A magasabban képzettek többet keresnek, mint köztudott. Ám attól még, hogy a felsőoktatásban tanulók többsége nő, a nők kevesebb pénzt keresnek – világít rá az ellentmondásra az amerikai Forbes cikke. Ez Magyarországon is így van.
Az Egyesült Államokban a hallgatók 56 százalékát teszik ki a nők, és ugyan csiga lassan záródik az olló a nők és a férfiak fizetése között, az előbbieké még mindig 20 százalékkal alacsonyabb. A mostani tempóval 2059-re egyenlítődhetnek ki a nemek fizetései.
Más szóval a férfiak ugyanolyan képzettséggel és diplomával többet keresnek ugyanabban a pozícióban, mint egy nő, ami szinte minden iparágra és területre igaz, nagyon kevés kivétellel. A karrierút során pedig a férfiakat gyakrabban léptetik elő, ami tovább növeli a fizetések közötti különbségeket.
A nemek közötti fizetéskülönbségeket vizsgáló kutatás arra is választ talált, hogy ez miért van így. A University of California női hallgatói például kifejezetten olyan területen koncentrálódnak, amelyek jellemzően kevesebbet fizetnek (társadalomtudományok, művészet és bölcsészettudomány), miközben a jobban fizető mérnöki, informatikai és gazdasági szakokon a férfiak vannak túlsúlyban.
Magyarországon is hasonló a helyzet, nálunk az előző tanévben a felsőoktatásba járók 54 százaléka volt nő. Ennek megfelelően a diplomát szerzők között is a nők dominálnak, évente körülbelül 15 ezerrel több nő szerez oklevelet a felsőoktatásban, mint férfi.
Ugyan a nemek fizetései közötti különbségekről nincs pontos magyar adat, a legutóbbi (2016-os) bértarifa szerint Magyarországon is többet keresnek a férfiak, mint a nők. Két évvel ezelőtt a férfiak teljes bruttó átlagfizetését 286 ezer forintra becsülték, miközben a nők 238 ezer forintot kerestek. A nők tehát 17 százalékkal kisebb fizetést kapnak átlagosan, mint a férfiak.
Csak a versenyszférában, közmunkások nélkül ugyanez 302 ezer és 255 ezer forint volt, így itt hajszálnyival kevésbé, 16 százalékkal maradnak le a női fizetések.
Pénz
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
Mire számíthatnak a szárnyalás után a befektetők a második félévben?
Meglepően jó eredményeket hozott az első félév a tőkepiacokon, most érdemes megnézni, hogy mi várható az év második félévében.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
