Még nem létező nukleáris üzemanyagot választ a kormány, így az orosz függés tovább marad fenn Pakson

Paks az orosz helyett francia üzemanyagra állhat át – erről beszélt állítólag Orbán Viktor Kötcsén, ma pedig az Energiaügyi Minisztérium közleményben tudatta, hogy egyetértési megállapodást írt alá a francia Framatome vállalattal egyebek mellett az atomerőművek hosszú távú üzemeltetésével és üzemanyag-ellátásával összefüggő közös munkáról.

Ez alapján a térségben utolsóként Magyarország is elkezd leválni az orosz nukleáris üzemanyagról. A diverzifikálás hosszú távon csökkentené a magyar különutasságot és növelné az energiabiztonságot, a francia alternatíva azonban még nincs kész, így az átállás négy-öt év is lehet. Amerikai üzemanyaggal ez elképzelhető, hogy gyorsabb lenne, a magyar választás mögött geopolitikai megfontolások állhatnak.

Egyre komolyabb kockázat

Az energetikai önellátás része, hogy Paks orosz helyett francia üzemanyaggal menjen – mondta a kötcsei pikniken zárt körben Orbán Viktor a Telex értesülései szerint. Rákérdeztünk az információra a Miniszterelnökségen: Havasi Bertalan ugyan nem cáfolta, de nem is erősítette meg a hírt. „Mivel a Kötcsei Találkozó hagyományosan zárt körben zajlik, a résztvevők tartják magukat ahhoz, hogy nem tájékoztatják a nyilvánosságot az ott elhangzottakról. Erre nekem sincs lehetőségem” – válaszolta a miniszterelnök sajtófőnöke a kérdésünkre.

Mint ismert, a paksi erőművet orosz üzemanyag fűti, és egyelőre ez a terv Paks 2-re is, ha valamikor megépül az elvileg a Roszatom kivitelezésében megvalósuló, de az Ukrajna elleni invázió miatt kétségessé vált projekt. A nukleáris energiára egyelőre nincsenek uniós szankciók, de 2022 februárja óta egy új orosz atomerőmű egyre komolyabb kockázatot jelent, és jelentős uniós nyomás is van a kormányon.

Az oroszok visszaszorítására a nukleáris piacon a G7 nagyhatalmak külön szövetséget hoztak létre, és bár az uniós szankciók – részben a magyar ellenállás miatt – egyelőre nem terjednek ki az atomenergiára, az Európai Bizottság is az oroszok háttérbe szorítását szorgalmazza.

Ezt azonban nem könnyíti meg, hogy a nukleáris iparban és üzemanyag-ellátási láncban globálisan is rendkívül nagy az orosz súly. Ami az üzemanyagot illeti, az uránkitermelésben az orosz nyersanyag kazah és egyéb forrásokból még könnyebben kiváltható, de a dúsítási kapacitások közel fele már orosz kézben van a világon.

A különböző atomerőmű-típusokban nem is lehet könnyen és gyorsan üzemanyagot váltani, hiszen ezekben eltérő típusokat használnak. Bár a felhasznált anyagok megegyeznek, az üzemanyagkazetták geometriája nem ugyanaz: míg a szovjet eredetű erőművekhez hatszögletű, a nyugati reaktorokhoz négyzetes alakú kazetták tartoznak. Ezek nem cserélhetők fel egymással, és a nyugati gyártóknak egyelőre nincs kifejlesztett és engedélyezett üzemanyaga a paksi típusú VVER-440-es reaktorokhoz – erősítette meg a G7-nek Hózer Zoltán, a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont Fűtőelem és Reaktoranyagok Laboratóriumának vezetője.

Bár új, VVER-440-kompatibilis nyugati üzemanyag még nem áll rendelkezésre (a Csehországban, Bulgáriában és Ukrajnában működő VVER-1000-esekre már a kilencvenes évek óta létezik ilyen, ezeket most fejlesztik tovább), a fejlesztések az Ukrajna elleni orosz invázió után nagy lendületet vettek.

Ezekre a szovjet eredetű erőművek fenntartói az elmúlt egy évben egymás után kötnek szerződéseket vagy előzetes megállapodásokat. A tágabb térségben 18 VVER-440-es vagy VVER-1000-es reaktor működik: Pakson kívül Finnországban, Csehországban, Szlovákiában, Bulgáriában és – legnagyobb számban – Ukrajnában. Ezek hagyományosan nagyrészt mind orosz nukleáris üzemanyaggal üzemelnek, de az orosz invázió óta a magyarokon kívül mindenki, a finnek, csehek, szlovákok, bolgárok és ukránok is bejelentették, hogy nyugati nukleáris üzemanyag-szállítókkal kötnek vagy már kötöttek megállapodásokat.

