Az országgyűlési választások eredménye nemcsak arról szól, hogy melyik párt mennyi képviselőt juttathat a parlamentbe, hanem meghatározza a következő négy évre a pártok gazdasági mozgásterét is. Ezek Magyarországon kiadásaik messze túlnyomó részét állami támogatásból fedezik, a tagdíjak és a támogatások a legtöbb párt esetében alig néhány százalékát teszik ki a bevételeknek.

A rendszerváltás óta eltelt 32 évből 16-ot kormányon töltő Fidesz esetében is alig 13 százalékot tettek ki a tagdíjak és támogatások a párt 2021-es pénzügyi beszámolója szerint. A másik kormánypárt, a KDNP esetében már alig 5 százalék a nem állami forrás. A kormánypártok az újabb kétharmados győzelemmel még növelték is forrásaikat. 

Az ellenzék a közös indulással és a rossz szerepléssel anyagilag is rosszul járt, négy év alatt 2,8 milliárd forinttal csökkennek a bevételeik.

A Fidesz és a KDNP azáltal, hogy két külön képviselőcsoportot alkot, több forráshoz jut, számításaink szerint összesen 1,3 milliárd forinttal. Így az ellenzéki hat párt összesen 18 százalékkal kevesebb, a kormánypártok 7 százalékkal több forráshoz jutnak majd a mostani ciklusban.

Szerteágazó állami pártfinanszírozás

Pártok állami támogatáshoz alapvetően négy forrásból jutnak:

1. Választási eredményeik alapján, a leadott szavazatok arányában kapnak állami támogatást – ez a közismert egyszázalékos szabály, aki ennél több szavazatot ér el, az kaphatja.
2. A legalább 71 egyéni körzetben jelöltet állító pártok a kampányuk támogatására kapnak támogatást. Ha nem érik el az egy százalékot, vissza kell fizetni – ezt használták ki korábban a kamupártok, amelyek eltűntek a visszafizetési kötelezettség elől.
3. A parlamentben képviselőcsoportot alakító pártok az Országgyűlés Hivatalától kapnak állami támogatást.
4. A pártok alapítványait is jelentős összegekkel támogatja az állam.

Mindezeket a következő ciklusra megbecsülve adódik, hogy az egyszeri kampánytámogatásokat nem számolva évente immár közel 60 százalékkal költhet többet a Fidesz-KDNP, mint a hat ellenzéki párt. (Pontosabban ez volt a helyzet azt megelőzően, hogy Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője előállt a parlamenti frakciókat megillető támogatások megvágásának javaslatával. Ha ezt a jelenlegi formájában elfogadják, az ellenzéki frakciók 3, a kormánypártiak 2 milliárd forintot veszítenek a négyéves ciklusra vetítve.)

Részletesen is érdemes megvizsgálni az egyes támogatásokat, mert sok érdekességre lelni. A pártok állami kampányköltségeit és támogatását szabályozó törvény szerint a választási kampányra minden induló párt egyéni jelöltenként 5 millió forintot költhet, aminek összege 2014-től az inflációval nőtt. 2022-ben így minden párt vagy pártszövetség 1,2 milliárd forintot költhetett. Ennek 60 százalékát a Magyar Államkincstár előzetesen meg is finanszírozta mindazon pártoknak, amelyeknek minden egyes egyéni választási körzetben volt jelöltjük. Az ismert és mérhető támogatású pártokon kívül egy ilyen akadt, a Megoldás Mozgalom (Memo).

A választási kampány költségeire az államtól Gattyán György pártja az adófizetőktől 706 millió forintra jogosult.

Ezt nem is kell visszafizetnie, mert elérte az egy százalékot a választásokon. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) ugyanakkor nem kapta meg ezt a támogatást, mivel a vélhetően fideszes kamu aláírásokat nem fogadták el, visszaléptették jelöltjeik egy részét, és így nem volt meg a minimálisan 71 jelölt.
(Frissítés: 2022.06.22 – Az MKKP jelezte, hogy tévedtünk, a párt kapott támogatást, hiszen elegendő jelöltjük volt, olyannyira, hogy eredetileg eggyel magasabb támogatási kategóriába is kerültek, ám a visszaléptetés után a 80 helyett 79 jelöltjük maradt csak, ezért 117 millió forintot vissza kellett fizetniük. A tévedésért elnézést kérünk!)

A pártok évente is kapnak állami támogatást, összesen 2022-re a költségvetési törvény 2,6 milliárd forintot irányzott elő. Ennek elosztását a választási eredmények alapján négy évre számítják ki, igencsak összetett módon. (Leegyszerűsítve az egyszázalékos országos listás eredményt elérő pártoknak jár.) A támogatás 25 százalékát arányosan osztják el a pártok és pártszövetségek között. A fennmaradó 75 százalék elosztására az Országos Választási Bizottság készít kalkulációt. Ennek melléklete alapján lehet kiszámítani, hogyan oszlik meg a pártok támogatása. Ezt össze lehet hasonlítani azzal, hogy a 2022-es költségvetési törvény alapján mekkora támogatást kaptak a pártok a választásokig.

A legnagyobb nyertes abszolút értékben a Mi Hazánk Mozgalom, amely eddig állami forrás nélkül tevékenykedett, de már évi 191 milliója lesz. Legnagyobb mértékben a Momentum támogatása nő, több mint háromszorosával. Az MKKP forrásai is 122 százalékkal nőttek.

