A bitcoin őrület már annyi áramot fogyaszt, amennyit Magyarország megtermel
Magyar szempontból érdekes statisztikai fordulóponthoz érkeztünk. A Magyarországon megtermelt összes elektromos áram mennyisége nagyjából most válik egyenlővé azzal, amennyit a világ összes bitcoin bányásza elfogyaszt.
A kriptopénz iránti láz azonban olyan nagy, hogy az energiaigénye hamarosan elszáguld a termelésünk mellett, és világszerte jóval több gigawattóra megy majd el rá, mint amit mi egyáltalán felhasználunk, az importtal együtt.
A Digiconomist számításai szerint a bitcoin bányászathoz egy évre vetítve jelenleg 29,8 terawattóra energiára van szükség, de az érték napról-napra meredeken emelkedik. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarországon 2015-ben csaknem ugyanennyi, 30,3 terawattóra áramot termeltek az erőművek.
A bitcoin bányászata azt a tevékenységet jelöli, amikor a kriptopénzzel végzett tranzakciókat hitelesítik. Mivel a bitcoin egy olyan pénz, amelynek nincs fizikai megjelenése, és a használata mögött nincs pénzintézet, ha valaki bitcoinnal fizet, a tranzakciót egy külső félnek kell hitelesítenie. Csak így érhető el, hogy ugyanazzal a bitcoinnal ne fizethessenek többször, illetve így lehet nyilvántartani, hogy kinek mennyi bitcoin van a virtuális számláján.
Aki a hitelesítést elvégzi, újonnan kibocsátott, friss, ropogós virtuális bitcoint kap érte, vagyis ezzel a mechanizmussal keletkezik a kriptopénz. Olyan, mintha bankjegyet nyomtatnának, vagy pénzt vernének. Maga a hitelesítés nem túl bonyolult feladat, de a sok hitelesítő közül csak az kapja meg az új bitcoinokat, aki a leggyorsabban tud előállítani egy hozzá tartozó 64 jegyű kódot. Ehhez azonban egyre nagyobb informatikai kapacitásra van szükség, és ez az energiaigényt is nagyon megnöveli.
A virtuális pénznyomtatás nem fog örökké tartani, összesen csak 21 millió bitcoin hozható forgalomba, és már 16 millió felett járunk. A korlátozott mennyiség is hozzájárul ahhoz, hogy a bitcoin értéke folyamatosan növekszik, egyesek szerint óriási buborék fújásának vagyunk szemtanúi.
Mindenesetre e cikk írásakor egy bitcoin értéke 8200 dollár, azaz 2,15 millió forint felett jár, egy megabájt tranzakciós adat feldolgozásáért pedig 12,5 bitcoin a fizetség, a bányászat így továbbra is bombaüzlet. A mostani árfolyamokból kiindulva
a bányászat összesített költsége évente 1,5 milliárd dollár körül van, az elérhető bevétel azonban 7,2 milliárd dollár.
Minél olcsóbb árammal tudnak üzemeltetni egy bitcoin bányát, vagyis nagy teljesítményű szervertermet, annál többet lehet vele keresni. Pont ez lehet az egyik oka annak, hogy Vlagyimir Putyin személyesen is nagy fantáziát lát a kriptopénz előállításában, hiszen Oroszországban akár szabályozói eszközökkel is alacsony áron lehet tartani az energiát.
Fotó: AFP/Europress
Pénz
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
Mire számíthatnak a szárnyalás után a befektetők a második félévben?
Meglepően jó eredményeket hozott az első félév a tőkepiacokon, most érdemes megnézni, hogy mi várható az év második félévében.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
