A fejlett világ számos nagyvárosi térségében okoz egyre nagyobb gondot, hogy sokak számára megfizethetetlenné váltak a lakhatási költségek. Ez végső soron gátolja a gazdaság fejlődését, hiszen nem tud odaáramlani a munkaerő, a cégek így nem találnak elég kellően képzett szakembert.
A Bloomberg Businessweekben megjelent cikk szerint ezért a helyzetért jelentős részben az új lakások építését korlátozó vagy ellehetetlenítő helyi szabályok felelősek. A már helyben lakók ugyanis jellemzően nem érdekeltek az ilyen fejlesztésekben: lakókörnyezetük zsúfoltabbá válik, az ingatlanárak pedig visszaeshetnek, vagy nem nőnek annyira, mintha kevés lenne az új lakás. A helyi politikusok pedig nem a jövőbeli, hanem a meglévő szavazóknak akarnak kedvezni.
Két Amerikában dolgozó egyetemi kutató áprilisban közzétett tanulmánya nem kevesebbet állít, mint hogy a Szilícium-völgyben, San Franciscóban és New Yorkban érvényben lévő korlátozások 1964 és 2009 között 36 százalékkal vetették vissza az Egyesült Államok gazdaságának összesített növekedését.
Szerencsére idehaza nem kell megküzdeni hasonló szabályozási korlátokkal, Budapesten legfeljebb arról folynak viták, hogy milyen magas irodaházak épülhetnek. Egyébként azonban az a jellemző, hogy a kormány és az önkormányzatok is bátorítják új lakóparkok és társasházak építését. Az utóbbi évek intézkedései közül különösen az újlakások áfájának 5 százalékra csökkentése (2019 végéig) és a családok otthonteremtési kedvezményének (csok) bevezetése adott hatalmas lendületet a piacnak, az emelkedő jövedelmekkel és csökkenő hitelkamatokkal együtt.
Az ingatlanárak az ország jelentős részén 2013 óta folyamatosan emelkednek, és egyelőre nem is tűnik úgy, hogy megállna a folyamat. Ez persze nemcsak az eladó lakások, hanem az albérletek árát is megdobta, amire a rövid távú kiadás (Booking, Airbnb) térhódítása is rásegített.
Az ingatlan.com augusztus eleji elemzése szerint Budapesten már a kiadó szobákért kérnek havi 50-60 ezer forintot, pedig ennyiért öt éve még egy komplett garzonlakást is ki lehetett venni. Az albérleteket a fővárosban átlagosan 150 ezer forintért kínálják, de a bérleti díj nagyban függ az alapterülettől, valamint attól, hogy melyik kerületben található az adott lakás.
A svájci UBS minden évben közzétett elemzése szerint ugyanakkor nemzetközi és közép-európai viszonylatban sem számítanak drágának a budapesti albérletek. (A grafikonon kékkel a régiós fővárosokat emeltük ki.) A pénzügyi csoport munkatársai mindegyik városban három típusú bérlelt lakás egyformán súlyozott árából számítják ki a grafikonon látható összeget: újépítésű háromszobás berendezés nélkül, újépítésű kétszobás berendezve, valamint a helyi átlaghoz legközelebbi méretű, elhelyezkedésű és felszereltségű bérlemény. Mindegyiknél számoltak az energia- és vízszolgáltatás költségével, garázzsal viszont nem.
Emiatt az átlag többre jött ki, mintha kizárólag a tipikus fővárosi albérleteket vették volna volna figyelembe, amelyek között nincs olyan sok újépítésű és három szobás. Az adatgyűjtés január-áprilisi időszakának forint-dollár átlagárfolyamával (253,1) számolva a 693 dolláros budapesti érték 175 ezer forintnak felel meg.
Természetesen nagyon nem mindegy, hogy mekkora keresetből kell kifizetni a fenti összegeket, szerencsére a UBS ezzel kapcsolatban is közöl adatokat. Ebben a tekintetben Budapest majdnem ugyanott szerepel a listán, a 63. helyen, mint az albérletárakban (ott a 64.). Ez persze nem vigasztalja azokat, akiknek az albérleti költsége sokkal jobban emelkedett, mint a fizetése, de például a kijeviek helyzete rosszabb: az ukrán főváros az albérleti listán 57., míg a nettó keresetin csak a 74. Azaz jövedelmük nagyobb részét kell lakhatásra fordítaniuk a saját lakással nem rendelkezőknek Kijevben, mint Budapesten.
Szófia helyzete fordított: a bérlemények ára szerint a bolgár főváros a 76., míg a fizetések alapján a 61. – azaz többet keresnek az emberek, mint Budapesten, miközben az albérletek olcsóbbak.
Pénz
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
Mire számíthatnak a szárnyalás után a befektetők a második félévben?
Meglepően jó eredményeket hozott az első félév a tőkepiacokon, most érdemes megnézni, hogy mi várható az év második félévében.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
