Egyre több fronton küzd a bölcsődei dolgozókat tömörítő Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ) a méltányos bérezésért és a kusza bértábla-rendszer felszámolásáért: egy kezdő kisgyermeknevelő bruttó 360 ezer forintot visz haza. Legutóbb a Közszolgálati Szakszervezetek Európai Szövetsége csatlakozott a BDDSZ törekvéseihez, amelyeknek lényege, hogy a méltányos béreket biztosító önálló bölcsődei bértábláról megkezdődjenek a tárgyalások a kormánnyal. Erről most az említett európai ernyőszakszervezet írt levelet Beneda Attila államtitkár-helyettesnek. Az összes magyar bölcsődei dolgozó mintegy harmada fejezte ki a szakszervezet felmérésén, hogy a területen bérrendezésre volna szükség. Ehhez képest a szakszervezet szerint a köznevelési törvény tervezett változtatásaival a kormányzat az ellenkező irányba, hátrafelé tesz egy lépést.
A szülőkhöz fordulnak
A bölcsődei dolgozók évek óta kampányolnak a bölcsődei bértábla mellett, de az elmúlt hónapokban intezívebben igyekeznek elérni a kormány illetékeseinél, hogy megkezdődjenek a tárgyalások. Belső felmérésük során több mint 5400-an jelölték meg az önálló bértábla és az alapbérek emelésének igényét, petíciójukat tavaly év végén adták át a családokért felelős helyettes államtitkárnak, pontosabban annak, akit Beneda maga helyett küldött az eseményre.
Bár 2022 októberében a szakszervezet még találkozott Hornung Ágnes családokért felelős államtitkárral, a területért felelős kulturális és innovációs minisztérium februári válaszlevele már azt mutatta, hogy a kormány nem kívánja központilag rendezni a bölcsődei bérhelyzetet. Ugyan a minisztérium az önálló egységes bértáblára konkrét javaslatot kért a szakszervezettől, a BDDSZ szerint a levél egésze valójában azt mutatja, hogy a minisztérium csak értékelni szándékozik az elgondolást, a valódi kidolgozásától közben elzárkózik.
További egyeztetés, tárgyalás nem kezdődött, így a BDDSZ kiszélesítette kampányát, és már a szülők és szimpatizánsok között gyűjti az aláírásokat. A kampány ideje alatt, április 6-ig a szülők és családtagok a szakszervezet honlapjáról letöltött ívvel találkozhatnak az ország számos bölcsődéjében. Ez a következő mondatokkal kezdődik: “Szülőként fontos számunkra, hogy a gyermekek jó minőségű ellátást kapjanak a bölcsődében, amit csak elégedett dolgozók tudnak nyújtani. A jó minőségű szolgáltatás biztosításához minden bölcsődében dolgozó munkájára szükség van!”
Bruttó háromhatvan a pályakezdő kisgyermeknevelőnek
A bölcsődei dolgozók bérei körül eddig is összetett volt a helyzet. A fenntartók, akár önkormányzati, állami vagy magán intézményről van szó, háromféle – de ezeket variálva összesen tulajdonképpen 7 féle – bértáblát használtak a bérek és különböző bérpótlékok megállapításához, attól függően, hogy az adott dolgozót szakmai vagy nem szakmai munkakörben foglalkoztatják, illetve van-e a területen elismerhető diplomája vagy nincs.
A rendszer egyrészt zavaros, másrészt aránytalan adminisztratív terhekkel jár, harmadrészt bérfeszültségeket okoz a dolgozók között, negyedrészt általánosan alacsony béreket eredményez.
A szakszervezet példája szerint, egy középfokú végzettségű, OKJ-s felsőfokú szakképesítéssel rendelkező E kategóriás pályakezdő kisgyermeknevelő, hívjuk őt most az egyszerűség kedvéért Annának, havi bruttó bére a következőképpen néz ki.
- Közalkalmazotti bértábla és kategória szerinti besorlási bér: 89 ezer forint.
- Garantált bérminimumra kiegészítés: 171 ezer forint.
