A vasárnapi országgyűlési választás listás szavazatait tekintve eddigi legjobb eredményét érte el a Fidesz, és ez a siker települési szinten is szembetűnő: 3200 településből csak 351-ben csökkent a kormánypárt támogatottsága. Ehhez képest az összefogó ellenzék közel 900 ezer szavazatot veszített.
A tíz legszegényebb településen a listás szavazatok közel 95 százalékát söpörte be a Fidesz, de a kormánypárt listás eredményei települési szinten is összefüggést mutatnak, a szegényebb településeken a Fidesz rendre jobb eredményt ért el.
A fenti összefüggésnél is erősebben korrelál a Fidesz listás eredménye az iskolázottsággal egy adott településen. Ez annyit jelent, hogy minél nagyobb a legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya a 15 évesnél idősebb felnőtt népességben egy adott településen, annál valószínűbb a Fidesz magas listás támogatottsága.
Tehát a több érettségizett vagy azután is tovább tanuló felnőttel egy adott településen alacsonyabb Fidesz-támogatottság jár együtt, és fordítva.
Ezt az összefüggést az alábbi grafikonon ábrázoltuk, a szürke pontok egy-egy települést jelölnek. A pöttyök viszonylag alacsony szóródása és az általuk kirajzolt vonal meredeksége jelzi, hogy erős összefüggésről van szó*Statisztikai nyelven a korrelációs együttható mutatja az összefüggés erősségét. Ez esetünkben 0,65.. Hangsúlyozandó: a két jelenség együtt járása még nem jelent ok-okozati kapcsolatot.
Hozzátartozik mindehhez, hogy Budapestet nem tettük fel az ábrára, és a legfeljebb általános iskolai végzettségűekre vonatkozó legfrissebb KSH-adatok 2011-esek. Ugyanakkor nem valószínű, hogy ez az arány jelentősen alakult volna az elmúlt évtizedben. Ahogy a magyar oktatás elmúlt 20 évét különböző mutatók mentén értékelő cikksorozatunkban is írtuk: bár az elmúlt két évtizedben pozitív tendencia volt, hogy 28-ról 32 százalékra nőtt az érettségizettek aránya, és nőtt a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya is, az adatsorok alakulását a társadalom elöregedése és az ebből következő összetétel-változás is magyarázhatja. Erre utal, hogy az iskolai lemorzsolódás például nőtt: Magyarországon 2002 és 2010 között 12,2 százalékról 10,8 százalékra csökkent, aztán 2020-ra újra 12,1 százalékra ugrott vissza a korai iskolaelhagyók aránya. Ezzel Magyarország 2020-ba az EU-átlag felett volt, ellentétben Szlovákiával, Csehországgal és Lengyelországgal.
Nézzünk egy-két példát a Fidesz listás eredményei és az iskolázottság közötti összefüggésre és a szélső értékekre! A 442 fős Csenyétén, a 211 fős Bódvelenkén, a 426 fős Fájon, a 182 fős Szakácsiban, a 616 fős Tornadáskán – mindegyik település Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található – a legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya 91 és 97 százalék között mozog, a Fidesz listás támogatottsága pedig 97 százalék fölött volt. Fájon ez egyetlen nem kormánypárti szavazatot jelentett, amelyet a Mi Hazánk Mozgalom kapott.
A 915 fős Remeteszőlősőn, a bő háromezres Telkin és a mintegy kilencezres Diósdon – mindhárom Pest megyében van – a legalacsonyabb az iskolázatlanok (akiknek legfeljebb általános iskolai végzettségük van) aránya, csupán 9-17 százalék, míg a Fidesz listás eredménye mindhárom településen 43 százalék volt.
Extrém kivételnek számít Vas megye legkisebb települése, a 74 fős Nemesmedves, ahol annak ellenére söpört be 95 százalékot a Fidesz, hogy az iskolázatlanok aránya ott is nagyon alacsony, csak 14 százalék.
A másik irányban nincs ennyire kirívó példa, de van pár kivételnek számító település, ahol viszonylag nagyobb arányú iskolázatlanság mellett is kisebb az átlagnál a Fidesz támogatottsága. A 103 lelket számláló Baranya megyei Pécsdevecseren és a szintén baranyai, 134 fős Pócsán például csak 19-25 százalékot szerzett a kormánypárt, míg a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 40, illetve 55 százalék.
A fenti erős összefüggés egyébként már a 2018-as országgyűlési választáson kirajzolódott. Akkor azt írtuk: ahol a nagykorú népesség többségének legalább érettségije van, ott a Fidesz szinte egyáltalán nem tudja áttörni az 50 százalékos eredményt.
Tarts velünk, szállj fel a Helyközi Járatra! Ha van egy jó sztorid, oszd meg velünk, és ha teheted, támogasd munkánkat, hogy hosszú távon, kiszámíthatóan és magas színvonalon tudjunk dolgozni. Támogatással és ötletekkel kapcsolatban írj nekünk a [email protected] címre.
Adat
Nem ért véget a magyar cégek szenvedése a tavalyi csődhullámmal
Korlátozott forgalomnövekedés, csökkenő árrés és az exportáló cégek szenvedése a kereslet hiánya miatt: ezek lesznek a legnagyobb idei céges kihívások.
Újra lesz pénzünk fogyasztani, de még mindig túl nagy a lyuk a költségvetésen
Ugyan több előrejelzés is kicsit borúsabban látja az idei növekedési kilátásokat, mint pár hónapja, de legalább reálbér-növekedésre és több fogyasztásra számítanak.
Veresége ellenére pénzügyileg más ligában focizik a Fradi, mint a többi magyar csapat
A Fradi annyi pénzből gazdálkodik, hogy még a svájci és a belga bajnokságban is a gazdagabb csapatok közé tartozna, a Paks büdzséje viszont itthon is szerénynek számít.
Fontos
Teljes gőzzel haladnak az ázsiai gazdaságok, de odafigyelnek az egyensúlyra is
A nagy ázsiai gazdaságok óvatosan próbálják stabilizálni helyzetüket, miközben a belső egyensúlyhiány és a geopolitikai kockázatok továbbra is fennállnak.
Az elküldött vendégmunkások veszítik a legkevesebbet az iváncsai akkugyárban
Határozott idejű szerződéssel dolgoztak, és ki kell nekik fizetni a hátralévő időre vonatkozó munkabért akkor is, ha nem talál új munkát a kölcsönbe adó cég.
Nincs már lufi a budapesti lakáspiacon az MNB szerint
Magára talált a lakáspiac, ami löketet adhat a hitelezésnek és az építőiparnak is.
