Csak látszólag zárja a kaput a kormány a vendégmunkások előtt

Legfeljebb csak egyes cégeknek okozhatnak majd nehézségeket a vendégmunkások toborzását érintő szabályok év eleji változásai, a gazdaság egészében több okból sem jelent majd nagy változást, hogy kevesebb országból lehet kevesebb vendégmunkást hozni 2025-ben. Ebben nagy jelentősége van annak is, hogy a grúz és örmény vendégmunkások mellett végül fülöp-szigetekiek is érkezhetnek. De valójában már eredetileg sem volt olyan radikális a szigorítás, mint amilyennek elsőre tűnhetett. A kormány lépése inkább politikai szempontból racionális, ha sikerül vele megnyugtatni a vendégmunka miatt aggódó szavazókat.

Magyarország a magyaroké, ami sem vendégmunkás ország, sem pedig migráns ország nem lesz

– ezzel a megszokott fordulattal indokolta a Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye karácsonykor, hogy a tavalyi 65 ezerhez képest idén 35 ezerre csökkentik a vendégmunkás-kvóta maximumát. „Nem szeretném, ha Magyarország vendégmunkásországgá válna, mint ahogy migránsországgá sem. Ezért nem engedjük be a migránsokat, és vendégmunkásokból is csak annyit, amennyire szükségünk van” – írta Orbán Viktor a Facebookon.

A közleményt kiadását megelőző napon megjelent rendelet azt is előírta, hogy 2025-től csak olyan EU-n kívüli országból érkező vendégmunkás alkalmazható itthon, amellyel az EU vagy Magyarország visszafogadási egyezményt kötött, vagy ha az adott ország rendelkezik a magyar hatóságok által elismert hazai szervezettel, amely gondoskodik a saját állampolgárának hazatéréséről, például ha törvénysértést követ el, vagy ha lejár a tartózkodási engedélye.

Mindezek mellett jelentősen szűkült azoknak az országoknak a listája, ahonnan Magyarország vendégmunkás státusszal fogad harmadik országbelieket. Olyan korábban jelentősnek számító küldő országok kerültek le a listáról, mint például Vietnam, India, Kína, Dél-Korea, Mongólia és Kirgizisztán, és a listán csak két ország, Grúzia, illetve Örményország maradt. Az iparági szereplők már december végén arról beszéltek, hogy az egyik legnagyobb küldő országnak számító Fülöp-szigetek esetében hamarosan jöhet valamilyen lazítás. Erre pedig múlt hét csütörtökön sor is került, amikor külügyminiszteri közlemény jelent meg arról, hogy a Fülöp-szigetek esetében is megoldott a vendégmunkások hazatérése a fent említett esetekben (a Fülöp-szigetek nagykövetségének munkaügyi irodájához tartoznak majd ezek az ügyek).

A bejelentett intézkedések radikális változtatásnak tűnhetnek, amelyek hatásukat tekintve is megfelelnek a drákói szigort hirdető kormányzati retorikának, de

valójában már az eredetileg bejelentett intézkedések várható munkaerőpiaci és makrogazdasági hatása is elenyésző.

Az új filippinó vendégmunkások érkezésének lehetővé tétele pedig még inkább ebbe az irányba hat.

Sokféleképpen jöhetnek még vendégmunkások

Ahhoz, hogy átlássuk, hogyan érintik a harmadik országbeliek magyarországi foglalkoztatásának lehetőségeit a karácsony óta elfogadott intézkedések, érdemes röviden áttekinteni, hogy eddig milyen szabályok vonatkoztak erre.

A 2024 elején hatályba lépett idegenrendészeti törvény alapján úgynevezett minősített munkaadók és minősített munkaerő-kölcsönzők alkalmazhatnak a meghatározott (EU-n kívüli) küldő országokból származó vendégmunkásokat. Az első körbe a kormány stratégiai partnerei tartoznak, vagy azok a cégek, amik nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházást valósítanak meg, illetve azok, amelyek részt vesznek a Kiemelt exportőr partnerségi programban. A második körbe jelenleg 29 munkaerő-kölcsönző cég tartozik.

Ezen kívül egyszerűsített foglalkoztatásban is lehetett Magyarországon vendégmunkásokat alkalmazni, ez főleg mezőgazdasági és turisztikai idénymunkában volt jellemző eddig. A minősített munkaadók és kölcsönzők általában legfeljebb kétéves, egy évre meghosszabbítható szerződéssel foglalkoztatják a vendégmunkásokat, az egyszerűsített foglalkoztatásban jellemzően ennél rövidebb időre szólnak a szerződések.

