A fosszilis energiahordozókból sokkal több lesz a piacon, mint a klímacélok eléréséhez kellene
Több, mint kétszer annyi fosszilis tüzelőanyagot bocsáthatnak piacra a kitermelő országok 2030-ig, mint amennyivel a globális felmelegedés másfél Celsius-fokra való korlátozása megvalósítható lenne. A széntermelés 2030-ig, az olaj- és gáztermelés legalább 2050-ig várhatóan tovább élénkül, ami ellentétes a párizsi egyezményben vállalt kormányzati kötelezettségekkel.
Miért fontos ez? A klímaváltozás már most is jól érzékelhető, a megfékezéséért számos kötelezettségeket vállaltak az országok. Az egyik fontos lépés a Párizsi Egyezmény elfogadása volt 2016-ban, azzal a célkitűzéssel, hogy az aláírók igyekeznek a globális éves átlaghőmérséklet emelkedését másfél Celsius-fok alatt tartani az iparosodást megelőző szinthez képest.
- A termelési rés változatlanul fennáll. Ez azt jelenti, hogy a tényleges és a klímacélok teljesüléséhez szükséges kitermelési szintek nem közeledtek egymáshoz. Folyamatban van ráadásul számos, a fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos beruházás, igaz, ezek megtérülését komoly kétségek övezik.
- A kereslet ugyanis tetőzhet a mostani évtizedben a szén, az olaj és a gáz iránt, várhatóan erre irányuló újabb szakpolitikai lépések nélkül is.
Háttér: a kitermelésben érdekelt országok változatos okok miatt mennek szembe a klímacélokkal, amikor további, a fosszilis energiahordozókkal kapcsolatos beruházások mellett döntenek.
- Ide sorolható például az importfüggőség csökkentése, a bevételszerzés, már fennálló jogi és szerződéses kötelezettségek teljesítése, vagy az a törekvés, hogy a visszaszoruló piacon a leghatékonyabb versenyzőként maradhassanak talpon a szereplők.
Számokban: 110 százalékkal több fosszilis tüzelőanyag kitermelésére kerül sor várhatóan 2030-ig, mint amennyi a felmelegedés másfél Celsius-fokra való korlátozásával összhangban lenne. 2050-ig tovább romolhat a helyzet, a most ismert tervek teljesülése esetén ekkorra már 350 százalékkal is meghaladhatja a kitermelés a felmelegedés kordában tartásához szükséges szintet.
Mi várható? Ha a globális szén-dioxid kibocsátás – aminek közel 90 százaléka a fosszilis tüzelőanyagok égetéséhez köthető – a jelenlegi ütemben növekszik, már 2030-ig elérheti azt a szintet, ami mellett ötven százalék esély van a felmelegedés másfél Celsius-fok alatt tartására. Sőt, az El Niño miatt a másfél fokos küszöböt az idei hőmérséklet-emelkedés is elérheti.
Közélet
Gyomros a magyar gazdaságnak: fél hónapra teljesen leállhat Budapesten a konténerszállítás
Olyan rosszul ütemezték a pályafelújítást, hogy a nemzetközi áruforgalom tizedét lebonyolító terminálok egyikére sem lehet majd eljutni.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
A földgáznál már lazán kiválthatná a kormány az orosz szállításokat
Az orosz gáz nagy részét már akkor is nélkülözni lehetne, ha a külügyminiszter tárgyalásain lebeszélt ügyleteknek csak a fele valósul meg.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
