Hazai utazásaink során egyre többet sportolunk és strandolunk, külföldön pedig egyre többet járunk múzeumba. Mások mellett ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közelmúltban közzétett adataiból. A KSH sajnos elég lassan dolgozza fel ilyen mélységig a turisztikai számokat, így egyelőre csak a 2016-os adatokat közölték, de ezekből is számos érdekesség kiderül.

Abban az évben belföldön 14,4, külföldön 6,4 millió többnapos utazást regisztráltak, előbbire összesen 308, míg utóbbira 678 milliárd forintot költöttünk. Ebből már jól látszik, hogy egy határokon túli kikapcsolódásra sokkal többet szánunk, mint egy itthonira, még akkor is, ha kint jellemzően kevesebb ideig maradunk, mint Magyarországon.

Egy átlagos többnapos belföldi utazáson ugyanis szinte pontosan három éjszakát töltöttünk el, míg egy határokon túlin csak bő kettő és felet. Utóbbi valószínűleg nemzetközi összevetésben is kevés, legalábbis a Magyarországra érkező turisták közel kétszer annyi ideig maradtak nálunk, mint amennyi ideig a magyarok külföldön.

A KSH-adatok szerint

egy ilyen hároméjszakás belföldi utazásra átlagosan fejenként valamivel több mint 21 ezer forintot költöttünk.

Ez csak minimálisan haladja meg az elmúlt években tapasztaltat. A szállás hétezret, a vendéglátás 4600 forintot vitt el. Ezek kívül még az „egyéb más áruk” kategóriába sorolt dolgokra fordítottunk viszonylag sokat, aminek magyarázata az, hogy a benzint is ide sorolják a statisztikusok. Márpedig a többség autóval jár nyaralni, legalábbis erősen erre utal, hogy vasúti és közúti közlekedésre viszonylag keveset költöttek az utazók.

A teljes büdzséhez képest meglepően sokat szántunk viszont sport- és szabadidős tevékenységre, ráadásul az ilyen jellegű kiadások aránya az egyetlen, ami fokozatosan és látványosan nő. Tavaly az átlag több mint 1100 forint volt, miközben két éve még csak 900. Mivel közben a nyaralások teljes büdzséje nem változott radikálisan, az ilyen jellegű kiadások csak úgy növekedhettek, hogy az utazók valahonnan átcsoportosítottak pénzt. Az adatok alapján úgy tűnik, hogy a sport és szabadidős tevékenység a külön kezelt gyógyfürdő-, illetve a kulturális szolgáltatásokra szánt összeg egy részét vitte el.

Külföldön viszont – a szállás és a vendéglátás mellett – épp a kultúrára szánt összeg nő a leggyorsabb ütemben. A növekedés részben azzal magyarázható, hogy egyre több magyar nyaral külföldön, hiszen míg 2014-ben csak 5 millió kiutazást regisztráltak, addig tavaly már 6,4-et. Az ilyen szolgáltatásokhoz köthető költés azonban egy főre vetítve is emelkedik: 2014-ben még csak 6200 forint volt, tavaly viszont már a 7300-at is meghaladta.

Egy átlagos külföldi útra 2016-ban szinte pontosan ötször annyit szántunk, mint egy belföldire, azaz 105 ezer forintot.

A legtöbb pénzt maga az utazás vitte el, szállásra és vendéglátásra a teljes büdzsé alig 30 százalékát fordítottuk nagyjából fele-fele arányban. Repülőre azonban ennél is több ment el, a rendelkezésre álló pénz harmadát pedig a benzinköltséget is magába foglaló egyéb árukra költöttük.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Pénz nyaralás szállás turizmus utazás vendéglátás Olvasson tovább a kategóriában