A sorozatban egészségügyi- és biztosítási szakembereket kérdezünk arról, hogy mitől tudna jól együttműködni a magán- és közfinanszírozott ellátás.

A széles körben közismert trendek, mint az öregedő társadalmak, a várható élettartam növekedése, vagy a népességrobbanás, nem csak Magyarországon helyezik nyomás alá az egészségügyi rendszert. Ezek a problémák azonban hazánkban is olyan megoldásokat sürgetnek, amelyek hosszú távon fenntarthatóvá teszik a terület finanszírozását, miközben az ellátások minőségét, széles körben való hozzáférhetőségét is biztosítják.

Azt is látjuk, hogy ahány ország, annyi féle egészségügy. Nincs két egyforma rendszer, és sajnos nincs tuti megoldás sem, amit csak levehetnénk a polcról, és lemásolhatnánk. Bár innen szemlélve, tőlünk nyugatabbra az állami egészségügyi ellátás ideálisnak tűnik, mindenhol vannak problémák. Az orvoshiány, az egyre drágább orvosi eszközpark fenntartása mindenhol kihívást jelent. A magánellátás pedig mindenhol megkerülhetetlen tényezője lett a lakosság orvosi ellátásának.

Nemzetközi példák, amelyeket követhetnénk

Ha a földrajzilag hozzánk közelebb álló európai kontinensen elterjedt megoldásokat vizsgáljuk, látjuk, hogy bár különböző modellekkel találkozunk, a közös pontot az a megközelítés jelenti, hogy

változatos öngondoskodási megoldásokkal egészítik ki az állami ellátórendszerek szolgáltatásait,

hogy azok megfelelhessenek a fogyasztói igényeknek: az állami finanszírozás mellett egyre fontosabb szerephez jutnak a magán szolgáltatók, ezen belül is a biztosítókon keresztül finanszírozott megoldások.

Az egyik ilyen modell a nemzetközileg is szokásos elnevezés szerinti kiegészítő biztosítás rendszere, melynek lényege, hogy a biztosítás részleges, illetve akár teljes fedezetet nyújthat a közfinanszírozásban csak részben fedezett, illetve nem finanszírozott ellátásokra, szolgáltatásokra. A rendszer kétségtelen előnye, hogy alkalmazásával ellenőrzött többletforrás áramlik az egészségügybe, miközben jelentősen javul az egészségügyi szakszemélyzet és infrastruktúra kihasználása, jelentős mértékben a duplikált ellátások kiküszöbölésének köszönhetően.

Szintén több országban találkozunk egy ún. vegyes finanszírozási modellel, mely a magánbiztosítással nem rendelkezők ellátására azt a pénz forgatja vissza a rendszerbe, amely a magánbiztosítással rendelkezők ellátásán megtakarításként jelentkezik. Ezáltal megfelelő ellátáshoz juthatnak a magánbiztosítással nem rendelkező csoportok is. 

Hazánk magánegészségbiztosítási sajátosságait tekintve – melyekre a lentiekben részletesebben kitérek – érdekes modell lehet egy olyan megoldás is, amely

a munkáltatói gondoskodásra, a prevencióra épít, természetesen ebben az esetben is megtartva az állami szerepvállalást.

Erre az irányra is látunk működő nemzetközi gyakorlatokat.

Ahogy fentebb már említettem, egyik megoldás sem tökéletes. De abban mind a törvényalkotói, mind a magán egészségügyi, mind pedig a biztosítói oldal egyetért, hogy nálunk is el kell indulnunk valamelyik úton. A magyar lakosság egészségi állapota ugyanis elmarad a nyugat-európai szinttől, ami idehaza még sürgetőbbé teszi a feladatot, hogy a lakosság számára gyors, széles körű, magas színvonalú ellátások álljanak rendelkezésre. 

Élénkülő érdeklődés

Azt is látjuk, hogy a magán egészségbiztosítások szerepe és ismertsége folyamatosan növekszik: a kockázati személybiztosítások adómentességének 2019-ben történt megszüntetése okozott megtorpanást, de azóta ismét növekedő pályára állt a kereslet. Ahogy a sorozat több szerzője is említette, az összes egészségügyi célú kiadáson belül a magánkiadások hányada hazánkban igen magas, és ezen belül a bizonyított és mérhető egészségügyi nyereséggel nem járó magánköltések aránya (nem látható és nem tervezhető forrás) szintén magasnak mondható.

