Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2023. szeptember 18. 04:33 Közélet, Vállalat

A légi parádén megsérült magyar kormányzati tehergép csak a lélegeztetőgépekhez képest tűnik jó vételnek

Pedig jó ötletnek tűnt – valahogy így lehetne összefoglalni a magyar állam teherszállító repülőgépének történetét, amely legutóbb azzal került be a hírekbe, hogy madárral ütközött az augusztus 20-i, Budapest belvárosa fölött tartott légi parádén, és csak költséges javítást követően térhetett vissza a forgalomba.

A 2014-ben gyártott, Airbus A330-243F típusú repülőt 2020 szeptemberében vette meg az állam a Qatar Airwaystől 57,5 millió dollárért (akkori árfolyamon 17 milliárd forintért), és 2021. december 11-én jelentették be, hogy megkezdte a kereskedelmi repülést. Amennyire ki lehet következtetni a kormányzati nyilatkozatokból és kiadott adatokból, addig kizárólag vakcinákat, lélegeztetőgépeket és más, a járvány elleni védekezést szolgáló felszerelést szállított Magyarországra, illetve innen olyan oltóanyagokat, amelyeket a kormány eladományozott.

Ezeket az utakat leszámítva az első hónapokban Ferihegyen várakozott a gép, ami – a nem túl intenzív kihasználtság miatt – pénzügyileg valószínűleg többmilliárdos veszteséggel ért fel. Igaz, a beszerzés fő indoka a koronavírus-járvány volt, hogy ne legyen kiszolgáltatott a kormány másoknak, és saját maga tudja megoldani a teherszállítást, ez pedig valóban pénzben nehezen kifejezhető előny lett volna.

Ekkorra azonban már túl voltunk a járványnak azon az időszakán, amikor akár a szállítási kapacitás szűkössége is akadályozhatta a védekezést. A nyugati vakcinák a közös európai beszerzés keretében érkeztek, de a keletieknél sem volt szűk keresztmetszet a logisztika. 

A Wizz Air áruszállító gép nélkül is szállt a kormány rendelkezésére: a járvány alatt az állam 4,7 milliárd forintot fizetett 65 Wizz teherjáratért a Népszava cikke szerint, ezekkel a védőfelszerelések mellett a túlárazott és felesleges, 300 milliárd forintért beszerzett lélegeztetőgépeket hozták haza. A Wizz Air 2021-es beszámolója szerint 130 utat szervezett a járvány miatt más országokban ragadt emberek kimenekítésére és egészségügyi áruszállításra. A Wizz Air aktuálisan 182 darabos flottájával Európa ötödik legnagyobb légitársasága, a gépek közül 130 hazai bejegyzésű, így hazánk vészhelyzetek esetén elég jó lehetőségekkel rendelkezik repülőgépek használatára.

Kereskedelmi forgalomban

Az A330-as gépet 2021 augusztusában elvitték Máltára átfestetni, aminek költségét legalább 100 millió forintra becsülték. Mivel a járvány elleni védekezéssel összefüggésben már nem volt szükség rá, kereskedelmi forgalomba állították.

Magyar állami tulajdonban lévő, magyar légitársaság által üzemeltetett, magyar cég által karbantartott és magyar földi kiszolgáló által támogatott teherszállító repülőgép újabb útvonalon teljesít kereskedelmi célú szolgálatot, Ázsia után immáron a Közel-Keleten is

– így büszkélkedett Facebook-posztjában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2022 áprilisában, amikor a repülőgép első dohai útjára indult.

Egy gépet kereskedelmi forgalomban polgári légitársaság üzemeltethet, ezt a szerepet a Wizz Air kapta meg. A légitársaságnak ehhez külön meg kellett szerezni a típusra és az áruszállításra az engedélyeket, ami hosszadalmas folyamat volt.

Érdekes módon a vállalat a befektetőinek készülő éves jelentésben, prezentációban, statisztikákban nem ejt szót arról, hogy üzemeltet egy áruszállító gépet is. Kerestük a társaságot, hogy miért és milyen feltételekkel került az üzletbe, miért nem tájékoztatja a részletekről részvényeseiket, de többhavi várakozás után sem kaptunk választ.

A kormány szerint nyereséges

Az állami oldalt sem könnyebb átlátni, hiába keresnénk ugyanis közbeszerzésekben, szerződéses közzétételekben, egyetlen adat sem bukkan fel a géppel kapcsolatban. Közérdekű adatkérések alapján derült ki, hogy a tulajdonosi jogokat a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz tartozó HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zrt. gyakorolja, amely a repülőgéppel összefüggésben 2022 végéig összesen 5,9 milliárd forint bevételt mutatott ki, a költségek között pedig 4,3 milliárdot.

