Ukrajna bepereli Magyarországot, Szlovákiát és egyik legszorosabb szövetségesét, Lengyelországot is a WTO-nál azért, mert az Európai Uniós döntéssel szembemenve ezek az országok továbbra sem engedik az ukrán gabonaimportot. Egy lengyel miniszter már az ukrán EU-csatlakozás blokkolásával fenyeget, Bulgáriában viszont a miniszterelnök azt mondja a gazdáknak, ha tiltakoznak az ukrán gabona ellen, ne kérjék az uniós támogatásokat sem.

Mi történt? Ukrajna a WTO-hoz fordul, amiért Varsó, Pozsony és Budapest egyoldalúan meghosszabbította az ukrán agrárimportra vonatkozó tilalmat.

• Ez újabb feszültséget kelthet Magyarországgal is. Orbán Viktor az ukrán szuverenitást kétségbe vonó újabb narratívája szerint a mezőgazdasági kivitel úgysem az ukrán, hanem az amerikai érdekeket szolgálta. Ezt az érvet használja az ukrán tengeri exportot ellehetetlenítő Vlagyimir Putyin is, mondván, ez nem is ukrán gabona, hanem amerikai, hiszen az ukrán földek már külföldi kézben vannak.

Előzmény: az orosz invázió óta növekvő ukrán mezőgazdasági export miatt aggódó kelet-közép-európai országok áprilisban elérték, hogy az EU ideiglenesen megengedte nekik az importtilalmat. Ez azonban szeptember 15-én lejárt, és a Bizottság nem járult hozzá a további hosszabbításhoz.

• A döntés megosztotta a régiót. Magyarország, Szlovákia és Lengyelország bejelentette, hogy a bizottsági döntésnek nem tesz eleget, és meghosszabbítja a tilalmat, sőt Magyarország azt 24 termékre kiterjesztette, így már ukrán hús, zöldség és méz sem jöhet az országba. A 15 napos tranzit elvileg továbbra is lehetséges.
• Románia egyelőre kivár, Bulgária pedig végül kiszállt a lobbicsoportból. A bolgár miniszterelnök azt válaszolta az úttorlaszokat tervező gazdáknak, hogy ha nem fogadják el az ukrán áruk versenyét, “előbb utasítsák el az uniós agrártámogatásokat is”.

Tágabb kontextus: a Fekete-tengeri gabonakereskedelem ellehetetlenülésével megnőtt az ukrán gabona szárazföldi szállítása jelentősége, az EU pedig úgy döntött, megszünteti az ukrán gabonával szembeni vámkorlátozások lehetőségét. A kukoricánál az EU-ba irányuló ukrán kivitel az invázió óta nagyjából megduplázódott, a búza és a napraforgómag esetében pedig a többszörösére nőtt.

Politikai vetület: a felvásárlási árak 2023-as bezuhanását gazda-érdekképviseletek és a kelet-közép-európai kormányok hajlamosak voltak az olcsó ukrán gabonára fogni, és az ukrán vetélytárstól EU-s lobbival igyekeztek megóvni a termelőket. Ez mostanáig sikerült, a Bizottság azonban nem akart tovább hosszabbítani.

• Ez különösen nagy feszültséget kelt a választási kampánylázban égő két országban. Szlovákiában Fico pártja viszi a témát, de végül a szakértői kormányt vezető Ódor Lajos is azt mondta, megvédik a nagy külső nyomásnak kitett gazdákat.
• Lengyelországban a vidéki szavazatokra apelláló, de a célközönségét a szélsőjobbtól féltő PiS számára ez kiemelt ügy. Tavasszal már ebbe az ügybe bukott bele a korábbi agrárminiszter, utódja most arról beszél, hogy Lengyelország csak akkor fogja tudni támogatni Ukrajna EU-csatlakozását, ha nem engedik be korlátozások nélkül az ukrán agrártermékeket az uniós piacra.
• A Bizottságon belül sem konszenzusos a kérdés, amihez az is hozzájárul, hogy a Kaczyński pártja által jelölt lengyel felelős az agráriumért. Ő az importtilalom meghosszabbítása mellett érvel Dombrovskis kereskedelemért felelős biztossal szemben, és azt mondja, lehet még brüsszeli fordulat a kérdésben.

Mi várható? Az uniós agrárminiszterek hétfőn tovább tárgyalnak az ügyről, bár a döntés elvileg már megszületett. A kérdés a legmagasabb szinten fog előjönni New Yorkban lengyel-ukrán viszonylatban is, ahol az ENSZ-közgyűlésen fog találkozni Duda lengyel és Zelenszkij ukrán elnök. Az uniós döntés értelmében Ukrajnának egy hónapon belül pontosítania kell az exportszabályain, így elvileg lehet tér a kompromisszumra.

• Ha az EU nem változtat az álláspontján, és a magyarok, lengyelek, szlovákok is kitartanak, a Bizottság eljárást kezdeményezhet a tagállamokkal szemben az egységes piac szabályainak megsértése miatt. Ők komolyabb bírságot is hozhatnak. Ezzel párhuzamosan mehet az ukrán kereset tárgyalása is a WTO-nál. 

Igen, de: az ukrán agrárexport kapcsán ugyan most a fő téma a háború előtti EU-s vámmentesség visszaállítása, valójában már az orosz invázió előtt sem volt tényleges vámtétel az ukrán terményeken. A csökkenő felvásárlási áraknak a térségben sokkal összetettebb okai vannak, azokat alapvetően nem az ukrán export határozza meg, hiszen a gabona árazása nagyrészt világpiaci trendeket követ. Ezzel is összefügg, hogy a magyarországi árak a tavaszi behozatali tilalom óta sem emelkedtek.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Világ gabona importtilalom külkereskedelem mezőgazdaság Ukrajna Olvasson tovább a kategóriában