A Fidesznek vagy az ellenzéknek kedveznek a részvételi számok?
A délután három órás részvételi adatok már kellően magasak ahhoz, hogy érdemes legyen összevetni őket a korábbi eredményekkel. Ahogy írtunk róla, az egyértelműen látszik, hogy a leginkább ellenzéki választókerületekben jóval magasabb a részvétel, mint a leginkább fideszesekben. Ebben azonban semmi meglepő nincs, 2018-ban is ez volt a helyzet, sőt az idén egyelőre a négy évvel ezelőttihez képest épp az ellenzékibb körzetekben tűnik kisebbnek az aktivitás.
Annak érdekében, hogy a teljes országra tudjunk következtetéseket levonni, megpróbáltuk statisztikai módszerrel megvizsgálni a részvételi adatok és a 2018-as pártpreferencia közötti összefüggést. Azt néztük meg, hogy a több mint háromezer magyarországi településen az idei részvételi adatok mennyire mozognak együtt a 2018-ban a Fidesz-KDNP listájára leadott szavazatok arányával. Tehát lehet-e bármit mondani abból, hogy a fideszes körzetekben magasabb vagy alacsonyabb-e a részvétel.
Két adatsor ilyen jellegű együttmozgását a korrelációs együtthatóval lehet mérni. Ez egy 0 és 1 közötti, pozitív vagy negatív előjelű szám; ha az érték a nullához nagyon közel esik (a plusz/mínusz 0,2 tartományon belül van), akkor elhanyagolható a kapcsolat. 1-nél teljesen együtt mozognak, míg a -1-es érték tökéletes ellentétes kapcsolatra utal, vagyis ebben az esetben az egyik adatsor növekedésével a másik csökken.
Jelen esetben a plusz 1-hez közeli szám azt jelentette volna, hogy minél inkább kormánypárti egy település, annál többen szavaztak, míg a mínusz egyhez közeli épp sz ellenkezőjét, az ellenzéki települések nagy aktivitását jelezte volna. Az idei részvétel és a négy évvel ezelőtti Fidesz-eredmény közötti korreláció azonban lényegében nulla (0,011), azaz a két adatsor között egyáltalán nincs kapcsolat. Ha pedig a 2018-as részvételi adatokat is figyelembe vesszük a számításnál, akkor az együttható még közelebb kerül a teljes függetlenséget mutató értékhez (0,005).
Ebből viszont az következik, hogy nem lehet megmondani, hogy a most már viszonylag biztosnak tűnő magas részvétel, illetve annak területi megoszlása kinek kedvez. A részvételi számokból ezért nem érdemes következtetni arra, hogy melyik politikai tömörülésnek sikerült jobban a mozgósítás.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