A Jobbik költségvetése zuhant a legtöbbet, 265 millió forinttal, és arányaiban is ők a legnagyobb vesztesek, 52 százalékos csökkenéssel. Az LMP-nek 47 százalékos, az MSZP-nek 37 százalékos visszaeséssel kell együtt élnie. Jól látható tehát, hogy

az ellenzék régebb óta létező szereplőinek jóval kisebb összegből kell kijönniük, mint korábban.

A fenyegető pénzügyi szakadék miatt nem csoda, hogy létszámleépítésről jelentek meg hírek az MSZP-vel, illetve a Jobbikhoz közel álló médiumokkal kapcsolatban.

Összességében a kormánypártok évi 44 milliót, plusz négy százalékot nyertek, a hat ellenzéki párt pedig 278 millió forintot, korábbi párttámogatásuk negyedét veszítették el.

A pártok azonban nemcsak a kampányra és éves működésükre kapnak támogatást, hanem az országgyűlési képviselőcsoportok, köznapi nevükön frakciók is jogosultak támogatásra. Ezt ismét egy másik törvény szabályozza. Ez alapján minden frakció megkapja a képviselői tiszteletdíj – aktuálisan havi 1,3 millió forint – tízszeresét. Emellett a kormánypártok minden képviselő után a tiszteletdíj havi összegének 30, az ellenzéki pártok 40 százalékát. Továbbá minden egyes képviselő után a frakció felszerelési és irodai működési költségekre kap még havonta a tiszteletdíj felének megfelelő összeget. Ezek jóval magasabb értékek, mint a párttámogatások.

A pártalapítványok is jelentős forráshoz jutnak, hiszen 2,2 milliárd forintot osztottak el a 2022-es költségvetés szerint. A támogatást a pártok között a választási eredmények alapján osztják el, de csak az egy százalék feletti pártok esetében. Azt még nem tudni, hogy a Memo is tervez-e ilyet létrehozni. Ezzel is számolva azonban az alapítványi pénzek eloszlása is jelentősen átalakulna.

Költség-haszon szavazatszerzésben

Korábbi cikkünkben részletesen bemutattuk, hogy milyen jelentős kormányzati médiatúlsúly jellemezte a választási kampányt. A költések többsége már nem pártokhoz, hanem kormányhű szervezetekhez kapcsolódott. Csak a Civil Összefogás Fóruma többet költött, mint a Fidesz.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTízszer többet költött a Fidesz és a kormány a választási kampányra, mint az ellenzékA kamupártok összességében alig több mint felével maradtak el az ellenzéki médiaköltéstől. A Facebook vitte el a 24 milliárdos kampány ötödét.

Ha csak a pártok kampányköltéseit vesszük figyelembe, akkor össze lehet hasonlítani a várható bevételekkel. A következő években szinte minden párttámogatás növekedni fog az inflációval, de ha idén hasonlítjuk össze a jelenlegi szinttel, akkor meg lehet vizsgálni, hogy ha semmi másra nem költenének a pártok a következő négy évben, akkor az államtól kapott bevételeik milyen arányban állnának kiadásaikkal.

A fenti grafikonon jól látható, hogy messze a Fidesz és a Memo költötte a legtöbbet kampányra. A kormánypártok összesen 6,5 milliárd forintból gazdálkodhatnak a következő négy évben, ha a kampány kiadásait levonjuk. A közös listás ellenzéki hat párt 5,8 milliárd forinthoz juthat, a Mi Hazánk 1,5 milliárd szabad forrással rendelkezik. (A Kocsis Máté-féle módosítás ezt valószínűleg megváltoztatja, de ezzel még nem számoltunk.)

Az MKKP nem érte el az országos listáján a megfelelő jelöltszámot, így kampánytámogatásra nem tarthatott igényt, ezért ők csak 208 milliós szabad forrással rendelkeznek (Frissítés: 2022.06.23. Az MKKP visszajelzése alapján kiderült, hogy összesen 470 millió forint kampánytámogatást kapott a párt, amiből 431 milliót használtak fel, ehhez jött hozzá a többi bevétel. A tévedésért elnézést kérünk!) Gattyán Györgynek viszont a jelek szerint veszteséget hozott a választási kaland.

A Választási Bizottság a párttámogatásokhoz a listás és egyéni mandátumokat is kiszámolta a pártszövetségben induló kormány- és ellenzéki pártokra is. Így pártszinten össze lehet vetni a költéseket és a szerzett szavazatokat: 

Az ellenzék 153 forintot költött közvetlenül egy szavazatra pártkasszából, míg a Fidesz-KDNP ennek dupláját, így fele olyan hatékony volt.

Ha az egyes pártokat nézzük, akkor a Memo elképesztően rossz hatékonyságot mutatott: 8670 forintjába került a Gattyán-pártnak minden egyes szavazat, ami a második legdrágább Fidesz esetében is csak 319 forint volt, a legolcsóbb MKKP esetében ennek 244-ed része, 35 forint.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKovách Imre: Nagy hibába esik, aki a politikában város és a vidék sorsszerű ellentétét látjaHamis klisék alapján próbált az ellenzék a vidékhez szólni, de a NER a falvakban és kisvárosokban sem feltétlenül örök. Interjú a Társadalomtudományi Kutatóközpont professszorával.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzélsőséges különbségek vannak az ellenzéki teljesítmények között az ország egyes részeinAz ellenzéki pártlistákra leadott szavazatok arányait is térképekre tettük az immár teljesen végleges választási eredmények alapján.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNéhány településen sokkal jobban mozgósított az egyéni jelölt, mint az őt jelölő pártVannak olyan települések, ahol egyértelműen jelzik a választási eredmények az ott induló jelölt iránti szimpátiát vagy ellenszenvet.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet 2022-es választások pártalapítvány pártok párttámogatás Olvasson tovább a kategóriában