Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2023. december 21. 04:34 Közélet

A magyar kormány miatt lett macerásabb sok Ausztriában dolgozó magyar élete

2023 októberében már 120 ezer magyar dolgozott Ausztriában, közülük 55 ezren Magyarországon élnek és naponta ingáznak. 2022. július 1-jétől azonban az ő életük elviekben sokkal nehezebb lett. Addig ugyanis érvényben volt a koronavírussal kapcsolatos átmeneti szabályozás, ami alapján az összes uniós tagállamban az ingázók is dolgozhattak bármennyit otthonról.  

Az átmeneti intézkedés lejártával a főszabály állt vissza, azaz hivatalosan heti legfeljebb egyszer*Ez az egy nap úgy jön ki, hogy az uniós jogszabályok 25 százalék távmunkát engedélyeznek. lehet otthonról dolgozni, ha a munkahely és a lakóhely egy másik tagországban*az EU-n kívül Svájc és Norvégia is részesei ennek a megállapodásnak. van. Mindez nehezítheti Ausztriában dolgozó nyugat-magyarországiak életét is, akik az EU legnagyobb ingázó közössége. Van, aki a szabályozásról semmit sem tudott és az osztrák munkáltatója sem törődik vele, de van olyan is, akinek a 3 napos home office-t hirtelen egyre csökkentették.

Ugyan lenne a helyzetükre megoldás, de a magyar kormány nem hajlandó egy uniós megállapodáshoz csatlakozni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEurópa egyik legnagyobb ingázó közössége az Ausztriába járó nyugat-dunántúli magyarokéMítosz-e az, hogy a magyarok mobilitása alacsony? Hová mennek a Pest megyei lakosok?

Az összetett európai jogalkotás a távmunka és a home office intézményével nehezen tud megküzdeni. A fő kihívást a társadalombiztosítási szabályok jelentik: ez az évtizedekkel ezelőtt megalkotott, uniós, tagországi és kétoldalú megállapodások sokaságából felépülő szabályrendszer alapvetően arra szolgált, hogy az irodai munkavállalók vagy a gyári munkások életét és munkáját szabályozza. Csakhogy a megalkotáskor még nem volt szokás a home office.

A főszabály szerint mindenki ott lesz biztosított és ott adózik, ahol fizikailag is dolgozik. Márpedig ha valaki a kanapéjáról dolgozik, akkor annak helye és országa határozza meg a társadalombiztosítási státuszát. Az uniós szabályokat ráadásul még OECD irányelvek és keretszabályok is kiegészítik. Ezek igen bonyolulttá tudnak válni, amikor egy határon át ingázó munkavállaló például részvényopciót kap vagy éppen több országot érintően dolgozik.

A személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási szabályok ráadásul eltérőek is lehetnek, így akár az is elképzelhető, hogy adót az egyik, a járulékokat pedig a másik országban kell fizetni. 

Biztosítási alapelvek

Egy uniós rendelet szerint mindenkinek csak egy országban lehet egészségügyi biztosítása, mégpedig ott, ahol fizikailag tartózkodik. Ha egy ingázó hetente egynél több napot tölt otthonában, akkor a lakóhelye szerinti országban kellene, hogy biztosított legyen.

Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy például egy osztrák cégnek vagy a magyarországi leányvállalatánál kellene bejelentenie a magyar, home office-ban dolgozó munkavállalóját, vagy ha ilyen nincsen, akkor fióktelepet kellene létrehoznia. Márpedig az ausztriai magyar munkavállalók száma osztrák szinten sem kevés:

Az összes osztrák munkavállaló 3 százaléka magyar, az ingázó magyarok aránya 1,4 százaléka volt 2023 októberében.

Ez érthetően költséges és bonyolult lenne az ingázót foglalkoztató vállalatoknak. Ráadásul a dolgozónak sem kedvez, hiszen egy magyar leányvállalatnál nem az osztrák fizetést kapná és nem az ottani kollektív szerződés vonatkozna rá. Ezért inkább marad a gyakoribb bejárás.

Hiába lenne a törvény szerint csupán egy home office nap engedélyezett, a gyakorlatban efelett még a szabályozást és az ellenőrzéseket kedvelő osztrákok is sokszor szemet hunynak. Csakhogy mégis fontos lenne legálisan szabályozni a home office kérdését, mert táppénz, munkanélküliség esetén könnyen kerülhet a két rendszer között a pad alá a munkavállaló, ahogy nyugdíjba vonuláskor is kellemetlenségekkel szembesülhet, aki nem figyel oda a társadalombiztosítási státuszára.

Lenne azonban jogszerű vagy egyszerűbb megoldás is: 2023. július 1-jén hatályba lépett az uniós tagállamok között egy olyan keretmegállapodás, ami alapján 50 százalék lehet az ingázók számára is a home office napok száma. Ausztriával ezt Magyarországon kívül minden más szomszédos ország alá is írta.

