Mi történt? Egyelőre úgy tűnik, meglett az eredménye annak, hogy több politikai erő is kifejezetten aktívan próbálta mozgósítani szavazótáborát az elmúlt hetekben. Reggel kilenc óráig kifejezetten magas volt a részvétel: a jogosultak 9,98 százaléka járult az urnákhoz.
A közel 10 százalékos részvétel a korábbi önkormányzati és európai parlamenti választásokhoz viszonyítva is kiugróan magas, sőt még egy országgyűlési választáson sem lenne alacsony: 2014-ben és 2010-ben is kisebb részvétellel indultak a választások.
A választók tizedének részvételéből esetenként már lehet következtetni arra, hogy mely politikai szereplőknek sikerült jobban megmozdítania szimpatizánsaikat. Települési és járási szinten ugyanis elég jelentős különbségek vannak a pártok támogatottságában, így például ha az inkább kormánypárti városokban és községekben nagyobb a részvétel, az a Fidesz sikeresebb mozgósítására utal.
Mit számoltunk? A részvételi adatokat a Fidesz 2022-es választási adataival vetettük össze települési és járási szinten. A kormányzó pártok végső listás szavazataránya, és a mostani részvétel között korrelációt számoltunk.
A korreláció egy mínusz 1 és plusz 1 közötti szám, amely két adatsor értékeinek kapcsolatát mutatja: minél közelebb esik a két véglethez, a mínusz vagy plusz 1-es számhoz, annál erősebb pozitív vagy negatív irányú kapcsolatot jelez. A 0 körüli érték elhanyagolható kapcsolatot mutat.
Míg 1-nél teljesen együtt mozog a két adat, a -1-es érték tökéletes ellentétes kapcsolatot jelez, vagyis ebben az esetben az egyik adatsor növekedésével a másik csökken.
Eredmények: a korrelációs együtthatók azt mutatták, hogy lényegében semmilyen összefüggés nincs a 9 órakor regisztrált részvételi adatok és a Fidesz két évvel ezelőtti eredményei között. Azaz a kormánypártok parlamenti listájára 2022-ben leadott szavazatok helyi arányaitól egyelőre függetlenül alakul a mai részvétel.
Települési szinten 0,08-as, járási szinten -0,02-es érték adódott. Tehát amellett, hogy a kapott értékek nagyon közel esnek nullához, a különböző közigazgatási egységek esetében még az együtthatók előjelei is ellentétesek.
A gyenge gazdasági növekedés, a forintgyengülés, a hazai elbocsátásokról és az európai autóipar válságáról szóló hírek mind hozzájárulhatnak a borúlátáshoz.