Több mint 1000 milliárd forintnyi koronába került a norvégoknak az e-autók tavalyi tarolása
A norvég pénzügyminisztérium becslései szerint 2021-ben 30 milliárd norvég korona (1070 milliárd forint) hiány keletkezett a költségvetésben az elektromos autók támogatása miatt. Tavaly az eladott új autóknak már kétharmada elektromos volt, és csupán a 8 százalékuk volt hagyományos, benzin- vagy dízelmotoros.
Norvégiában évek óta kiemelten kezelik az elektromos mobilitást, a tavalyi nagy arányt az adókedvezmény mellett a parkolási és útdíjak megfizetése alóli mentesség is ösztönözte. Ám a támogatások mértékéhez képest is meglepő az a gyorsaság, amellyel az elektromos autók átvették a játékteret – fogalmazott Christina Bu, a Norvég Elektromos Autó Társaság főtitkára a The New York Timesnak. 2015-ben az értékesített új autóknak még csak 20 százaléka volt elektromos.
Bu szerint az intézkedések felépítése volt a kulcs: először a legkönnyebben elérhető embereket szólították meg, akik már egyébként is terveztek elektromos autót venni. A vevők mentesültek az ország új autókra vonatkozó magas adójától, emiatt könnyebben elérhető választási lehetőséggé váltak a hagyományos autókkal szemben. Emellett a töltőállomások építésére és további kedvezményekre is szükség volt ahhoz, hogy az elektromos autók népszerűsége megugorjon.
A lap azonban emlékeztet arra, hogy nem minden ország adórendszere (és főleg költségvetése) teszi lehetővé, hogy az elektromos autóvásárlást ilyen mértékben lehessen támogatni, a kedvezmények nem tarthatóak fenn örökké, hiszen minél több elektromos autó közlekedik, annál komolyabb terhet jelent a különböző kedvezményekből származó bevételkiesés.
Ezért Norvégiában 2023-tól a drágább elektromos modelleket már a tervek szerint megadóztatják, de eközben a hagyományos és hibrid autókat érintő adók tovább növekednek – már idén.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