De mekkora piacról is beszélünk a magánegészségügyi biztosítások kapcsán? Az elmúlt két évben több mint 30 százalákkal nőtt a piac, 2021 végén 26 milliárd forintot meghaladó bevétellel. (Büszkék vagyunk rá, hogy ennek a volumennek a 30 százalékát a Generali adta.) A fejlődés leginkább a céges biztosításokat érinti – becsléseink szerint összpiaci szinten a szerződések 90 százaléka vállalati biztosítás –, de az egyéni szerződéskötések is szépen fejlődnek. Azonban az is érdekes összehasonlítás, ha a biztosítási szektor teljesítményét összemérjük a magánegészségügyi piac nagyságrendileg 400 milliárdos volumenével: ez mutatja, hogy van tere a további fejlődésnek.

Hogy ez a fejlődés milyen időtávon válik érzékelhetővé, azt most nagyon nehéz megbecsülni. Különböző, az öngondoskodás fontosságára irányuló kutatásaink is igazolják, hogy bár a lakosság tudatossága nő,

sajnos egyre kevesebben tudnak rendszeres megtakarítások formájában félre tenni, mind a nyugdíjcélú megtakarításokra, mind az egészségügyi kiadásokra.

Általánosságban azt látjuk, hogy az emberek még mindig előbb biztosítják vagyontárgyaikat, mint az egészségüket. Paradox a helyzet azáltal, hogy miközben a magyarok leginkább az egészségbiztosítás által fedezett eseményektől tartanak a legjobban az életükben, ezen a területen az egyik legalacsonyabb a biztosítással való lefedettség.

Ajánlották a TikTok-on

Az egészségbiztosítási szolgáltatások által nyújtott előnyöket a biztosítottak nagy része a munkáltatójuk által nyújtott kollektív szerződéseken keresztül tapasztalja meg. Azt kifejezetten örvendetes ténynek tartom, hogy ez a fajta gondoskodás már beépült a cégek juttatási rendszereibe: a munkaerő megtartásának fontos része lett ez az elem, amelyen nem spórolnak a munkáltatók.

Jelentős fejlődés, hogy míg kezdetben a nagyobb cégek gondoskodtak így a munkavállalókról, ma már a kis- és középvállalati szektorból is egyre többen látják meg ebben a lehetőséget. Az egészségbiztosítás véleményem szerint tipikusan az a termék, amelynél óriási szerepe van az ajánlásnak, a pozitív véleményeknek. Minél több ember ismeri, tapasztalja meg a magán egészségbiztosítás előnyeit, annál többen tudnak beszélni, mesélni róla és ezáltal véleményt formálni a szűkebb, de a közösségi háló adta lehetőségekkel akár a tágabb környezetükben is. Tehát az, hogy ezt az élményt a céges biztosításokon keresztül egyre többen megtapasztalják, segíti az érdeklődés növekedését.

A magánszolgáltatások iránti kereslet az elmúlt években nagyon megnövekedett. A szolgáltatók sorban nyitják az újabb és újabb egységeiket, szerencsére már a fővároson kívül is egyre több helyen válnak elérhetővé a magán egészségügyi szolgáltatások. Ez egy nagyon komoly keresleti nyomást helyez a piacra, amelynek azonban van egy árfelhajtó hatása is. Ezen a piacon a biztosítók alkupozíciója egyre jobb. 5-6 évvel ezelőtt a szolgáltatók még nem foglalkoztak azzal, hogy a biztosítók igényeihez igazítsák a folyamataikat, mert olyan kis részarányt jelentettek a biztosítóktól érkezők az ő ügyfélbázisukban.

Mára azonban már érzékelhető az a nagyságrend, akik a biztosítókon keresztül érkeznek, így folyamatos az egyeztetés.

Várakozásom szerint a biztosítók vásárlóerejének növekedésével az áralkuban is nagyobb szerepe lesz majd a szektorunknak, ami újabb típusú ellátások felé nyitja meg az utat.

