Igencsak megoszlik a magyar felnőtt lakosság véleménye a háború miatt Oroszország ellen hozott nyugati szankciókról – derül ki a Reacty Digital és a G7 együttműködésében készült felmérésből. Akik ellenzik az intézkedéseket, többnyire annak negatív gazdasági hatásaitól félnek. Az Ukrajnában zajló háború a magyarok nagy részét foglalkoztatja, sokan adományoztak, néhányan pedig tervezik, vagy már meg is kezdték az orosz termékeket bojkottját.
A magyar érdek
Az Ukrajna elleni orosz agresszió egyértelműen a legtöbbeket foglalkoztató kérdés az elmúlt hetekben Magyarországon. A háború a választásokat megelőzően a kampányban is fontos téma volt, és minden bizonnyal az országgyűlési választások kimenetelét is befolyásolta. A különböző politikai oldalak ebben is elég eltérő véleményeket fogalmaztak meg, a legerősebb – főleg a kormánypártok által erőltetett – törésvonal a „magyar érdek” lett, ami láthatóan megosztotta a magyar társadalmat az Oroszország elleni szankciók ügyében is.
Éppen ezért kíváncsiak voltunk arra, hogy mit gondolnak ezekről az intézkedésekről az emberek, illetve általában mennyire tájékozódnak a háborúról, és ők maguk tesznek-e valamit, amiről úgy gondolják, hogy segíthet megállítani a háborút, vagy támogathatják vele a menekülteket. A Reacty Digital ezer fős mintán reprezentatív kutatást végzett a kérdésben, amiből az derült ki, hogy tényleg szinte mindenkit foglalkoztat a kérdés.*A Reacty Digital 1000 fő bevonásával, 2022. március 17 és 27. között végezte kutatását. A felmérés a Véleményem Van (Veva.hu) online kutatási közösség tagjainak körében készült. Az adatok nem, életkor, iskolai végzettség és régió szerint reprezentálják a 18-79 éves hazai lakosság véleményét.
A felmérés során a megkérdezettek mindössze hat százaléka mondta azt, hogy egyáltalán nem tájékozódik a háborúról és további hat százalékuk, hogy inkább nem, a többiek legalább többé-kevésbé, de inkább aktívabban figyelemmel kísérték a fejleményeket.
Érdekesség, hogy az Oroszországgal szembeni gazdasági büntetőintézkedésekkel ennek ellenére viszonylag sokan nem voltak teljesen tisztában. A megkérdezettek több mint harmada mondta azt, hogy nem ismeri a bevezetett szankciókat, vagy nem tudja megítélni azokat. A többiek pedig teljesen megosztottak voltak a témában: a válaszadók egyaránt 21-23 százaléka mondta, hogy támogatja, hogy részben támogatja, illetve hogy nem támogatja ezeket a lépéseket.
A magasabb végzettségűek, a 60 év felettiek, illetve akik aktívan tájékozódnak a háborús helyzetről, azok átlag feletti arányban támogatnak minden szankciót. Az alacsonyabb jövedelmű háztartásokban élők, illetve a kistelepülésen lakók körében viszont az elutasítók aránya volt magasabb az átlagosnál.
Akik bár saját bevallásuk szerint ismerik a szankciókat, de nem (mindet) támogatják, elsősorban arra hivatkoznak, hogy azok más országok (köztük Magyarország) gazdaságát is negatívan érinthetik. Összességében minél aktívabban tájékozódik valaki, illetve minél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik, annál nagyobb arányban gondolja így. Magyarul, bár a magasabb végzettségűek és az aktívabban tájékozódók nagyobb része inkább támogatja a szankciókat, akik mégsem, azok leginkább a negatív gazdasági hatásoktól tartanak.
Szintén sokak szemében fontos érv a szankciók ellen, hogy azok nem az orosz vezetést, hanem a lakosságot sújtják, illetve a (részben) ellenzők negyede szerint nem is hatékonyak a probléma kezelésére ezek a lépések. A megkérdezettek bő tizede mondta azt, hogy egyáltalán nincs szükség szankciókra, de minél aktívabban tájékozódott a válaszadó, annál kisebb eséllyel vélekedett így.
Adományok és bojkott
A felnőtt lakosság elég jelentős része, több mint 40 százaléka adományozott is valamilyen formában a háború ukrán érintettjei számára. Ez elsősorban pénzbeli segítséget (20%) jelent, de tartós fogyasztási cikkeket (11%), illetve élelmiszert (9%) is sokan felajánlottak. A 60 évnél idősebbek átlag feletti arányban segítettek valamilyen módon (főként pénzadománnyal), míg a fiatalabbak átlag feletti arányban zárkóztak el ettől. A tájékozódás mértékével is látható összefüggés: akik (inkább) tájékozódnak, azokra az adományozás is jellemzőbb, míg akik legfeljebb többé-kevésbé követik az eseményeket, azok kisebb arányban segítenek az érintetteknek.
Többen az orosz termékek bojkottját is tervezik, vagy akár már meg is kezdték. Csupán a válaszadók 4 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a háború kitörése óta vásárolt orosz termékeket, igaz ez az esetek többségében nem azért van, mert az emberek egyértelműen elzárkóznak ettől, hanem azért, mert nincsenek ilyenek, vagy nem tudnak róla a vásárlók. A lapunknak nyilatkozó kiskereskedelmi szereplők szerint a napi fogyasztási cikkek között viszonylag kevés Oroszországból származó van, ráadásul ezek eredete sem feltétlenül evidencia a vásárlók számára. Az emberek többsége pedig nem nézegeti a megvett termékek címkéjét, hogy kiderítse pontosan hol is gyártották.
A felmérés során a megkérdezettek bő negyede nem tudta megmondani, hogy vett-e orosz terméket mostanában, általánosságban pedig 30 százalékuk nem figyel arra, hogy honnan származik az adott áru. Az orosz termékeket egyébként a válaszadók 8 százaléka bojkottálta már március második felében is, további 8 százalékuk tervezte ezt, és 11 százalék mondta azt, hogy bojkottálná, de nem tudja megtenni például a kínálat hiánya miatt.