Nem látható magyar szabályozás

Kerestük a témáért felelős Belügyminisztériumot hónapokkal ezelőtt, hogy miért nem csatlakoznak a keretmegállapodáshoz, mikorra várható döntés ezzel kapcsolatban, de nem válaszoltak megkeresésünkre. A témával kapcsolatban kormányzati honlapokon semmiféle tájékoztatást sem találtunk. Akit érint, az osztrák társadalombiztosítási honlapon minden részletet megtalál.

Úgy tűnik, a magyar államigazgatás nem értesült róla, hogy egy változó uniós jogszabályi helyzetre reagálni kellene.

Mindez azért is érdekes, mert Magyarországon eleve az egyik legalacsonyabb az otthoni munkavégzés gyakorlata Európában, csak Bulgária és Románia marad el ettől. Ennek alapvetően két oka van: Magyarországon nagyon magas a gyári összeszerelő munka aránya, amit értelemszerűen nem lehet otthonról végezni. Másrészt a magyar közigazgatásban nem igazán elérhető a home office, míg a fejlett országokban jellemzően az államigazgatás is élen jár ennek használatában.

Ebből a szempontból érthető, ha nem számít a magyar kormánynak, hogy javítsa a határon át ingázó magyar állampolgárok életkörülményeit, hiszen a saját munkavállalóinak sem támogatja ezt.

Ugyanakkor végső soron a magyar kormány saját magának okoz veszteséget, hiszen ha legálisan huzamosabb ideig is dolgozhatna az a több százezer külföldön dolgozó magyar itthonról, akkor a fogyasztásukon keresztül több lenne az adóbevétel is. Már csak ebből a szempontból sem érthető, miért nem képes vagy akar a nemzetközi megállapodáshoz csatlakozni.

A kérdéses keretmegállapodáshoz 19 európai ország csatlakozott eddig, Közép-Európából Magyarországon kívül csak Románia és Bulgária nem, utóbbiaknál az ingázás jóval kevesebbeket érint. A megállapodás nemcsak uniós szintű, Svájc is tagja. Ez azért is fontos, mert a legtöbb magyar Ausztrián kívül Németországban és Svájcban dolgozik, és hivatalosan ők se tudnak hazalátogatáskor itthonról dolgozni. (Az Egyesült Királyság nem is tervez csatlakozni a megállapodáshoz).

A home office lehetősége az Ausztria felé egyre nehezebbé váló határforgalom miatt is fontos lenne az ingázó magyaroknak. A burgenlandi Somfalva (Schattendorf) a magyar Ágfalva felé lezárta a határt, majd fizetőssé tette az átjárást. Fertőrákosnál – paradox módon a páneurópai piknik helyszínén – is lezárták a határt, így nincs már korlátozások nélkül használható út, ami Sopron környékén Ausztriába vezetne.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzinte mindenhol visszaszorult a távmunka, a magyarok viszont sosem kaptak rá igazánMagyarországon minden tizedik munkavállaló dolgozott legalább néha otthonról, ami még a régión belül is alacsony arány.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMinden századik magyar gyerek már Ausztriában jár iskolábaA magyar gyerekek száma növekszik a leggyorsabban Ausztriában, néhány éven belül a németeket és a törököket is előzhetik.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet ausztria home office társadalombiztosítás távmunka uniós szabályozás Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Hajdu Miklós
2024. február 25. 15:58 Közélet

A bevándorlás már a 2000-es években is terítéken volt a magyar politikában

A kétezres években is jellemző volt a munkaerőhiány a magyar gazdaságban, a mostanihoz hasonló reakciókat kiváltva az akkori Orbán-kormányból.

Holtzer Péter
2024. február 24. 04:34 Közélet

Más szakmából átképzett tanárok – megoldás vagy álmegoldás a tanárhiányra?

Sokéves vegyipari múlttal vált kezdő tanárrá Fridez Dóra, aki most két határmenti kistelepülés iskolájában tanít.

Hajdu Miklós
2024. február 23. 15:42 Közélet

Az akkugyárak után erőmű is érkezik a Távol-Keletről

Kínai befektetők által telepített naperőművekkel oldódna meg az akkumulátorgyárak energiaellátása.

Fontos

Debreczeni Anna
2024. február 25. 04:34 Vállalat

Hogyan lehet egy ruhamárkának 8000 új terméke naponta?

A kínai Shein a világ egyik legnagyobb fast fashion ruhamárkája, amit annak köszönhet, hogy olcsó és nem akar kreatív lenni.

Nagy Zsolt
2024. február 24. 16:19 Világ

Erősíteni kellene Európát katonailag, de ez nem olyan egyszerű

Európának szembe kell néznie azzal a lehetőséggel, hogy legnagyobb katonai szövetségese, az Egyesült Államok nem lesz mindig a segítségére.

Debreczeni Anna
2024. február 24. 15:09 Világ

Csak tíz évvel később tudjuk meg, ha átléptük a 1,5 fokos küszöböt

Tavaly volt a legforróbb év a Földön a mérések kezdete óta.