Kulcsprojekt: digitalizáció

Egy 2021 őszén készült kutatásunk szerint csupán a magyarok 12 százaléka rendelkezik magán egészségbiztosítással. A magán egészségbiztosítással nem rendelkezők 31 százaléka nyitott lenne egy ilyen termékre, és 26 százalékuk fizetne is érte. A magánegészségügy minőségéről nagyon pozitív a magyarok véleménye, a legfontosabb differenciáló tényezők a szolgáltatók között a gyorsaság, az orvos-beteg kapcsolat és a környezet. A pandémia következtében megnövekedett a magánegészségügyi ellátást igénybe vevők köre.

Hogy az egészségbiztosítási piaccal kapcsolatos gondolkodás nemcsak hazánkban van napirenden, azt vissza tudom igazolni a nemzetközi Generali Csoport példájával is, amelynek fontos építőköve egy úgynevezett egészségbiztosítási ökoszisztéma felépítése. Ez a projekt nálunk is kiemelt prioritással fut. A megvalósítás egyik legerősebb pillére a digitalizáció, amelyre építve sokkal professzionálisabb ügyfélkiszolgálást tudunk adni, és egy költséghatékonyabb működést tudunk elérni.

A fent említett kutatás azt is megmutatta, hogy a magánegészségügyi ellátásokat átlagosan leginkább a fiatal (18-45 év) korosztály veszi igénybe (ellátások 39 százaléka) és ők használják a legtöbb (átlagosan 2,5) szakterületet. Az ő megszólításukban már kritikus a digitális ügyfélélmény:

a gyors, egyszerű kapcsolatfelvétel, a vizsgálati eredmények egyszerű elérhetősége.

 Mint minden termék esetében, természetesen itt is az árazás a döntő. Egy ilyen fejlődő piacon, mint amilyen az egészségbiztosítási piac hazánkban, mindenki küzd azzal, hogy az adatok mennyisége és minősége még nem olyan szintű, mint mondjuk a gépjármű- vagy a lakásbiztosítási területen. Az adatbázis kiépítése azonban elengedhetetlen egy szofisztikáltabban árazáshoz, amire egy ilyen árérzékeny piacon, mint a miénk, szükség van.

A bölcsességfogig, és tovább

A magán egészségbiztosítás kereteiben jelenleg járóbeteg-ellátás, egynapos sebészet, magán finanszírozott kórházi lehetőség, várólista nélküli diagnosztikai vizsgálatok és éves szűrések szerepelnek. Saját statisztikáink szerint a legnépszerűbbek a belgyógyászati és laborvizsgálatok, a hölgyek esetében kiemelt helyen szerepel a nőgyógyászati szűrés, urak esetében pedig egyre elterjedtebbek a prosztata szűrések.

Bizakodó vagyok, és hiszek abban, hogy hosszabb távon önrészek, korlátozások bevezetésével el tudunk jutni oda, hogy a fogászati ellátások, de akár a szülészet is bekerüljön a szolgáltatási körbe. A jövő fontos feladata számunkra, hogy a kórházi fekvőbetegellátás terén is tudjunk ugyanolyan mértékű szerepet vállalni, mint most a járóbeteg ellátásban. Ebben keressük a szolgáltatói partnereket, akiknek transzparens finanszírozást tudunk biztosítani, akár állami, akár magán fenntartású intézetről van szó. Hiszem, hogy a biztosítói oldal szerepe még jobban fel tud értékelődni ebben a körben is.

Egészségbiztosítási szolgáltatásaink társadalmi felelősségvállalásunk egyik fontos pillérét jelentik. Az, hogy mi az ügyfeleink egészségéről gondoskodunk, a munkánk egyik missziója. Úgy vélem, fontos és izgalmas időszak előtt állunk. Akármelyik, a fentebb bemutatott úton is indulunk el, egy bizonyos: a minőségi egészségügyi ellátásokhoz, a prevenciós lehetőségekhez való mind szélesebb, kiszámíthatóbb hozzáférés közös érdekünk, és hiszem, hogy a legjobb megoldás kialakításához minden, az ágazatban érintett szereplő hozzá tudja adni a saját tudását, tapasztalatát.

A G7 Holnap „Állami+magán” sorozatának szerkesztője Bogár Zsolt és Simon Andrea.