Kolozsváron metrót építenek annyi pénzből, amennyiért a Déli Körvasutat fejlesztik Budapesten
Kiadta az építési engedélyt a kolozsvári metróra Kolozs megye tanácsa, így megkezdődhet a 21,3 kilométer hosszú vonal kialakítása. A kivitelezésre és a tervezésre vonatkozó szerződést már tavaly aláírta az önkormányzat a török Gülermak, a francia Alstom és a román Arcada cég alkotta konzorcium képviselőivel, aminek összege áfa nélkül 9,059 milliárd lej.
Miért fontos ez? Januárban kiderült, hogy Budapesten a Déli Körvasút Kelenföld és Ferencváros közötti szakaszának kapacitásbővítése bruttó 231,6 milliárd forintba kerülhet. A tervezett költségkeretből vágányok átépítése és bővítése, illetve új műtárgyak építése történhet meg a már meglévő felszíni vasútvonalon, így a megengedett sebesség és tengelyterhelés is nőhet.
Számokban: a körvasút érintett szakasza nagyjából 6 kilométer hosszú, vagyis az előbb említett összegből a 27 százalékos áfát levonva, a beruházás kilométerenkénti költsége 30,4 milliárd forint. A kolozsvári építkezés költsége forintban kifejezve 701,6 milliárd, kilométerenként tehát 32,9 milliárd forintos költség adódik.
- Nyolc százalékkal kerül tehát többe a kolozsvári metró kilométerenkénti költsége a Déli Körvasút fejlesztéséhez képest. Az összehasonlítás során figyelembe kell venni, hogy a metróépítés ugyanakkor jóval nagyobb kihívást jelent, mint egy meglévő felszíni vasútvonal fejlesztése, aminek nem is érintik a teljes hosszát a munkálatok.
- Egy híd is beleszámít például a körvasút érintett részébe, aminek felújítása egy másik projekt része volt, ami már le is zárult. A híd teljes hossza 510 méter, ezt levonva a 6 kilométeres teljes távból már 33,2 milliárd forintra nő a Déli Körvasút bővítésének kilométerre vetített költsége, ez alig különbözik a kolozsvári beruházás hosszarányos díjától.
- Vágányépítés és -fejlesztés 3,6 kilométeren történik, erre a távolságra vetítve már 50,7 milliárd forintos kilométerenkénti költség adódik, ám a beruházás során épül például egy 5 kilométeres támfal (és új megállóhelyek, zajvédő falak), tehát a munkálatok nem csak a vágánybővítéssel érintett szakaszon folynak majd.
Mi várható? A kolozsvári metró két ütemben épül, az első kilenc megállót 2026. július 31-éig, majd a hátralevő részt 2031-ig kell befejezni. A körvasúttal kapcsolatos munkák – a környéken élők bánatára – már zajlanak, és a beruházás a tervek szerint még ebben az évtizedben elkészül. A lakosok egyik fő aggálya, hogy a kibővített vasúti szakaszon megnő a zajos teherforgalom.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
