Varga Judit leköszönő, egyben európai parlamenti képviselőnek készülő igazságügyi miniszter sok érdekes témát vet fel a Magyar Nemzetben ma vele megjelent interjúban. Többek között azt mondja, hogy ha a nagyon alacsony gazdasági teljesítményű Ukrajna csatlakozik az unióhoz, akkor lecsökken miatta az uniós átlag, vagyis ahhoz képest mindenki jóval gazdagabb lesz a statisztika szerint. Emiatt pedig kiüresedhet a kohéziós támogatások politikája, hiszen annak ez az egyik alapköve.

Felülnézet: kohéziós támogatást jelenleg azok az országok kaphatnak, amelyekben az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem (GNI) az uniós átlag 90 százalékánál kevesebb (a miniszter GDP-t említ, de az uniós rendeletben GNI szerepel). Ezt a 2021-ben elfogadott rendelet határozza meg, amely a 2021-27-es támogatási ciklusra vonatkozik.

Számokban: az alábbi grafikonra feltettük az uniós országok egy főre jutó GNI-értékeit, és azt a vonalat, amely az uniós átlag 90 százalékát mutatja. A 2018-as világbanki adatokkal számoltunk (ez az év volt az alapja a ciklus tervezésének), amely valószínűleg kis mértékben eltér az uniós számítási módszertantól, és emiatt Máltát épp az átlagvonal fölé teszi. Az uniós valóságban Málta a vonal alatt van, de a tagállamok két véglet közötti eltérései nagyságrendileg így is látszanak.

A következő grafikon azt mutatja meg, hogy hol lett volna a támogatási határ, ha a 2021-27-es támogatási ciklusban már Ukrajna is benne lett volna a számolásban, szintén a 2018-as adataival.

Bár Ukrajna bruttó nemzeti jövedelme az uniós országokhoz képest nagyon alacsony, az átlagot és annak 90 százalékát nem mozdítja el alapvetően, a támogatotti kör határára Ciprust, Csehországot és Szlovéniát tolja.

Nem tudhatjuk, hogy 2027 körül hogyan alakulnak majd ezek a számok, de valószínű, hogy Ukrajna még ennél is sokkal jobban leszakad, vagyis a 90 százalékos támogatási határvonalat valamivel jobban elmozdítja.

A változás azonban nem ez, hanem sokkal inkább az lenne, hogy egy tényleg nagyon szegény országot kellene tényleg sok pénzzel támogatni a felzárkózáshoz, amihez több forrás kellene biztosítani. Csakhogy ebben nem sok újdonság lenne az unió számára.

Nagyban árnyalja ugyanis a kérdést, hogy a támogatási rendszer nincs kőbe vésve, az folyamatosan változik, de legalábbis változtatható az új helyzeteknek megfelelően. Erre néhány példa:

• Az unió keleti bővítésekor, azaz például Magyarország csatlakozásakor is ez volt az alapfelállás.
• Hasonló lenne a helyzet a még nem tag balkáni államok bevonásakor, ezt a területet egyébként jelenleg az Európai Bizottságban épp a magyar biztos vezeti.
• A csatlakozással nem nyílik meg azonnal a bőségszaru, a pénzeket fel kell tudni használni, Magyarország sem kapott az első pár évben akkora támogatást, mint később.
• Egy uniós csatlakozásnak nagyon sok fázisa lehet, és a feltételek mindig egyedi alkukban dőlnek el. A taggá válás nem szabványos megoldás. A tagállamok nem feltétlenül engedik be az új tagot korlátlanul a piacukra, de az új tagállamok is kaphatnak derogációt a közös piaci szabályok átvételére. Emlékezhetünk például arra, hogy a magyar állampolgárok szabad munkavállalási joga csak fokozatosan nyílt meg a nyugati tagországokban. Ukrajna előtt sem kötelező azonnal megnyitni a kohéziós alapot ugyanazokkal a feltételekkel, mint amit a többiek teljesítenek.
• A jelenlegi kohéziós rendeletet 2027-ig Ukrajna kérdésétől teljesen függetlenül felül kell vizsgálni, az tulajdonképpen akkor „lejár”. A következő ciklusra újra kell tárgyalni a feltételeket, és ha addig esetleg lennének új tagállamok, akkor azok kohéziós támogatása is egy tárgyalási téma lehet. Ezek alapján nem lehet ma kijelenteni, hogy Ukrajna esetleges csatlakozásából a magyar pénzügyi pozíciók romlása következik.
• A kohéziós támogatások jelentős része európai cégeknél köt ki bevétel formájában. Ahogy a magyar infrastrukturális fejlesztéseknél is láttuk, sokszor vándorol vissza a pénz a kivitelezőkön keresztül nyugat felé, ez vélhetően nem lenne másképp Ukrajnában sem. A kohéziós támogatásokkal azok is nyerhetnek, akik a pénzt adják.

Az uniós kohéziós politika kiüresedését a fentiek (és még sok más körülmény) fényében Ukrajna tagsága nem feltétlenül jelentené.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTizenöt évet vesztett, de stabilizálódott az ukrán gazdaságA tavalyi, 30 százalékos visszaesés után idén normalizálódni kezdett a gazdasági helyzet Ukrajnában, de az újjáépítés így is évtizedes projektnek ígérkezik.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHogy kerül Csányi Sándor és az OTP az ukrán feketelistára?Magyarország minden Ukrajnának adandó segítséget blokkol, amíg nem veszik le az OTP-t az ukrán szankciós listáról - erről is egyeztetnek hétfőn Brüsszelben, a külügyminiszterek tanácsán.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTöbb mint ezer céget nyúltak le az oroszok UkrajnábanEgy orosz ellenzéki lap gyűjtése szerint a megszállt ukrán területeken ezernél is több vállalatot foglaltak le és adtak át orosz tulajdonba az elmúlt egy évben az orosz hatóságok.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Közélet eu-csatlakozás Európai Unió kohéziós alap támogatás Ukrajna Varga Judit Olvasson tovább a kategóriában