Ezekben a státuszokban egy tavaly nyári rendelet alapján idén év elejéig tíz országból^*Fülöp-szigetek, Indonézia, Kazahsztán, Mongólia, Vietnám, Brazília, Georgia (Grúzia), Kirgizisztán, Venezuela, Kolumbia. érkező vendégmunkásokat lehetett foglalkozni. Ehhez képest a 2024-ben indult Nemzeti kártya program alapján jóval lazább szabályok^*Például nincs létszámkorlát, lehetőség van a családegyesítésre, a kétéves engedély akárhányszor meghosszabítható, alapján lehetett itthon foglalkoztatni (2024. júliusa óta) bosnyákokat, észak-macedónokat, montenegróiakat, moldávokat, szerbeket, ukránokat, fehéroszokat és oroszokat.

Az elmúlt hetekben bejelentett intézkedések alapján tízről háromra csökkent azoknak az országoknak a száma, ahonnan vendégmunkás státusszal lehet munkaerőt hozni, ugyanakkor már az eredeti intézkedések alapján is lehetőség maradt:

arra, hogy akik már státusszal^*Érvényes munkavállalási célú összevont engedéllyel, vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel vagy foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel, illetve akik részére 2024. december 31-ig benyújtották a kérelmeket. rendelkeznek, maradjanak addig, ameddig a szerződésük le nem jár.
Arra, hogy a kiemelt nemzetgazdasági célú beruházásokhoz (ilyennek számít például a szegedi BYD, a debreceni CATL és BMW-üzem építése is) a fenti korlátozásoktól mentesen hozzanak be a beruházók vendégmunkásokat.
Arra, hogy a Nemzeti kártya program keretében hozzanak be vendégmunkásokat, szintén a korlátozásoktól mentesen;
és hogy új grúz, örmény és fülöp-szigeteki vendégmunkásokat hozzanak be.

Nem várható törés a munkaerőpiacon

Mindezek alapján az intézkedések idén nem okoznak majd törést a munkaerőpiacon Mihályi Magdolna szerint. „Valószínű, hogy azoknál a vállalatoknál, ahol kirgizek, kazahok és mongolok voltak döntő többségben a külföldi munkavállalók között, ott újra kell gondolják a pótlás lehetőségét. A régi engedélyek a lejártukig azonban érvényben maradnak, így lesz ideje a cégeknek felkészülni erre a váltásra” – írta a megkeresésünkre a Jobtain HR Szolgáltató Kft. alapító-tulajdonosa, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) minősített HR-szolgáltatók szekciójának elnöke a várható hatásokkal kapcsolatban.

Mihályi Magdolna szerint komoly könnyítés a vállalatoknak, hogy a Fülöp-szigetekről továbbra is lehet munkavállalókat hozni, mivel az ukránokat követően ők vannak a legtöbben a vendégmunkások között, és a nekik évente kiadott engedélyek száma is dinamikusan nőtt az elmúlt években.

Iparági bontást arra vonatkozóan nem látunk, hogy hány olyan harmadik országbeli munkavállaló lehet, akiknek idén lejár az engedélye a hosszabbítással együtt. Helyükre azonban hozhatóak akár fülöp-szigetekiek is, így nehézségre nem számítunk

– írta.

Ha csak a minősített kölcsönzőket nézzük, akkor ezeknek a mozgásterét szűkíti a jelentős küldő országnak számító Indonézia, Vietnam és a közép-ázsiai országok kiesése, illetve a közvetítési lehetőségek megszüntetése, de mivel már tavaly is érzékelhető volt a vendégmunkások iránti kereslet csökkenése, szintén nem számít jelentős munkaerőpiaci hatásra Nógrádi József. Egyes cégeknél szerinte is okozhat kihívást a szigorítás, attól függően, hogy mekkora arányát teszik ki a külföldiek a cég teljes állományának. A Trenkwalder cégcsoport kereskedelmi igazgatója emellett megemlítette, hogy ha év közben fellendülne a munkaerő iránti kereslet, a kormány rendeletben még megemelheti a nemrég elfogadott 35 ezres számot, és további visszafogadási egyezményeket is köthet addig.

Ha részletesebben megnézzük az itthon dolgozó harmadik országbeliek számának és összetételének alakulását, akkor is láthatjuk, hogy a friss intézkedések nem jelentenek igazán nagy szigorítást.

2024 utolsó hónapjaiban kicsit több mint 77800 harmadik országbeli dolgozott Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján, ami mintegy 7200 fővel több 2023 végéhez képest. Ebből is látszik, hogy már tavaly is csak a meghatározott (65 ezres) kvóta töredékét tette ki az újonnan kiadott munkavállalási engedélyek száma

– mondta Bodor Krisztofer, a Periféria Központ munkatársa a kutatóközpont vendégmunkáról szóló friss tanulmányában szereplő adatokat idézve.