A minisztérium G7-nek adott korábbi tájékoztatása szerint 2022 első kilenc hónapjában összesen 2,9 milliárd forint bevételt termelt a gép, míg a kiadások 2,1 milliárd forintot tettek ki. Szerintük mindenképp adottak a feltételek a nyereséges működéshez – a részletes válasz a csillagra kattintva olvasható*A Magyar Állam tulajdonában álló Airbus A330-243F típusú szállítógép piaci alapon végzi tevékenységét, és a hasznosításból származó bevételek is a jelenleg érvényes piaci sztenderdeknek megfelelően alakulnak. A Magyar Állam a repülőgép üzemeltetésére, karbantartására és földi kiszolgálására vonatkozó szerződések és az árazásról folytatott tárgyalások megkötésekor piaci szereplőként járt el, az üzemeltetésben, karbantartásban és földi kiszolgálásban résztvevő cégek piaci alapon nyújtanak szolgáltatást. Mindez garantálja, hogy a repülőgép hasznosítása a piaci viszonyok között is profitábilis legyen..

A HEPA-nál kérdésünkre azt írták, hogy a költségek között minden szerepel, az üzemeltetést hasznosítási szerződés keretében a Wizz Air végzi. Ezt a szerződést azonban nem lehet megismerni, mert üzleti titok (az indoklás a csillag gombra kattintva olvasható*Társaságunk a szállítógép vonatkozásában a szerződéseket a légi közlekedési cargo iparágban érvényes hazai és nemzetközi előírásoknak megfelelően azokkal a piaci szereplőkkel kötötte meg piaci alapon, akik által a szükséges szolgáltatás az elvárt magas szakmai színvonalon biztosítható. Ezek a szerződések a szerződő felek közös üzleti titkát képezik, amelyek nyilvánosságra hozatalához az érintett szerződő partnerek nem járultak hozzá.). (A közbeszerzés említett hiányára pedig az a magyarázat, hogy a hivatal szerint a Nemzetbiztonsági Bizottság döntésének köszönhetően nem kellett ilyet kiírniuk*Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 9. § (1) bekezdés b) pontja, valamint a minősített beszerzések Országgyűlés általi mentesítésének kezdeményezésére vonatkozó feltételekről és eljárásról, valamint az ilyen beszerzések megvalósításakor az ajánlatkérő által érvényesítendő követelményekről szóló 492/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján mentesítette a beszerzést a közbeszerzések alól..)

Furcsa költségek

Mivel a bevételek kapcsán csak azt említik, hogy „a szállítógép teljes 2022. évi bevételét tartalmazza”, nem derül ki, hogy kell-e ebből még jutalékot vagy más részesedést fizetni. Azonban azt feltételezve, hogy valóban a teljes bevétel az államé, az első ránézésre jól festő éves 1,6 milliárd forintos nyereség sem tűnik túl kecsegetőnek.

Egyrészt azért, mert a szigorúan csak az üzemeltetéshez kapcsolódó költségek említett 4,3 milliárdos összege nem tűnik igazán reálisnak. Egy 2018-as adatokra épülő részletes tanulmány szerint egy repülési órára 8 ezer dollár költség jutott. Mivel a HA-LHU lajstromjelű gép az adatok alapján időszakonként legalább napi 10 órát repült, így éves költségei 31 millió dollárra, azaz 11 milliárd forintra adódnának.

Hasonló következtetésre juthatunk, ha a megadott üzemeltetési költséget a Wizz Air adataival hasonlítjuk össze. Természetesen az áru- és személyszállítás költségszerkezete eltérő, de például az üzemanyag-fogyasztás vagy az amortizáció kapcsán így is ad támpontokat.

A Wizz Air A320-asai és A321-esei listaáron 100-130 millió dollárba kerülnek, egy áruszállító A330-as újonnan több mint 240 millióba. Az utóbbi fogyasztása mintegy 2,3-szorosa a kisebb gépekének. A légitársaság beszámolója szerint a költségek 43 százaléka az üzemanyag, 23 százaléka a reptéri díjak, 13 százaléka pedig az értékcsökkenés.

Mivel mindez durván arányos a gépek méretével és értékével, nehezen hihető, hogy ha a Wizz Airnél átlagosan egy évben egy gépre 3 milliárd forintos költség adódik, akkor a jóval költségesebben üzemeltethető A330-asnál a 4,3 milliárd minden költséget fedez.

Kimaradhatott ez-az

Az amortizáció külön is figyelemre méltó kérdés. A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) standardjai szerint erre 15-25 év lenne az elvárható, 0 és 20 százalék közötti maradványértékkel. Így a beszerzésekor hatéves gép értékcsökkenésére minimum 700 millió forintot kellene elszámolni*A gép 25 éves koráig, 20 százalékos maradványértékkel, bár ilyen idős gépnél az utóbbi valószínűleg túlzás. , de akár több mint 1,1 milliárd forint is indokolható lenne*A gép 15 éves koráig, maradványérték nélkül, bár ilyen idős gépnél még indokolt valamekkora maradványértékkel számolni..

