Hírlevél feliratkozás
Pálos Máté
2023. április 6. 04:34 Közélet

A méltányos bérekért küzdő bölcsődei dolgozók szerint a kormány tett egy lépést – az ellenkező irányba

Egyre több fronton küzd a bölcsődei dolgozókat tömörítő Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ) a méltányos bérezésért és a kusza bértábla-rendszer felszámolásáért: egy kezdő kisgyermeknevelő bruttó 360 ezer forintot visz haza. Legutóbb a Közszolgálati Szakszervezetek Európai Szövetsége csatlakozott a BDDSZ törekvéseihez, amelyeknek lényege, hogy a méltányos béreket biztosító önálló bölcsődei bértábláról megkezdődjenek a tárgyalások a kormánnyal. Erről most az említett európai ernyőszakszervezet írt levelet Beneda Attila államtitkár-helyettesnek. Az összes magyar bölcsődei dolgozó mintegy harmada fejezte ki a szakszervezet felmérésén, hogy a területen bérrendezésre volna szükség. Ehhez képest a szakszervezet szerint a köznevelési törvény tervezett változtatásaival a kormányzat az ellenkező irányba, hátrafelé tesz egy lépést.

A szülőkhöz fordulnak 

A bölcsődei dolgozók évek óta kampányolnak a bölcsődei bértábla mellett, de az elmúlt hónapokban intezívebben igyekeznek elérni a kormány illetékeseinél, hogy megkezdődjenek a tárgyalások. Belső felmérésük során több mint 5400-an jelölték meg az önálló bértábla és az alapbérek emelésének igényét, petíciójukat tavaly év végén adták át a családokért felelős helyettes államtitkárnak, pontosabban annak, akit Beneda maga helyett küldött az eseményre. 

Bár 2022 októberében a szakszervezet még találkozott Hornung Ágnes családokért felelős államtitkárral, a területért felelős kulturális és innovációs minisztérium februári válaszlevele már azt mutatta, hogy a kormány nem kívánja központilag rendezni a bölcsődei bérhelyzetet. Ugyan a minisztérium az önálló egységes bértáblára konkrét javaslatot kért a szakszervezettől, a BDDSZ szerint a levél egésze valójában azt mutatja, hogy a minisztérium csak értékelni szándékozik az elgondolást, a valódi kidolgozásától közben elzárkózik. 

További egyeztetés, tárgyalás nem kezdődött, így a BDDSZ kiszélesítette  kampányát, és már a szülők és szimpatizánsok között gyűjti az aláírásokat. A kampány ideje alatt, április 6-ig a szülők és családtagok a szakszervezet honlapjáról letöltött ívvel találkozhatnak az ország számos  bölcsődéjében. Ez a következő mondatokkal kezdődik: “Szülőként fontos számunkra, hogy a gyermekek jó minőségű ellátást kapjanak a bölcsődében, amit csak elégedett dolgozók tudnak nyújtani. A jó minőségű szolgáltatás biztosításához minden bölcsődében dolgozó munkájára szükség van!”

Bruttó háromhatvan a pályakezdő kisgyermeknevelőnek

A bölcsődei dolgozók bérei körül eddig is összetett volt a helyzet. A fenntartók, akár önkormányzati, állami vagy magán intézményről van szó, háromféle – de ezeket variálva összesen tulajdonképpen 7 féle – bértáblát használtak a bérek és különböző bérpótlékok megállapításához, attól függően, hogy az adott dolgozót szakmai vagy nem szakmai munkakörben foglalkoztatják, illetve van-e a területen elismerhető diplomája vagy nincs. 

A rendszer egyrészt zavaros, másrészt aránytalan adminisztratív terhekkel jár, harmadrészt bérfeszültségeket okoz a dolgozók között, negyedrészt általánosan alacsony béreket eredményez. 

A szakszervezet példája szerint, egy középfokú végzettségű, OKJ-s felsőfokú szakképesítéssel rendelkező E kategóriás pályakezdő kisgyermeknevelő, hívjuk őt most az egyszerűség kedvéért Annának, havi bruttó bére a következőképpen néz ki.

  • Közalkalmazotti bértábla és kategória szerinti besorlási bér: 89 ezer forint.
  • Garantált bérminimumra kiegészítés: 171 ezer forint.
  • Bölcsődei pótlék: 97 ezer forint.
  • Ez összesen 357 ezer forintos bruttó alapbért eredményez.

Erre jön a 15 százalékos “délutáni pótlék”, amit a délutáni órákból és a bölcsődei pótlékkal csökkentett (!) bérösszegből számítanak ki. A fiktív példában tehát Anna havi 20 óra délutánozással mintegy bruttó 4 500 forinttal növeli fenti bérét, így az át fogja lépni a 360 ezer forintot. 

Ha Annának a munkaköréhez előírt csecsemő- és kisgyermekgondozó szakképesítésén túl van például gyógypedagógiai asszisztensi további szakképesítése, akkor elvileg kaphatna még 17 860 forintot. De ezt mégsem kapja meg, mert ezt az összeget tulajdonképpen “benyeli” a garantált bérminimumra való kiegészítés összege. 

