis brazil kötvénye
Alkalmas lehet a hamis kötvény kvázi tisztára mosására, ha valaki úgy viszi be egy cégbe, ahogy azt a papíron ezermilliárdokat érő brazil állampapírral tették.
A Pénzügyminisztérium szerint kacsa a Nők 43+ról szóló hír, marad a Nők 40
Megjelent a hír, hogy 2025-től Nők 43+ lesz a Nők 40 helyett, és az OECD is javasolt a szigorítást, de a kormány nem tervez ilyesmit.
A bankok azonnal elkezdték áthárítani az új adót, amit a nyakukba kaptak
A devizaváltásra vonatkozó illeték a jegybank szerint nem fogja úgy emelni az inflációt, ahogy a tranzakciós illeték emelése. Kérdés, hogy mit lép a Revolut, a Wise és a hasonló, határokon átnyúló fintech szereplők.
Fontos
Van már akkora bajban Európa, hogy Egyesült Államok legyen belőle?
A Draghi-jelentés jó látleletet nyújt az EU gazdasági kihívásairól, de erősen kérdéses, hogy érdemes és lehetséges-e a központosítás felé elmozdulni.
Nagyrészt kidobott közpénz a külföldi beruházások állami támogatása
Miért kritizálta Matolcsy György a kormányt azzal, hogy túl sok állami forrást fordít a külföldi működőtőke bevonásra és újraiparosításra? A G7 Podcastban Medve-Bálint Gergővel, a téma kutatójával beszéltük át.
Elbukott a magyar-német blokk, jöhet a kínai ellencsapás az autóipari vámok miatt
Nem sikerült újabb szövetségeseket találni, így maradnak a vámok a kínai elektromos autókkal szemben. Kérdés, hogy mit lép válaszként Kína.