Mindez arra utal, hogy az állam által megadott 1,6 milliárdos nyereség a legjobb esetben is egy EBITDA-szerű eredmény lehet, azaz valószínűleg nem tartalmazza a tőkeköltséget és az amortizációt, avagy egyszerűen fogalmazva,

a kormányzat a teherszállító gép nyereségének megadásakor megfeledkezik a gép áráról.

Márpedig ahhoz, hogy megtérülő befektetésről beszélhessünk, a 17 milliárd forintos beruházást is ki kellene tudni gazdálkodni.

Ráadásul a fentiek alapján az eddigi ráfordítások között valószínűleg nem jelennek meg a későbbi időszakos nagyjavítások költségei sem.

Elolvadó plusz

Ha mindezt figyelembe vesszük, akkor az 1,6 milliárdos plusz jelentős része elolvad, és nem kizárt, hogy veszteségbe fordul. Ennél pontosabbat csak a meg nem ismerhető információk birtokában lehetne mondani.

Ez egyébként nem is meglepő, hiszen kisebb légi ipari csoda lenne, ha egy egygépes „flottát” kimagasló eredményességgel sikerülne üzemeltetni. Valószínűleg nem véletlen, hogy míg A330-as kormányzati személyszállító repülőgépet hét ország is üzemeltet, addig szállítógépre nincs még egy példa ilyen konstrukcióban.

Igaz, ennél a repülőgépnél legalább van értelme megtérülést számolgatni, míg az ordító korrupciógyanú mellett, feleslegesen beszerzett külügyes lélegeztetőgépeknél a minimális pénzvisszaszerzés is reménytelenné vált.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA 300 milliárdért vett lélegeztetőgépek felét el akarta adni a kormány, majd el akarta titkolni, hogy egyet sem sikerültRejtély, hogy miért nem tud, vagy nem akar megszabadulni Magyarország 17 ezer raktárban feleslegesen porosodó géptől.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVégképp bebizonyosodott, hogy kidobott pénz a lélegeztetőgépekre költött 300 milliárd forintA legrosszabbra készült a kormány a gépek beszerzésével, csak éppen nem tett annak érdekében, hogy legyen elég olyan ápoló, aki gondoskodni tud a lélegeztetett betegekről.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTökélyre vitték a zsúfoltságot a Wizz Air gépein, és ez most jó hírMár több mint ötvenszer fordultak a társaság gépei Kína és Magyarország között utasok nélkül, egészségügyi felszereléseket szállítva.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Vállalat ha-lhu hepa KKM kormánygép kormányzati repülő légi áruszállítás wizz Air Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Stubnya Bence
2024. március 1. 10:03 Közélet

Az új demográfiai adatok alapján vágyálom marad a kormány kedvenc arányszámának elérése

A születésszám július óta tartó visszaesése december és január között megállt, de a halálozások száma december után újra nőtt januárban.

Stubnya Bence
2024. február 29. 13:10 Közélet, Pénz

Eddig visszaszorította, most már védené a kormány a készpénzes fizetést

Persze a kettő nem feltétlenül zárja ki egymást. Megfontolták a Mi Hazánk felvetését, és nem akadályoznák a készpénzes fizetés alkotmányos védelmét.

Torontáli Zoltán
2024. február 29. 11:10 Közélet, Világ

Mi történik azokban az országokban, amelyeknek a szomszédait sújtják szankciókkal?

A jó szomszédok kiskapukat nyitnak a világra, ha nem csak elszenvedni akarják a szankciók rájuk nézve ártalmas hatásait.

Fontos

Kiss Péter
2024. február 29. 04:34 Vállalat

Felemás év után erős rajt a felelős befektetéseknél

Incent Mortier, az Amundi globális befektetési igazgatójának várakozásai szerint a jövőben a tematikus és a fenntarthatóságra pozitív hatást gyakorló befektetési stratégiák fogják uralni a piacot.

Torontáli Zoltán
2024. február 28. 14:08 Adat, Pénz

Minden jel szerint készülhetünk a 400-410 forint feletti euróra is

Ha a papírforma forgatókönyv teljesül, akkor a forint lassú ütemben, de folyamatosan gyengülni fog a következő időszakban.

Pálos Máté
2024. február 28. 04:34 Közélet

Emberi jogok és eutanázia: hol húzódnak az egyéni önrendelkezés és az állami életvédelem határai?

Akár évtizedekig meghatározhatja a hazai életvégi döntésekről szóló közbeszédet, de az európai jogfejldődésben is mérföldkő lehet a Karsai vs. Magyarország ügyben az strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB) a közeljövőben várható ítélet.