- Bölcsődei pótlék: 97 ezer forint.
- Ez összesen 357 ezer forintos bruttó alapbért eredményez.
Erre jön a 15 százalékos “délutáni pótlék”, amit a délutáni órákból és a bölcsődei pótlékkal csökkentett (!) bérösszegből számítanak ki. A fiktív példában tehát Anna havi 20 óra délutánozással mintegy bruttó 4 500 forinttal növeli fenti bérét, így az át fogja lépni a 360 ezer forintot.
Ha Annának a munkaköréhez előírt csecsemő- és kisgyermekgondozó szakképesítésén túl van például gyógypedagógiai asszisztensi további szakképesítése, akkor elvileg kaphatna még 17 860 forintot. De ezt mégsem kapja meg, mert ezt az összeget tulajdonképpen “benyeli” a garantált bérminimumra való kiegészítés összege.
Egy másik példában, legyen ő Beáta, egy 15 éve pályán lévő kisgyermeknevelő esetében a 410 ezer forintos bruttó bérére 20 óra délutáni munkával további bruttó 4482 forintot kap. Vagyis pont annyit, mint pályakezdő kollégája. Így jön ki a tapasztalt Beáta mintegy 415 ezer forintos bruttó bére.
Cinikus válasz
A minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésével idén januártól élesedett a helyzet. A szakszervezet számos jelzést kapott arról, hogy az emelés után anomáliák keletkeztek a területen a pedagógus életpálya kategória alá tartozó kollégák esetében. A Pedagógus I.-es táblában a 7-8-9 fizetési osztálynál a bölcsődei pótlékkal kiegészített bér például kevesebb, mint ugyanennek a táblának az 5-6 fizetési osztályainak pótlékkal kiegészített bérei. De hasonló probléma keletkezik a Pedagógus II. táblában is.
A szakszervezet mindezek miatt olyan önálló bölcsődei, egységes bértábla kidolgozását javasolja, ami évente kiszámítható előmenetelt biztosít, igazságos, és követi az inflációt. Míg a szakszervezet ennek érdekében a bölcsődei dolgozók tapasztalatának és végzettségének elismerését kérte a minisztériumtól, az a kissé cinikus válaszában azt javasolta:
“ahol a garantált bérminimum 2023. évi emelkedése kapcsán a bölcsődei pótléktábla összecsúszott, ott a munkáltatónak lehetősége van arra, hogy a közalkalmazott igényét korrigálja.”
Az országban lévő 12-13 ezer bölcsődei dolgozóból mintegy 5400 fő vett részt a BDDSZ említett felmérésén, vagyis a szakszervezet álláspontja mögött van a magyar bölcsődei dolgozók durván felének véleménye.
Egy lépés hátra
Bár a minisztérium és a BDDSZ közötti egyeztetés megakadt, illetve érdemben tulajdonképpen el sem kezdődött, a kormány megkezdte a köznevelési törvény módosítását. A nyilvánosságra hozott törvénytervezetet a pedagógus szervezetek alapvetően retorzió jellegű visszalépésnek látják a pedagógusok, nevelési intézményben dolgozók helyzetét illetően.
Ezzel egyetért a BDDSZ is, de különvéleményükben megfogalmazták: az előmeneteli és illetményrendszer megváltozása a bölcsődei és gyermekvédelmi ágazatban foglalkoztatott közalkalmazottak számára rendkívül hátrányos: “az illetmény összege a munkáltató szubjektív mérlegelésén fog múlni, tovább nem biztosítja a kiszámíthatóság és átláthatóságot”, ahogy az előmenetelt sem garantálja. Mivel a bő 12 ezer bölcsődei foglalkoztatottból mintegy 2000 szakdolgozó tartozik bele a pedagógus munkaköri kategóriába, a többiek pedig alapvetően a közalkalmazotti bértábla alapján kapják bérüket, a fenti tervezett módosítások a bölcsődei dolgozók kisebbségét érintik. Ezért a tervezet indokolatlanul tesz különbséget az azonos intézményen belül dolgozók között.
