A norvég pénzügyminisztérium becslései szerint 2021-ben 30 milliárd norvég korona (1070 milliárd forint) hiány keletkezett a költségvetésben az elektromos autók támogatása miatt. Tavaly az eladott új autóknak már kétharmada elektromos volt, és csupán a 8 százalékuk volt hagyományos, benzin- vagy dízelmotoros.
Norvégiában évek óta kiemelten kezelik az elektromos mobilitást, a tavalyi nagy arányt az adókedvezmény mellett a parkolási és útdíjak megfizetése alóli mentesség is ösztönözte. Ám a támogatások mértékéhez képest is meglepő az a gyorsaság, amellyel az elektromos autók átvették a játékteret – fogalmazott Christina Bu, a Norvég Elektromos Autó Társaság főtitkára a The New York Timesnak. 2015-ben az értékesített új autóknak még csak 20 százaléka volt elektromos.
Bu szerint az intézkedések felépítése volt a kulcs: először a legkönnyebben elérhető embereket szólították meg, akik már egyébként is terveztek elektromos autót venni. A vevők mentesültek az ország új autókra vonatkozó magas adójától, emiatt könnyebben elérhető választási lehetőséggé váltak a hagyományos autókkal szemben. Emellett a töltőállomások építésére és további kedvezményekre is szükség volt ahhoz, hogy az elektromos autók népszerűsége megugorjon.
A lap azonban emlékeztet arra, hogy nem minden ország adórendszere (és főleg költségvetése) teszi lehetővé, hogy az elektromos autóvásárlást ilyen mértékben lehessen támogatni, a kedvezmények nem tarthatóak fenn örökké, hiszen minél több elektromos autó közlekedik, annál komolyabb terhet jelent a különböző kedvezményekből származó bevételkiesés.
Ezért Norvégiában 2023-tól a drágább elektromos modelleket már a tervek szerint megadóztatják, de eközben a hagyományos és hibrid autókat érintő adók tovább növekednek – már idén.