Egy másik példában, legyen ő Beáta, egy 15 éve pályán lévő kisgyermeknevelő esetében a 410 ezer forintos bruttó bérére 20 óra délutáni munkával további bruttó 4482 forintot kap. Vagyis pont annyit, mint pályakezdő kollégája. Így jön ki a tapasztalt Beáta mintegy 415 ezer forintos bruttó bére. 

Cinikus válasz

A minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésével idén januártól élesedett a helyzet. A szakszervezet számos jelzést kapott arról, hogy az emelés után anomáliák keletkeztek a területen a pedagógus életpálya kategória alá tartozó kollégák esetében. A Pedagógus I.-es táblában a 7-8-9 fizetési osztálynál a bölcsődei pótlékkal kiegészített bér például kevesebb, mint ugyanennek a táblának az 5-6 fizetési osztályainak pótlékkal kiegészített bérei. De hasonló probléma keletkezik a Pedagógus II. táblában is.

A szakszervezet mindezek miatt olyan önálló bölcsődei, egységes bértábla kidolgozását javasolja, ami évente kiszámítható előmenetelt biztosít, igazságos, és követi az inflációt. Míg a szakszervezet ennek érdekében a bölcsődei dolgozók tapasztalatának és végzettségének elismerését kérte a minisztériumtól, az a kissé cinikus válaszában azt javasolta: 

“ahol a garantált bérminimum 2023. évi emelkedése kapcsán a bölcsődei pótléktábla összecsúszott, ott a munkáltatónak lehetősége van arra, hogy a közalkalmazott igényét korrigálja.”

Az országban lévő 12-13 ezer bölcsődei dolgozóból mintegy 5400 fő vett részt a BDDSZ említett felmérésén, vagyis a szakszervezet álláspontja mögött van a magyar bölcsődei dolgozók durván felének véleménye.

Egy lépés hátra

Bár a minisztérium és a BDDSZ közötti egyeztetés megakadt, illetve érdemben tulajdonképpen el sem kezdődött, a kormány megkezdte a köznevelési törvény módosítását. A nyilvánosságra hozott törvénytervezetet a pedagógus szervezetek alapvetően retorzió jellegű visszalépésnek látják a pedagógusok, nevelési intézményben dolgozók helyzetét illetően.

Ezzel egyetért a BDDSZ is, de különvéleményükben megfogalmazták: az előmeneteli és illetményrendszer megváltozása a bölcsődei és gyermekvédelmi ágazatban foglalkoztatott közalkalmazottak számára rendkívül hátrányos: “az illetmény összege a munkáltató szubjektív mérlegelésén fog múlni, tovább nem biztosítja a kiszámíthatóság és átláthatóságot”, ahogy az előmenetelt sem garantálja. Mivel a bő 12 ezer bölcsődei foglalkoztatottból mintegy 2000 szakdolgozó tartozik bele a pedagógus munkaköri kategóriába, a többiek pedig alapvetően a közalkalmazotti bértábla alapján kapják bérüket, a fenti tervezett módosítások a bölcsődei dolgozók kisebbségét érintik. Ezért a tervezet indokolatlanul tesz különbséget az azonos intézményen belül dolgozók között. 

A BDDSZ véleménye szerint a tervezet további negatív következményekkel is járhat: a szabályozás továbbtanulásra/diploma megszerzésre nem ösztönöz, “sőt ismerünk olyan dolgozói megnyilvánulásokat is, melyek a tervezetet látva már most azt fogalmazták meg, hogy visszakérik magukat a középfokú végzettség, emelt szintű szakképesítés, azaz közalkalmazotti tábla E fizetési kategória szerinti besorolásukba a diploma bemutatásának visszavonásával.”

A tervezet bevezetése ezért “a legmagasabban kvalifikált bölcsődei szakemberek életpályán tartását és ezzel a bölcsődei ellátást is veszélyezteti”. Ez “ellentmond kormány ezzel kapcsolatos munkaerőpiaci elvárásainak és bölcsődefejlesztési terveinek”.

A tervezet az elmúlt években a kormány által béremelésként kommunikált bölcsődei pótlék pozitív hatásait lényegében kiiktatja, közölte a szakszervezet.

Nagy Bölcsődefejlesztési tervek, mérsékelt siker

A bölcsődei férőhelyek bővítése az elmúlt években kiemelt célja volt a kormánynak, sok milliárd forintnyi központi vagy EU-s forrás ment el rá , az eredmények azonban elmaradnak a várttól. A bölcsődék kihasználtsága ugyanakkor még mindig elég nagy szórást mutat területi alapon, de 2017 óta egyértelműen csökkent az intézmények zsúfoltsága, javult a bölcsődei ellátás országos lefedettsége.