Mostanra így csak Magyarország tartott ki a hosszú távú, nyilvánosan ismerhető elképzelésekben kizárólagosan az orosz fűtőanyag mellett. Magyarország így egyelőre ebben is különutas helyzetben találta magát azzal, hogy hivatalosan továbbra is kitartott a Roszatom mellett. Ez az, ami hamarosan megváltozhat, és ez jelentős elmozdulást jelenthet mind a paksi projekt, mind tágabban az energiadiverzifikálás szempontjából.

Két nyugati gyártó

Kérdés, kik jönnének be fűtőanyag-szállítóként a Roszatom helyett – vagy mellé, hiszen elvileg nem kizárt, hogy különböző üzemanyagtípusokat is használjanak egy reaktorban, amennyiben ezt a hatóságok engedélyezik, és ennek megmaradnak a geopolitikai feltételei is.

Két nyugati gyártó jöhet elvileg szóba: az amerikai Westinghouse és az említett francia Framatome. Közülük az amerikai projektről lehetett idáig jóval többet hallani: az EU-s APIS együttműködésnek, amelyben szakmai szinten a Paksi Atomerőmű is részt vesz, a Westinghouse a motorja.

Ezzel párhuzamosan azonban a franciák is elindítottak egy nem formalizált nemzetközi kezdeményezést. Ők tavaly októberben beszéltek először nyilvánosan arról, hogy VVER-reaktorokba való üzemanyag kifejlesztésén dolgoznak.

A térségből az orosz nukleáris energiáról leválni próbáló országok Ukrajna kivételével a biztonság kedvéért az amerikaiakkal és a franciákkal is kötöttek megállapodásokat. Míg Ukrajnába a Westinghouse fog szállítani – a paksihoz hasonló típusú rivnei erőműbe kísérleti jelleggel már 2024-től – Csehország, Szlovákia és Bulgária az amerikaiakkal és a franciákkal is kötött szerződést vagy előzetes megállapodást.

Hózer Zoltán azt valószínűsíti, hogy a Westinghouse előrébb járhat a fejlesztésben, amit az is segít, hogy az amerikaiaknak áttételesen már volt VVER-440-es tapasztalatuk: az általuk megvásárolt brit BNFL ugyanis már gyártott ilyen típusú erőműbe üzemanyagot Finnországba. Sőt, ezt korábban Paksra is engedélyezték, bár aztán nem használták Magyarországon ténylegesen.

Orbán Viktor kiszivárgott szavai és a szaktárca közleménye szerint ugyanakkor a magyar kormány jelenleg a francia gyártót favorizálja. A francia állami energiavállalat, az EDF többségi tulajdonában álló Framatome szállít nukleáris üzemanyagot Franciaországon kívül több európai és amerikai országba és az USA-ba is, de VVER-kompatibilis üzemanyaguk még nekik sincs.

Francia-magyar tengely

Feltehetően geopolitikai okai is lehetnek annak, hogy a francia vonal jelenik meg a magyar stratégiai elképzelésekben. A Framatome hangsúlyos szerepe már Paks 2 kapcsán is megjelent, hiszen a Siemensszel közös konzorciumban ők szállítanák a Roszatom projektjébe a vezérléstechnológiát.

A franciák súlya aztán az elmúlt hónapokban Paks 2 kapcsán még jelentősebbé vált. Orbán Viktor márciusban Macronnal tárgyalt nukleáris együttműködésről, Szijjártó Péter pedig a flamanville-i atomerőműben járt. A Financial Times akkor arról írt, hogy a franciák akár teljesen leválthatják az oroszokat a Paks 2 projektben. Ezt a magyar külügyminiszter hazugságnak nevezte. A Framatome-nak egyelőre nem annyira a Roszatommal, mint inkább a Siemensszel szemben nőhet a súlya: miközben a német állam továbbra sem adta áldását a vezérléstechnológia leszállítására, a francia állam ehhez hozzájárult.

Ennek szélesebb kontextusa az egyébként is szorosabbá váló Párizs-Budapest kapcsolat, aminek a motorja a fokozódó nukleáris együttműködés, de további külpolitikai aspektusai is lehetnek. Magyarország része az Európai Unión belül a Franciaország vezette atompárti blokknak, amely az atomellenes németekkel, osztrákokkal szemben képviseli azt, hogy az energiaátálláshoz nélkülözhetetlen a nukleáris energia, és hogy ezt az EU-s klímapolitikának is támogatnia kell.

