Tiborcz István újabb és újabb milliárdokat teremt elő a semmiből
50 százalékban saját erőből finanszírozza a BDPST Zrt. a turai kastély felújítását, válaszolta a G7 kérdésére a cég. Egy tegnapi sajtóközleményből kiderült, hogy a fenti képen is látható Schossberger kastély átépítése 4,5 milliárd forintba fog kerülni. A BDPST Zrt. a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a 75 százalékot meghaladó, minősített többségi tulajdonában van.
A cég tájékoztatása szerint nem kapnak állami támogatást vagy bármiféle állami finanszírozást, és nem része a projekt az állami kastélyfelújítási programnak sem. Eszerint tehát 2,25-2,25 milliárd forintot tesz a projektbe Tiborcz István cége, illetve az egyelőre ismeretlen*A cégiratokból és elérhető nyilvántartásokból nem látszik, hogy melyik pénzintézet finanszírozza a projektet. hitelező bank.
Meglepő lehet, hogy ilyen nagy kiadásba veri magát Tiborcz István vállalkozása, hiszen éppen a közelmúltban vásárolt egy – a tőzsdei árfolyamból becsülve – hatmilliárd forint értékű részesedést a Mészáros Lőrinc irányítása alatt álló Appeninn Zrt-ben.*Ennek az üzletnek egyébként találkozni egy alternatív megközelítésével is. Ha a tranzakció piaci áron valósult meg, akkor valójában annyira nem kedvező Tiborcz szempontjából: egy olyan részesedésért kellett fizetnie hatmilliárd forint készpénzt, amely nagy eséllyel csak a tőzsde spekulatív szeszélye miatt ér aktuálisan ennyit. (A piacon a többi Mészáros-részvényhez hasonlóan további eszközök érkezését árazzák az árfolyamba.)
A BDPST-cégcsoport tagjainak 2017 végi mérlegeiben nyilvántartott pénzeszközeit átvizsgálva, illetve Tiborcz István eddigi látható osztalékbevételeit számba véve már ennek a vásárlásnak sem találni a forrását. A közvilágítási közbeszerzésekről ismert Elios Zrt.-t Tiborcz István hárommilliárd forintért adhatta el a Paár Attila-féle WHB-csoportnak. A BDPST-csoportban pedig összesen nem volt a bankszámlán egymilliárd forint tavaly év végén, és komolyabb tőkeemelést sem jelentettek be a cégbíróságon. A turai kastélyt birtokló TRA Real Estates Kft-nek például 16 millió forint pénzeszköze volt tavaly év végén. Idén nyáron ugyan tőkét emeltek, de csak ötvenmillió forinttal, ami még mindig messze van a fenti projekt méreteitől.
Ráadásul Tiborcz a közeli jövőben további költséges projektek megvalósításába kezdhet, amihez további milliárdokban mérhető önerőre lehet szükség. A BDPST-csoport ugyanis a turai kastélyon túl számos további nagy értékű ingatlant gyűjtött be 2015-ös alapítása óta. Ezek között is kiemelkedik a visegrádi hoteltorzó, és egy, a cég által Dorottya Házként emlegetett ingatlan, valamint a MAHART-ház – előbbi kettő “életre keltésén” dolgozik most a BDPST a kedden kiküldött sajtóközlemény szerint.
A Dorottya Ház feltehetőleg a Dorottya utca 2., illetve Apáczai Csere János utca 11. közötti ingatlan kódneve lehet, egy ami leromlott állapotú klasszicista bérház, éppen a Palazzo Dorottya nevű luxusingatlannal szemközt. Ezt a MAHART-házat is magában foglaló háztömböt a Viona Projekt Zrt.-n, illetve annak két projektcégén keresztül birtokolja a BDPST Zrt., miután 2016 őszén megszerezte Szivek Norbert most távozó MNV-elnök érdekeltségéből. A két projektcég szinte azonnal jókora hitelhez jutott: a Dorottya Invest Zrt. előbb egy gigantikus, 50 millió eurós (több mint 15 milliárd forint) állami, Eximbankos hitelkeretet kapott, amit 2017 elején egy 4 milliárd forintos Takarékbank-hitellel váltottak ki. Az Apáczai 2005 Kft. pedig a Gránit Banktól jutott 1,1 milliárd forintnyi hitelhez. Egy júliusi Magyar Közlöny szerint a két helyrajzi számon folyó szállodafejlesztés nemzetgazdaságilag kiemelt beruházás lett. (Az viszont erősen valószínűtlen, hogy az itt említett hiteleket a BDPST saját forrásként vesse be a turai kastély felújításánál.)
A szintén a BDPST-hez tartozó visegrádi hotelcégnél (Hotel VSGRD) is van érdekesség, itt ugyanis úgy keletkezett 2017-ben egymilliárd forintnyi nyereség, hogy a cégnek sem árbevétele, sem pénzügyi eszközei nem voltak.
De önmagában a begyűjtött ingatlanok listájából és becsült értékéből is látszik, hogy a Tiborcz István vagyonosodása körüli pénzügyi rejtély nem most kezdődött: valójában arra sincs magyarázat, hogy eredetileg hogyan teremtette elő ezeknek az ingatlanoknak a vételárát.
Élet
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7
A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.
Milyen esélyekkel indul egy elhagyott csecsemő a magánkórházban születetthez képest?
Szerető családban eltűnhetnek a kezdeti viszontagságok következményei, de fontos, hogy minél kevesebb időt töltsenek átmeneti körülmények között.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