Egyfelől már nincs olyan járás, ahol ne lenne egyáltalán bölcsőde. Másfelől 2017-ben még 25 olyan járás volt, ahol a bölcsődék kihasználtsága 100 százalék fölött volt, tehát több gyereket irattak be, mint ahány férőhely volt. 2019-ben például 3698 gyereket utasítottak el férőhelyhiány miatt az országban. 2022-re ilyen túlzsúfolt járásból már csak 7 van.

Ugyanakkor még így is sok, több tucat olyan járás van, ahol a kihasználtság 95 százalék fölötti. Az alábbi térképen azok a járások láthatók kétféle kék színnel, amelyekben 95 és 110 százalék között van a bölcsődék kihasználtsága.

A férőhelybővítő programot és pályázatokat 2018-ban hirdette meg a kormány, évente pár milliárd forintos központi költségvetési forrásokból. Ennél lényegesen nagyobb összegeket irányított át erre a célra EU-s forrásokból a kormány: a 2014-2020 közötti fejlesztési ciklusban ez mintegy 100 milliárd forint lehetett, a következőben, 2021-2027 között pedig elvileg ennél is több lehet, legalábbis a kormány szándéka szerint.

Orbán Viktor a családvédelmi akcióterv részeként 2019-ben még olyanokat mondott, hogy 2022-re teljes lesz a bölcsődei ellátás, és mintegy 21 ezer új férőhelyet hoznak majd létre 3 év alatt, ezzel elérik a 70 ezer férőhelyet. Más nyilatkozatokban 60 ezer férőhelyről beszéltek kormányzati szereplők.

Akárhogy is, a fenti adatok szerint ezektől a céloktól egyelőre messze járunk. Az elmúlt 3 évben a kormány 5162, az elmúlt 5 évben pedig 8 895 működő bölcsődei férőhelyet teremtett. A bölcsődei férőhelyek bővítése nemcsak azért fontos a kormánynak, mert az ilyen családvédelmi intézkedések régóta a kampányüzeneteik centrumában vannak. Azért is, mert a kiterjedt és minőségi bölcsődei ellátás kéz a kézben jár a kisgyermeket nevelő nők munkaerőpiaci helyzetének és foglalkoztatottságának javulásával. A gyerekes nők foglalkoztatottságának növelése pedig a demográfusok szerint hozzájárulhat egy ország reprodukciós rátájának növekedéséhez.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár 1767 pedagógus aláírta, hogy elhagyná a pályát, ha jön az új köznevelési státusztörvényBő két nap alatt közel 1800 pedagógus nyilatkozott úgy, hogy felhagy a tanítással, amennyiben a kormány megvalósítja a köznevelésben a terveit.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHiába mentek milliárdok a férőhelyek bővítésére, még mindig csordultig vannak az ország bölcsődéiMég mindig durván 50 ezer kisgyerek lakóhelyén nincs bölcsőde.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet bölcsőde köznevelés pedagógusbér Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Hajdu Miklós
2024. május 23. 10:43 Közélet, Vállalat

Sokmilliárdos pénzhegyen ülő állami cég került Lázár János alapítványának tulajdonába

Évről évre több milliárd forintos nyereséget ér el az a vállalat, amit most adott át ingyen az állam a Lázár János által kezelt alapítványnak.

Váczi István
2024. május 22. 17:06 Közélet, Pénz

Jó üzlet Magyarországnak a kínai hitel? Nagyot lódított Lázár János

Lehet, hogy az autópályák szépen termelik a bevételeket, de attól még nem lesz jobb üzlet a vasúti fuvarozás - márpedig kínai kölcsönből idehaza vasút épül.

Torontáli Zoltán
2024. május 21. 13:03 Közélet, Pénz

Megint romolhat az életszínvonal, ha háttérbe szorul az infláció féken tartása

Egy friss elemzés szerint átmeneti javulásban lehetünk, a választások után középtávon könnyen visszatérhet a mostaninál magasabb infláció.

Fontos

Hajdu Miklós
2024. május 24. 13:41 Adat, Világ

Kolozsváron metrót építenek annyi pénzből, amennyiért a Déli Körvasutat fejlesztik Budapesten

Sőt, ha figyelembe vesszük, hogy a budapesti vasútfelújítás nem is érinti a vonal teljes hosszát, akkor olcsóbbra jön ki a kolozsvári metróépítés kilométerenkénti költsége.

Stubnya Bence
2024. május 24. 10:23 Adat, Élet

A fiatalok több mint fele legszívesebben elköltözne Magyarországról

Csak a ciprusi fiatalok között vannak vannak többen a magyaroknál a külföldre költözést tervezők az Európai Unió tagországainak mezőnyében.

Stubnya Bence
2024. május 24. 05:10 Adat, Élet

Gyorsabban jövünk ki a megélhetési válságból a várakozásokhoz képest

Egyre több jel utal arra, hogy a tavalyi sokk után bátrabban fogyasztunk az év elején, mint ami várható volt. Kár, hogy az ipar közben mélyrepülésben van.