A magyar médiát is körbejárta a hír, hogy egy uniós szabály miatt jelentősen emelni kell itthon a minimálbért, majd pedig arról is jelentek meg cikkek, hogy Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke is erről beszélt egy szakmai rendezvényen. Ahogy azonban arra a Európai Bizottság szociális ügyekért is felelős szóvivője emlékeztetett a Telexnek adott nyilatkozatában, ez a szabályozás nem kötelezi ilyesmire a tagállamokat.

Rolek a múlt héten a HRportal.hu tudósítása szerint arról beszélt, hogy egy EU-s rendelkezés miatt a minimálbért a medián kereset 60 százalékára kell emelni, ami olyan ütemű emelkedést vetít előre, amit a magasabb bérkategóriában dolgozó munkavállalók bérfejlesztése nem fog tudni lekövetni. A magyar médián február elején az Economix.hu cikke nyomán ment végig az az információ, hogy EU új, 2024. november 15-én hatályba lépő irányelve szerint a bruttó átlagbér 60 százalékában „kötelesek” megállapítani az uniós országok a minimálbért.

Ilyesmiről azonban szó sincs. A szóban forgó uniós irányelv a tagállamokat csak arra kötelezi, hogy alakítsanak ki egy követelményrendszert, amely alapján megállapíthatóvá válik, hogy az adott országban hatályos minimálbér „megfelelő” nagyságú-e. Arra viszont nem, hogy egy megadott mutatóhoz zárkóztassák fel a legkisebb törvényileg kötelező béreket. A Telex cikkében idézett jogszabály külön meg is említi, hogy az irányelv nem érinti a tagállamok minimálbér-megállapításra vonatkozó hatáskörét. 

A félreértés abból következett, hogy az irányelv felvet lehetséges opciókat a követelményrendszerre vonatkozóan. Például hogy a referenciaérték a bruttó minimálbér bruttó mediánbérhez viszonyított 60 százaléka, vagy a nettó minimálbér nettó átlagbérhez viszonyított 50 vagy 60 százaléka legyen, ez pedig itthon már kötelességként jelent meg a cikkekben.

Kötelezettsége az unió felé csak a kormánynak van arra vonatkozóan, hogy egy akciótervet dolgozzon ki, amely bemutatja, hogy a minimálbér alakulása miként fog hozzájárulni ahhoz, hogy a legalacsonyabb bérek fedezzék a minimális megélhetési költségeket

– mondta Rolek Ferenc megkeresésünkre. Az emelés mértékére nincs kötelező uniós szabály. Arról a szakszervezetek és munkaadók közti egyeztetéseken felmerült célról pedig, hogy a minimálbér a medián 60 százalékára nőjön, Rolek elmondása alapján egyelőre csak tárgyalások zajlottak a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumán, 2027-es céldátummal. 

Ezeket szakszervezeti oldalon is így látják.

Az irányelv valóban túl laza ahhoz, hogy bármilyen konkrét kötelezettséget szabjon, és csak példákat vet fel arra vonatkozóan, hogy a szociális partnerek milyen mutatókat vehetnek figyelembe a követelményrendszer kialakításánál

– mondta Zlati Róbert megkeresésünkre. A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke elmondta, a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumán tavaly merült fel először ez a téma. A bruttó medián bér 60 százalékára vonatkozó célt viszont egyelőre nem véglegesítették, ahogy azt sem nem rögzítették, hogy pontosan mikori és milyen forrásból származó adatok alapján vizsgálnák a teljesülését.

Arra a kérdésünkre, hogy tudná-e a EU bármilyen módon szankcionálni, ha a magyar minimálbér nem érné el ezt a szintet, Zlati azt mondta, szankcionálni ezt nem tudná, csak azt, ha nem a szociális partnerek egyezsége alapján jönne létre a referenciaérték. „Az egész irányelv sokkal inkább a szociális partnerség megerősítéséről, mint a minimálbér értékének szabályozásáról szól” – mondta Zlati ezzel kapcsolatban.

A követelményrendszerrel kapcsolatban Rolek Ferenc szerint „még sok vitára lehet számítani”. Ugyanakkor ő azt is megjegyezte, hogy a szociális partnerek körében általános nézet, hogy az elmúlt évek emelései ellenére Magyarországon a minimálbérek az átlagos bérszínvonalhoz képest alacsonyak, és szükség lenne a felzárkóztatásukra.

Ezt az erre vonatkozó statisztikák is megerősítik: ahogy az alábbi ábrán is látszik, Magyarországon a minimálbérek értéke ahhoz a bérszinthez  – a mediánbérhez – képest, aminél ugyanannyian keresnek jobban, mint ahányan rosszabbul, trendszerűen csökkent 2015 után, a jelentősebb bérnövekedés időszakában. Ez az arány a középmezőny aljára volt elég az olyan uniós tagállamok mezőnyében, ahol központilag meghatározott minimálbér van.

Azt egyelőre nem tudhatjuk, hogy idén ezek a mutatók hogyan alakulnak majd, de a magasabb béreknek jelentősen kellene idén nőniük ahhoz, hogy ne csökkenjen a minimálbér lemaradása a magasabb bérektől. Az uniós mezőnyben is kiemelkedő 15 százalékos minimálbér-emelés mellett gyűjtésünk alapján átlagosan 11 százalékos bruttó béremelkedésre számítanak az előrejelzések, így ez alapján számíthatunk a minimálbérek felzárkózására az idén. 

Ahogy a fenti ábrán látszik, az unión belüli árkülönbségeket kiszűrve az emelés után a magyar bruttó minimálbér öt EU-tagállam (Csehország, Szlovákia, Észtország, Lettország, Bulgária) minimálbéreit előzi meg. A szakszervezetek és a munkaadók jelentősebb emelésre irányuló törekvéseit már csak azért is érdemes lesz követni a következő években, mert nem egyértelmű, hogy a régiónk országainak helye az uniós lista alján lenne: jó példa erre Lengyelország, amely a középmezőny tetején helyezkedett el idén a minimálbér vásárlóereje alapján.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkParragh és Orbán szövetsége is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a régió egyik legalacsonyabb minimálbére legyen a magyarIdén a lengyel minimálbér vásárlóereje már akkora, mintha itthon 154 ezer helyett 240 ezer forint lenne a legalacsonyabb bérek nettója.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Pénz bérek EU fizetés massz mediánbér mgyosz minimálbér Olvasson tovább a kategóriában