A BDDSZ véleménye szerint a tervezet további negatív következményekkel is járhat: a szabályozás továbbtanulásra/diploma megszerzésre nem ösztönöz, “sőt ismerünk olyan dolgozói megnyilvánulásokat is, melyek a tervezetet látva már most azt fogalmazták meg, hogy visszakérik magukat a középfokú végzettség, emelt szintű szakképesítés, azaz közalkalmazotti tábla E fizetési kategória szerinti besorolásukba a diploma bemutatásának visszavonásával.”
A tervezet bevezetése ezért “a legmagasabban kvalifikált bölcsődei szakemberek életpályán tartását és ezzel a bölcsődei ellátást is veszélyezteti”. Ez “ellentmond kormány ezzel kapcsolatos munkaerőpiaci elvárásainak és bölcsődefejlesztési terveinek”.
A tervezet az elmúlt években a kormány által béremelésként kommunikált bölcsődei pótlék pozitív hatásait lényegében kiiktatja, közölte a szakszervezet.
Nagy Bölcsődefejlesztési tervek, mérsékelt siker
A bölcsődei férőhelyek bővítése az elmúlt években kiemelt célja volt a kormánynak, sok milliárd forintnyi központi vagy EU-s forrás ment el rá , az eredmények azonban elmaradnak a várttól. A bölcsődék kihasználtsága ugyanakkor még mindig elég nagy szórást mutat területi alapon, de 2017 óta egyértelműen csökkent az intézmények zsúfoltsága, javult a bölcsődei ellátás országos lefedettsége.
Egyfelől már nincs olyan járás, ahol ne lenne egyáltalán bölcsőde. Másfelől 2017-ben még 25 olyan járás volt, ahol a bölcsődék kihasználtsága 100 százalék fölött volt, tehát több gyereket irattak be, mint ahány férőhely volt. 2019-ben például 3698 gyereket utasítottak el férőhelyhiány miatt az országban. 2022-re ilyen túlzsúfolt járásból már csak 7 van.
Ugyanakkor még így is sok, több tucat olyan járás van, ahol a kihasználtság 95 százalék fölötti. Az alábbi térképen azok a járások láthatók kétféle kék színnel, amelyekben 95 és 110 százalék között van a bölcsődék kihasználtsága.
A férőhelybővítő programot és pályázatokat 2018-ban hirdette meg a kormány, évente pár milliárd forintos központi költségvetési forrásokból. Ennél lényegesen nagyobb összegeket irányított át erre a célra EU-s forrásokból a kormány: a 2014-2020 közötti fejlesztési ciklusban ez mintegy 100 milliárd forint lehetett, a következőben, 2021-2027 között pedig elvileg ennél is több lehet, legalábbis a kormány szándéka szerint.
Orbán Viktor a családvédelmi akcióterv részeként 2019-ben még olyanokat mondott, hogy 2022-re teljes lesz a bölcsődei ellátás, és mintegy 21 ezer új férőhelyet hoznak majd létre 3 év alatt, ezzel elérik a 70 ezer férőhelyet. Más nyilatkozatokban 60 ezer férőhelyről beszéltek kormányzati szereplők.
Akárhogy is, a fenti adatok szerint ezektől a céloktól egyelőre messze járunk. Az elmúlt 3 évben a kormány 5162, az elmúlt 5 évben pedig 8 895 működő bölcsődei férőhelyet teremtett. A bölcsődei férőhelyek bővítése nemcsak azért fontos a kormánynak, mert az ilyen családvédelmi intézkedések régóta a kampányüzeneteik centrumában vannak. Azért is, mert a kiterjedt és minőségi bölcsődei ellátás kéz a kézben jár a kisgyermeket nevelő nők munkaerőpiaci helyzetének és foglalkoztatottságának javulásával. A gyerekes nők foglalkoztatottságának növelése pedig a demográfusok szerint hozzájárulhat egy ország reprodukciós rátájának növekedéséhez.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
