Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2018. augusztus 31. 06:40 Pénz

Nem is drágák a budapesti albérletek más országokhoz képest

A fejlett világ számos nagyvárosi térségében okoz egyre nagyobb gondot, hogy sokak számára megfizethetetlenné váltak a lakhatási költségek. Ez végső soron gátolja a gazdaság fejlődését, hiszen nem tud odaáramlani a munkaerő, a cégek így nem találnak elég kellően képzett szakembert.

A Bloomberg Businessweekben megjelent cikk szerint ezért a helyzetért jelentős részben az új lakások építését korlátozó vagy ellehetetlenítő helyi szabályok felelősek. A már helyben lakók ugyanis jellemzően nem érdekeltek az ilyen fejlesztésekben: lakókörnyezetük zsúfoltabbá válik, az ingatlanárak pedig visszaeshetnek, vagy nem nőnek annyira, mintha kevés lenne az új lakás. A helyi politikusok pedig nem a jövőbeli, hanem a meglévő szavazóknak akarnak kedvezni.

Két Amerikában dolgozó egyetemi kutató áprilisban közzétett tanulmánya nem kevesebbet állít, mint hogy a Szilícium-völgyben, San Franciscóban és New Yorkban érvényben lévő korlátozások 1964 és 2009 között 36 százalékkal vetették vissza az Egyesült Államok gazdaságának összesített növekedését.

Szerencsére idehaza nem kell megküzdeni hasonló szabályozási korlátokkal, Budapesten legfeljebb arról folynak viták, hogy milyen magas irodaházak épülhetnek. Egyébként azonban az a jellemző, hogy a kormány és az önkormányzatok is bátorítják új lakóparkok és társasházak építését. Az utóbbi évek intézkedései közül különösen az újlakások áfájának 5 százalékra csökkentése (2019 végéig) és a családok otthonteremtési kedvezményének (csok) bevezetése adott hatalmas lendületet a piacnak, az emelkedő jövedelmekkel és csökkenő hitelkamatokkal együtt.

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyre többen ragadnak albérletben, mert még hitelre sem tudnak lakást venniMegduplázódott a lakásbérlők aránya Magyarországon, de nemzetközi összehasonlításban még így is kevesen vannak.

 

Az ingatlanárak az ország jelentős részén 2013 óta folyamatosan emelkednek, és egyelőre nem is tűnik úgy, hogy megállna a folyamat. Ez persze nemcsak az eladó lakások, hanem az albérletek árát is megdobta, amire a rövid távú kiadás (Booking, Airbnb) térhódítása is rásegített.

Az ingatlan.com augusztus eleji elemzése szerint Budapesten már a kiadó szobákért kérnek havi 50-60 ezer forintot, pedig ennyiért öt éve még egy komplett garzonlakást is ki lehetett venni. Az albérleteket a fővárosban átlagosan 150 ezer forintért kínálják, de a bérleti díj nagyban függ az alapterülettől, valamint attól, hogy melyik kerületben található az adott lakás.

A svájci UBS minden évben közzétett elemzése szerint ugyanakkor nemzetközi és közép-európai viszonylatban sem számítanak drágának a budapesti albérletek. (A grafikonon kékkel a régiós fővárosokat emeltük ki.) A pénzügyi csoport munkatársai mindegyik városban három típusú bérlelt lakás egyformán súlyozott árából számítják ki a grafikonon látható összeget: újépítésű háromszobás berendezés nélkül, újépítésű kétszobás berendezve, valamint a helyi átlaghoz legközelebbi méretű, elhelyezkedésű és felszereltségű bérlemény. Mindegyiknél számoltak az energia- és vízszolgáltatás költségével, garázzsal viszont nem.

Emiatt az átlag többre jött ki, mintha kizárólag a tipikus fővárosi albérleteket vették volna volna figyelembe, amelyek között nincs olyan sok újépítésű és három szobás. Az adatgyűjtés január-áprilisi időszakának forint-dollár átlagárfolyamával (253,1) számolva a 693 dolláros budapesti érték 175 ezer forintnak felel meg.

 

Természetesen nagyon nem mindegy, hogy mekkora keresetből kell kifizetni a fenti összegeket, szerencsére a UBS ezzel kapcsolatban is közöl adatokat. Ebben a tekintetben Budapest majdnem ugyanott szerepel a listán, a 63. helyen, mint az albérletárakban (ott a 64.). Ez persze nem vigasztalja azokat, akiknek az albérleti költsége sokkal jobban emelkedett, mint a fizetése, de például a kijeviek helyzete rosszabb: az ukrán főváros az albérleti listán 57., míg a nettó keresetin csak a 74. Azaz jövedelmük nagyobb részét kell lakhatásra fordítaniuk a saját lakással nem rendelkezőknek Kijevben, mint Budapesten.

Szófia helyzete fordított: a bérlemények ára szerint a bolgár főváros a 76., míg a fizetések alapján a 61. – azaz többet keresnek az emberek, mint Budapesten, miközben az albérletek olcsóbbak.

Pénz albérlet Budapest ingatlanpiac UBS Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Wiedemann Tamás
2019. március 21. 12:07 Pénz, Vállalat

Hamarosan már csak felárért hozzák ki a csomagodat a futárcégek

Túl sokba kerülnek az utolsó kilométerek a futárcégeknek. Keresni kell a címet, a parkolóhelyet és meg kell várni, amíg az ügyfél kinyitja az ajtót.

Avatar
2019. március 19. 10:09 Pénz

Nem várt mellékhatása lehet a 10 milliós ingyen hitelnek

Megugrott a magyar államadósság tízéves hozama, pont akkor, amikor kiderült, hogy a bankok számára jó üzletnek ígérkezik a babaváró hitelek kihelyezése.

Avatar
2019. március 13. 13:25 Pénz

Bezárhat Matolcsy unokatestvérének bankja, közel húszmilliárd ragadhat bent

Úgy tűnik, lehúzzák a rolót a Növekedési Hitel Banknál. Matolcsy Ádám cégei tökéletes időzítéssel váltottak bankot, a Valton nem volt ilyen szerencsés.

Fontos

Kasnyik Márton
2019. március 24. 13:15 Adat

Miért támogatják a világ kormányai az éghajlatpusztítást ezermilliárd dollárokkal?

Az ár, amit a benzinért vagy a szénből nyert áramért fizetnek az emberek, nem tükrözi ezek felhasználásának valódi költségeit. Ezért valójában elképesztő pénzekkel támogatják az államok a fosszilis energiát.

Kasnyik Márton
2019. március 23. 07:50 Podcast

Móricz Dániel: Pontosan annyit takarított meg Magyarország, mint amennyi uniós pénz bejött

Nem használta ki az ország a békeidőket, a költségvetés és a Magyar Nemzeti Bank is gázt ad, amikor éppen jól mennek a dolgok. Ennek megvannak a kockázatai a HOLD Alapkezelő befektetési vezetője szerint.

Jandó Zoltán
2019. március 22. 06:51 Közélet

Vajna halála után egyből megjelent egy rejtélyes tulajdonos a TV2-ben

A máltai bejegyzésű új részvényes igazgatója korábban letelepedési kötvényekkel is üzletelt, és ugyanúgy Bibó-kollégista volt, mint Orbán Viktor.