Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2018. augusztus 31. 06:40 Pénz

Nem is drágák a budapesti albérletek más országokhoz képest

A fejlett világ számos nagyvárosi térségében okoz egyre nagyobb gondot, hogy sokak számára megfizethetetlenné váltak a lakhatási költségek. Ez végső soron gátolja a gazdaság fejlődését, hiszen nem tud odaáramlani a munkaerő, a cégek így nem találnak elég kellően képzett szakembert.

A Bloomberg Businessweekben megjelent cikk szerint ezért a helyzetért jelentős részben az új lakások építését korlátozó vagy ellehetetlenítő helyi szabályok felelősek. A már helyben lakók ugyanis jellemzően nem érdekeltek az ilyen fejlesztésekben: lakókörnyezetük zsúfoltabbá válik, az ingatlanárak pedig visszaeshetnek, vagy nem nőnek annyira, mintha kevés lenne az új lakás. A helyi politikusok pedig nem a jövőbeli, hanem a meglévő szavazóknak akarnak kedvezni.

Két Amerikában dolgozó egyetemi kutató áprilisban közzétett tanulmánya nem kevesebbet állít, mint hogy a Szilícium-völgyben, San Franciscóban és New Yorkban érvényben lévő korlátozások 1964 és 2009 között 36 százalékkal vetették vissza az Egyesült Államok gazdaságának összesített növekedését.

Szerencsére idehaza nem kell megküzdeni hasonló szabályozási korlátokkal, Budapesten legfeljebb arról folynak viták, hogy milyen magas irodaházak épülhetnek. Egyébként azonban az a jellemző, hogy a kormány és az önkormányzatok is bátorítják új lakóparkok és társasházak építését. Az utóbbi évek intézkedései közül különösen az újlakások áfájának 5 százalékra csökkentése (2019 végéig) és a családok otthonteremtési kedvezményének (csok) bevezetése adott hatalmas lendületet a piacnak, az emelkedő jövedelmekkel és csökkenő hitelkamatokkal együtt.

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyre többen ragadnak albérletben, mert még hitelre sem tudnak lakást venniMegduplázódott a lakásbérlők aránya Magyarországon, de nemzetközi összehasonlításban még így is kevesen vannak.

 

Az ingatlanárak az ország jelentős részén 2013 óta folyamatosan emelkednek, és egyelőre nem is tűnik úgy, hogy megállna a folyamat. Ez persze nemcsak az eladó lakások, hanem az albérletek árát is megdobta, amire a rövid távú kiadás (Booking, Airbnb) térhódítása is rásegített.

Az ingatlan.com augusztus eleji elemzése szerint Budapesten már a kiadó szobákért kérnek havi 50-60 ezer forintot, pedig ennyiért öt éve még egy komplett garzonlakást is ki lehetett venni. Az albérleteket a fővárosban átlagosan 150 ezer forintért kínálják, de a bérleti díj nagyban függ az alapterülettől, valamint attól, hogy melyik kerületben található az adott lakás.

A svájci UBS minden évben közzétett elemzése szerint ugyanakkor nemzetközi és közép-európai viszonylatban sem számítanak drágának a budapesti albérletek. (A grafikonon kékkel a régiós fővárosokat emeltük ki.) A pénzügyi csoport munkatársai mindegyik városban három típusú bérlelt lakás egyformán súlyozott árából számítják ki a grafikonon látható összeget: újépítésű háromszobás berendezés nélkül, újépítésű kétszobás berendezve, valamint a helyi átlaghoz legközelebbi méretű, elhelyezkedésű és felszereltségű bérlemény. Mindegyiknél számoltak az energia- és vízszolgáltatás költségével, garázzsal viszont nem.

Emiatt az átlag többre jött ki, mintha kizárólag a tipikus fővárosi albérleteket vették volna volna figyelembe, amelyek között nincs olyan sok újépítésű és három szobás. Az adatgyűjtés január-áprilisi időszakának forint-dollár átlagárfolyamával (253,1) számolva a 693 dolláros budapesti érték 175 ezer forintnak felel meg.

 

Természetesen nagyon nem mindegy, hogy mekkora keresetből kell kifizetni a fenti összegeket, szerencsére a UBS ezzel kapcsolatban is közöl adatokat. Ebben a tekintetben Budapest majdnem ugyanott szerepel a listán, a 63. helyen, mint az albérletárakban (ott a 64.). Ez persze nem vigasztalja azokat, akiknek az albérleti költsége sokkal jobban emelkedett, mint a fizetése, de például a kijeviek helyzete rosszabb: az ukrán főváros az albérleti listán 57., míg a nettó keresetin csak a 74. Azaz jövedelmük nagyobb részét kell lakhatásra fordítaniuk a saját lakással nem rendelkezőknek Kijevben, mint Budapesten.

Szófia helyzete fordított: a bérlemények ára szerint a bolgár főváros a 76., míg a fizetések alapján a 61. – azaz többet keresnek az emberek, mint Budapesten, miközben az albérletek olcsóbbak.

Pénz albérlet Budapest ingatlanpiac UBS Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Váczi István
2018. december 14. 13:14 Pénz

Rád is jut 25 millió forint a világ adósságából

A világ adósságállománya tavaly elérte a 184 ezer milliárd dollárt, ami új rekord. A világ minden lakójára 86 ezer dollár tartozás jutott 2017 végén.

Váczi István
2018. december 14. 11:05 Pénz, Világ

Egy éve eltűnt egy dollármilliárdos, és azóta még gazdagabb lett

Mohamed al Amúdi szaúdi üzletembert tavaly novemberben vették őrizetbe, vagyona azóta 6 százalékkal, 8,3 milliárd dollárra nőtt.

Wiedemann Tamás
2018. december 13. 08:58 Élet, Pénz

Még mindig több mint 12 milliárd márka maradt a németek párnacihájában

Évente közel százmillió márka kerül elő, de nem kell aggódni, Németországban nincs határideje a márka átváltásának.

Fontos

Bucsky Péter
2018. december 14. 08:45 Piac

Egy évtizede folyamatosan egyre többet túlóráznak a magyarok

A leginkább olyan, külföldi cégek által uralt szektorokban lehet szükség az új, 400 órás szabályra, mint az autóipar.

Fabók Bálint Jandó Zoltán
2018. december 13. 06:58 Állam

A leghivalkodóbb magyar üzletember, aki hülyére veszi az államot, de mindig magasabbra jut

Céghálót működtetett a miniszter lakásán, Afrikában ügyeskedik, vb-t szervez, űrnagykövet és még számtalan más. Portré Balogh Sándorról, akihez tapadnak az állami milliók.

Váczi István
2018. december 11. 19:28 Állam

Sífelvonót a Balatonra? Az EU nem fogja megakadályozni

Az uniós jogi keretek kialakításakor nem gondoltak olyan tagállamra, amelynek nem az uniós források hatékony elköltése a fontos, hanem a klientúra gazdagítása.