A szankciós politikában is gyakran feltételeznek nem hivatalos együttműködést Magyarország és Franciaország között. Míg egy sor tagállam a nukleáris energiára is bevezetné az Oroszország elleni szankciókat, Magyarország ennek éles ellenzője. Franciaország ugyan kevésbé hangos, de a háttérben ők is ellenérdekeltek az atomenergia szankcionálásában.

Francia-orosz kapcsolat

A nukleáris téren a Moszkvával szemben puhább francia álláspont magyarázata, hogy a francia atomenergetika több szinten függ az orosz nyersanyagtól és technológiától. Ukrajna orosz inváziója előtt a Framatome a Roszatomnak hivatalosan is stratégiai partnere volt, több orosz erőműbe is ők viszik a vezérléstechnológiát, miközben többek között orosz dúsított uránt vásárolnak a francia fűtőanyagokhoz továbbra is.

Emiatt a németek és az atomellenes szervezetek, mint a Greenpeace azzal vádolják Franciaországot, hogy a háttérben ők is szorosan együttműködnek Oroszországgal – legalább annyira, mint más frontokon Németország, amelynek ellentmondásos oroszpolitikájáról gyakrabban hallani.

A francia-orosz nukleáris kapcsolatrendszer mérlegét így nem könnyű egyelőre megvonni. Miközben Franciaország segít az orosz energiáról való leválásban, a francia-orosz együttműködés, részben talán kényszerből, de továbbra is tart. Ennek magyar leágazása a 2021-ben alapított, a nukleáris fejlesztéseket összefogó állami Hunatom Zrt., mely sajtóhírek szerint eleve a magyar-francia-orosz nukleáris tengely erősítésére jött létre.

Ha Magyarország valóban a Framatome még nem létező VVER-es üzemanyagát választja, azzal így egyszerre csökkenti potenciálisan az orosz kitettséget, és választja Franciaországot az Egyesült Államokkal szemben a nukleáris ipar nagyhatalmai között az orosz-ukrán háborúval új lendületet kapó versengésben.

A döntés nem feltétlenül kizárólagos még akkor sem, ha Orbán Viktor csak a francia opcióról beszélt Kötcsén. Elvileg lehetséges, hogy a térség többi országához hasonlóan Magyarország számára is fennmaradjon egy esetleges amerikai beszerzés párhuzamos opciója. Szakmai előkészítő egyeztetések magyar partnerekkel tudomásunk szerint az amerikai üzemanyagról is folytak, és a Westinghouse-t favorizáló uniós kezdeményezésben részt vesz a Paksi Atomerőmű továbbra is.

Még odébb van

Az igazán lényeges kérdés azonban, hogy mikor érkezhet fizikailag is francia üzemanyag Paksra. Mivel a Framatome üzemanyag-fejlesztésének időtervéről nem érhetők el nyilvános információk, ezzel kapcsolatban nagy a homály, de az új üzemanyag kifejlesztése szakmai várakozások szerint legalább egy-két év lehet, és az engedélyezés majd csak azt követően kezdődhet el.

Az Európai Bizottság ugyan gyorsítana az engedélyeztetési eljárásokon, de ebben a tagállami hatóságok illetékesek, nálunk az Országos Atomenergia Hivatal. Előbb bevezető tesztkazettákon szokták vizsgálni, hogy a besugárzott üzemanyag hogyan viselkedik, ez önmagában is egy-két év – mondta a G7-nek az ilyenkor szokásos folyamatról Hózer Zoltán. Irányadó lehet, hogy amikor Pakson a Roszatom néhány éve kismértékben változtatott az üzemanyagon, ennek az engedélyeztetése is közel három három év volt.

Ez alapján az orosz üzemanyag leváltása a jelenlegi információk szerint reálisan legalább négy-öt év lehet.

Hogy addig mi lesz? A francia üzemanyag kifejlesztéséig és engedélyezéséig bizonyára a Roszatom üzemanyagát fogják Pakson továbbra is használni. Mai várakozások szerint ez addig rendelkezésre is fog állni: a magyar szabályozás szerint a paksi atomerőműnek minden pillanatban legalább két évre elegendő nukleáris üzemanyaggal kell rendelkeznie. A háború alatt repülős szállításokkal a Roszatom állítása szerint még növelték is a volument, „különösen a baráti országokba”.