A kutató becslése szerint a tavalyi állomány körülbelül 46 százaléka, vagyis valamivel több mint 35 800 fő kaphatna engedélyt az új szabályok szerint. Az ő küldő országaik között sokból még mindig jöhetnek új vendégmunkások a szigorításoktól függetlenül, akár a kvótán kívül is (például nemzeti kártyával), és jelentős számban vannak azok is, akiknek a régebbi rendszer szerint még érvényes marad a tartózkodási engedélye. Ezen kívül Bodor szerint arra is lehet számítani, hogy a Fülöp-szigetekekhez hasonlóan újabb országokkal születnek megállapodások, így az országlista is bővülhet még.

Tavaly a közvetlenül alkalmazott vendégmunkások legnagyobb része a feldolgozóiparban (élelmiszergyártás, járműgyártás, fémfeldolgozás, akkumulátorgyártás) dolgozott, de viszonylag jelentős számban dolgoztak a turizmusban, a vendéglátásban és az építőiparban is. Az a kölcsönző cégek kilátásai szempontjából is érdekes, hogy tavaly a harmadik országbeliek nagy többségét, nagyjából 55 ezer embert közvetlenül alkalmazott a cége, és csak a harmadik országból származó munkavállalók kisebbsége, mintegy 23 ezer fő állt kölcsönzők alkalmazásában.

A gazdaságnak nem nagyon árt, politikai haszna viszont lehet

Egyes vállalatoknak tehát jelenthet majd pluszmunkát a harmadik országbeliek hazai alkalmazására vonatkozó szabályozás szigorítása, de ha az idei makrogazdasági kilátásokat nézzük, a változásnak nem lesz nagy jelentősége az általunk megkérdezettek elemzők szerint.

Ennek az a fő oka, hogy habár a munkaerőpiac az elmúlt időszakban jól tartotta magát a kedvezőtlen reálgazdasági folyamatok ellenére, 2024 közepétől kezdve már egyre több jele van annak, hogy ebben a szférában is következményei vannak a gazdaság gyengélkedésének. A foglalkoztatottak száma 2024 harmadik negyedévében éves alapon például 2021 első negyedéve óta először esett vissza, a munkaerőhiányról árulkodó üres álláshelyek aránya pedig 2022 második negyedéve óta folyamatosan csökken. Ezzel párhuzamosan a munkanélküliek száma is növekedett, ahogy az alábbi ábrán is látszik.

Több statisztikai mutató és felmérés alapján^*Az Európai Bizottság munkaerő-felhalmozási indexe, a versenyszférában összesen ledolgozott munkaóratömeg és a foglalkoztattak számának alakulása alapján is ez látszik.az is látszik, hogy sok az olyan vállalat, ahol több embert tartanak állományban, mint amekkorát a cég gazdasági teljesítménye indokolttá tenne, abban bízva, hogy a termelés hamarosan fellendül, és ez a stratégia jobban megéri, mint az elbocsátás és az újratoborzás.

Az arány attól is függ, hogy milyen adatforrást nézünk, de a külföldi munkaerő az összes foglalkoztatott körülbelül 2-2,5 százalékát teszi ki itthon, ráadásul a külföldi munkavállalók aránya olyan szektorokban volt a legmagasabb, amelyek a megrendelések visszaesése miatt jelentősen csökkentették a termelést. Például az autóiparban vagy az akkumulátorokat, elektronikai termékeket gyártó üzemekben.

Mindezek alapján nem számítok jelentős növekedési hatásra makrogazdasági szinten. A magyar munkaerőpiac képes lehet pótolni a kieső külföldi munkavállalókat. Ugyanakkor mikroszinten, egyes iparágakban és cégeknél okozhat fennakadást a rendelkezés

– írta megkeresésünkre Szabó Barna, az Egyensúly Intézet vezető közgazdásza.

Komolyabb makrogazdasági hatása Virovácz Péter, az ING Bank szenior elemzője szerint sem lesz a szabályok szigorításának. Szerinte kétféle magyarázat is felmerül a kormány döntése kapcsán. Az egyik, hogy a kormányhoz olyan információk jutottak el az államilag támogatott nagyberuházásokat megvalósító multicégektől, amik alapján a rossz ipari kilátások miatt kisebb lesz a kereslet a vendégmunkásokra. Az enyhén növekvő munkanélküliség miatt így lenne olyan belső pluszkapacitás, amit fel tudnak szívni ezek a vállalatok.

De én inkább azt gondolom, hogy pont csak annyira szigorították a szabályokat, aminek még nem lesz komoly hatása a munkaerőpiacon. A gazdaságot nem fojtja meg, viszont a vendégmunkások miatt elégedetlen szavazók megnyugtatására alkalmas, tehát inkább politikai szempontból racionális a kormány számára

– mondta.