Nem baj, hogy olyan drága, mint egy metró, 113 milliárdot ad a Déli körvasútra az EU
290 millió euró, azaz mintegy 113 milliárd forint uniós támogatást kap a Déli körvasút fejlesztése az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből (CEF).
Mi történt? Egy szerdai közlemény szerint az Európai Bizottság 134 közlekedési projektet választott ki, amelyek több mint 7 milliárd euró összegű uniós támogatásban részesülnek a CEF-ből, amely az EU stratégiai infrastrukturális beruházási eszköze.
Miért fontos ez? A Déli körvasút hazánk jelenleg legnagyobb és legdrágább vasúti fejlesztése, amely Ferencváros és Kelenföld állomások között bővíti jelentősen a vasút áteresztőképességét, ami a személy- és teherforgalom számára is lényeges.
Igen, de: a fejlesztés által érintett területen élők közül sokan ellenzik a beruházást, rövid távon a fakivágások és a munkával járó zaj, hosszabb távon pedig a zajos vasúti teherforgalom növekedése miatt.
A beruházás környezetvédelmi engedélyét kétszer is megsemmisítette a bíróság, amely a munkákat is megtiltotta. Ezután a kormány kiemelt katonai beruházássá nyilvánította a Déli körvasutat, hogy semmibe vehesse a bíróság ítéletét.
Alulnézet: „Kati néni mindig megijed, amikor a vonat dudál” – az érintettek problémáiról és ellenérzéseiről érdemes elolvasni a Telex márciusi riportját.
Számokban: a projekt költsége nettó 182 milliárd forint, és nem része a Déli összekötő vasúti híd korszerűsítése, amely már lezárult és 36 milliárd forintba került.
Ahogy korábban írtuk, Kolozsváron metrót építenek fajlagosan annyi pénzből, mint amennyibe a Déli körvasút korszerűsítése, bővítése kerül, pedig a metróépítés sokkal drágább szokott lenni, mint a felszíni vasútfejlesztés.
A beruházást Mészáros Lőrinc legnagyobb, tavaly 51 milliárd forintos nyereséget termelő vállalata, a V-Híd végzi alvállalkozók bevonásával, több mint százmilliárd forintot az állam előre kifizetett a társaságnak.
Egy idén januárikormányhatározat szerint nettó 155 milliárd forint CEF-forrást szeretett volna kapni a kormány a Déli körvasútra, ennél a 113 milliárd érdemben kevesebb, így valószínűleg több hazai forrást kell majd a projektre költeni.
Mit mondanak ők? „A Déli körvasút második ütemét jelentő beruházással nemcsak Budapest és az agglomeráció közlekedését javítjuk, de a kontinens országait és nagyvárosait összekötő vasútvonalak hálózatát is. Az egész régió közösségi közlekedését tesszük jobbá” – írta a Facebookon Lázár János építési és közlekedési miniszter.
Tágabb kontextus: a szerdán közzétett döntés keretében Magyarország összesen 306 millió euró CEF-forrást kap kilenc projektre, amelyek közül négy nemzeti, a többi pedig több országra terjed ki.
A Déli körvasúton kívüli további nemzeti projektek: 35 MÁV-START mozdony felszerelése egységes európai vonatbefolyásoló rendszerrel (ETCS); a tatai védett tehergépjármű-parkoló korszerűsítése; a magyar–ukrán vasúti határátkelőhelyek kapacitásának növelésére irányuló projekt II. üteme.
A Nolimpia kampány és a 2024-es olimpiai pályázat bukásának legnagyobb tanulsága az volt a Fidesz számára, hogy mindenképpen el kell kerülni a téma átpolitizálását.
Honnan ered a magyar gazdaságot is sújtó járműipari válság, és mennyire kell tartani a kínai konkurenciától? Autópiaci szakértőket kérdeztünk a G7 Podcastban.