A Baranya megyei, mintegy kétszáz lelkes kistelepülést, Fekedet mára az egyik legszebb sváb faluként ismerik az országban. Bár a belföldi és külföldi vándorlási folyamatok jelentősen megtizedelték a baranyai sváb települések lélekszámát, úgy tűnik, „Schwarzfeldnek” sikerül hatékonyan fékeznie az elvándorlást. Minderről a falu független polgármestere, Tillmann Péter beszélt a Partizán stábjának a Helyközi Járat együttműködés keretei között készült riportban, amihez a Szabad Pécs cikke adta az inspirációt. 

Megtehetik, hogy mennek

A mintegy 130 házat számláló települést száz évvel ezelőtt még ezren lakták, a kiürülés a 70-es években kezdődött, akkor zárták be az iskolát is. A népesség a kétezres években érte el a mélypontját, akkor mintegy 170-en laktak Fekeden, ez mostanra 200 fölé ment.

A több munkalehetőség és jobb bérek miatti elvándorlás alapvetően határozza meg a baranyai sváb falvak jelenét: mivel a német nyelvtudás adott számukra, aki teheti, szerencsét próbál Ausztriában vagy Németországban, és közülük is egyre kevesebben térnek vissza. Sőt, inkább az a jellemző, hogy egy idő után viszik magukkal a család itthon maradt tagjait is.  

Nem regionális adat, de a külföldi telephelyen dolgozó magyarok számának növekedése az elmúlt két évtizedben meglehetősen látványos. Az alábbi, a friss Demográfiai portréból vett ábrán az is látható, hogy a két messze legnépszerűbb célország éppen Németország és Ausztria.

Számos baranyai aprófaluból a munkalehetőségek és az infrastruktúra szűkössége miatt költöznek el azok, akik ezt egyáltalán megtehetik. Drávacsehiben 2010 óta 220-ról 160-ra, Cúnban 250-ről 200-ra, Csányoszróban 700-ról 600-ra, Ibafán 250-ről 220-ra, Teklafalun 350-ről 250-re csökkent a helybéliek száma. Teklafalut jóformán a hollandok és belgák ingatlanvásárlásai mentették meg a szellemfaluvá válástól.

A baranyai sváb falvak helyzete ugyanakkor sajátos: általában kedvezőbb az anyagi helyzetük, a német nyelvű alapfokú oktatás kiterjedt, és évtizedes hagyománya van a német nyelvterületre ingázásnak. Mindez lehetőséget is ad a helyieknek arra, hogy kivándoroljanak, ha szeretnének. Például Palotabozsokon az elmúlt években 940-ről 850-re, Sombereken 1600-ról 1450-re csökkent a lakosság.

Az alábbi, a KSH által kiadott friss Demográfiai portréból vett, a vándorlási rátákat településtípusonként nyomon követő grafikonon is látható a fenti trend, vagyis az, hogy a negatív vándorlási mutató leginkább az 500 fő alatti településeket sújtja, a 2000 és 4999 fő közötti települések alig pár évig kerültek mínuszba 2000 és 2019 között.

Gőzgombócfesztivál, libanoni érdeklődők

A KSH-adatokat térképre helyező Nemzeti Atlasz is megmutatja a térség kistelepüléseit sújtó népességcsökkenést (és a párhuzamosan zajló szuburbanizációs folyamatokat is). 1949 és 1990 között Fekeden csak pár százalékos volt a mínusz, de a 90-es években mintegy 20 százalékkal csökkent a népesség, ami már országos szinten is drasztikus adatnak számít.

A veszteség 2001 és 2018 között némileg mérséklődött, a 2013-2017 közötti évekből számított természetes fogyás átlaga viszont jelentős.

A környék települései egyébként érdekes utakat járnak be. A Fekeddel szomszédos, szintén sváb falu, Geresdlak közel 10 százaléka finn állampolgár: a finn családok a 2000-es években kezdtek házakat vásárolni, és az év felét-háromnegyedét itt is töltik, a lakók pedig állítólag nagy kedvvel ismerkednek egymás nyelvével, kultúrájával. Mindeközben a falu az éves gőzgombócfesztiváljával kerül be évről-évre a hírekbe.

A festői szépségű Óbányára inkább a magyar városokból jönnek az értelmiségiek, elsősorban hétvégére, nyárra, de saját ingatlanba. A faluban már csak pár tucat „őslakos” él.

A fenti lehetőségeket keresi Feked is: 2007-2009 között felújították a falu 70 házát, és a gyorsan átalakult településkép országosan rájuk irányította a figyelmet. A polgármester emellett a közösség nyitottságát hangsúlyozza: „Mindenkinek örülünk, aki idejön és jó gazda módjára tartja rendben az ingatlanát. Teljesen mindegy, honnan jön, milyen színű, milyen vallású vagy politikai beállítottságú“, mondja Tillmann, aki kifejezetten csalódott volt, amikor végül nem sikerült itt házat vennie egy érdeklődő libanoni házaspárnak.

Míg a belföldi vándorlási mérleg Ófalun és Fekeden is erősen negatív volt 2001 és 2011 között, a 2010-es évekre pozitívba fordult.

Hellyel-közzel

Az ilyen összefüggések és történetek bemutatására jött létre szeptemberben a Partizán irányításával a Helyközi Járat együttműködés, amelyben a G7 mellett további négy szerkesztőség – Átlátszó, Magyar Hang, Mérce, Szabad Pécs – vesz részt.

A szerkesztőségek folyamatosan készülő anyagaiból – több tucat riport van már az együttműködés mögött – a Partizán stábja készít videókat. Például a G7.hu egyik problémafelvető anyaga nyomán találta meg a stáb azt a Fidesz-szimpatizáns komlói roma polgármestert, akit „mindenki imád“. De készült riport már göböljárási, alsómocsoládi, aligai, kapostüskevári és pécsi történetekből is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA felültámogatott hevesi járás Fidesz-szimpatizáns polgármestere, akit „mindenki szeret”A Partizán közel 20 perces videóriportban mutatta be a Heves megyei, 1881 fős, többnyire romák által lakott falu, Kömlő 2014 óta regnáló vezetőjét, Túró Tamást, a megye első roma polgármesterét.

A G7-en a projekt keretei között többek között írtunk még 

• az energiaszegénységben élőket segítő civil kályhaprogramról,
• a vidékfejlesztés és elvándorlás ellentmondásos összefüggéseiről; 
• a magyar öngyilkossági adatok területi eloszlásáról; 
• és a 6,5 milliárd forinttal megtámogatott kisvárdai csigafeldolgozó és a magyar csigabiznisz földbe állásáról.

A Helyközi Járat a Partizán korábbi elkötelezett támogatója, a szeptember 17-én elhunyt Varga Imre vállalkozó végakarata és támogatása következtében jöhetett létre és működhet jelenleg.

Tarts velünk, szállj fel a Helyközi Járatra! Ha van egy jó sztorid, oszd meg velünk, és ha teheted, támogasd munkánkat, hogy hosszú távon, kiszámíthatóan és magas színvonalon tudjunk dolgozni. Támogatással és ötletekkel kapcsolatban írj nekünk a [email protected] címre.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEnergiaszegénység élesben: megnéztük a kályhaépítő önkéntesek munkájátA Baranya megyei Ágon jártunk, ahol a házakban a meleget adó kályha egyáltalán nem hétköznapi látvány.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Baranya megye Helyközi Járat migráció Olvasson tovább a kategóriában