Hírlevél feliratkozás
Hobot Péter
2022. január 16. 17:13 Adat, Közélet

Egyenlőbb társadalom és szigorú versenypolitika kell egyre több közgazdász szerint

A nagyjából 23 ezer fős tagsággal rendelkező Amerikai Közgazdaságtani Társaság 1436 tagja töltötte ki azt a tízévente körbeküldött kérdőívet, melyben gazdaságpolitikai javaslatok szerepelnek. A kérdőív kitöltőinek jelezniük kell, hogy egyetértenek-e a javaslatokkal vagy nem. Az eredmények szerint több gazdaságpolitikai kérdésben értenek egyet most a közgazdászok, mint 1990-ben, 2000-ben vagy 2011-ben.

A konszenzusosnak számító gazdaságpolitikai ajánlások száma az elmúlt tíz évben a duplájára nőtt: az összes ajánlás 15 százalékáról több mint 30 százalékra. Konszenzusosnak számítanak azok az ajánlások, melyekkel nagyon sokan egyetértenek vagy sokan elutasítják azt. Például a válaszadók 95 százaléka gondolja úgy, hogy a vámok csökkentik egy ország lakosainak általános jólétét, ez tehát konszenzusos.

Mivel 22 kérdést 1990 óta minden kérdőívben feltesznek, a konszenzus erősödése azt jelentheti, hogy a közgazdaság-tudomány fejlődésével sok vitás kérdés eldőlt. Emellett az is megfigyelhető, hogy felszínre kerültek olyan problémák, amik 10 éve még nem látszottak tisztán.

Növekvő egyenlőtlenség

Ilyen probléma például a társadalmi mobilitás és az egyenlőség kérdése. 2000-ben a kérdőívet kitöltő közgazdászok 68 százaléka értett azzal egyet, hogy egyenlőbb jövedelmű társadalomra van szükség, tavaly már 86 százaléka. Nem véletlenül, hiszen a két időpont között sok minden változott, és megjelent például Thomas Pikkety nagyhatású könyve, A tőke a 21. században címmel 2013-ban, ami meggyőzően mutatott rá az addig is körvonalazódó egyenlőtlenség növekedésére.

Az ábrán az látszik, hogy a 90-es évektől drasztikusan növekedésnek indult a leggazdagabb 10 százalék részesedése a nemzeti jövedelemből az USA-ban (és Magyarországon is), és napjainkra visszatért arra a szintre, ahol a 20. század elején volt. Az USA-ban tavaly a nemzeti jövedelem 45 százalékát a legfelső 10 százalék tulajdonolta. Magyarországon napjainkban a leggazdagabb egymillió állampolgár a jövedelem harmadát birtokolja.

Ahogy a fenti ábra mutatja, az egyenlőbb elosztással már a kilencvenes években is többen egyetértettek, de az egyetértők aránya napjainkra erősen megnőtt. Az egyenlőség nemcsak közgazdaságtani, hanem morális kérdés is, a közgazdászok véleménye mégis fontos lehet, hiszen ők feltehetőleg gyakran találkoznak az egyenlőtlenségeket leíró adatokkal.

Szigorúbban kell venni a versenyjogot

Az Amerikai Közgazdaságtani Társaság tagjai abban is egyetértenek, hogy be kell tartani a versenyjogi szabályokat, az államnak fel kell lépnie a monopóliumok ellen. Ebben különösen nagy az egyetértés: 2021-ben a válaszolók 93 százaléka vélekedett így, míg 1990-ben csak 70.

Az erős konszenzust az okozhatja, hogy az elmúlt évtizedekben sok olyan hatalmas technológiai vállalat nőtte ki magát, amely bizonyos érvek alapján monopolhelyzetben van a saját piacán. Ilyen például a Facebook, melynek a közösségi hálózatok piacán becslések szerint 70-80 százalékos lehet a részesedése a platform forgalmát tekintve. Szabályozása, felaprózása mégsem történik meg. Gyakran elhangzó érv a vállalat részéről, hogy helytelen a közösségi hálózatok piacának definíciója, és a Facebook egy sokkal nagyobb piacon, a „figyelem piacán” versenyez, ahol nem túl nagy szereplő.

A jegybanktól többet várnak

A központi bankok képesek hatni az infláció mértékére a betétekre adott kamatok befolyásolásával és a pénzkínálat változtatásával. Az infláció mértéke pedig kapcsolatban áll a munkanélküliséggel: általánosan minél magasabb az infláció, annál kisebb a munkanélküliség. A helyzet persze ennél bonyolultabb (a vágtató infláció is nagyon káros), de a lényeg, hogy a központi bank szerepét többféleképpen értelmezhetjük: egy intézmény, amely szigorúan az infláció alacsonyan tartásáért felelős, vagy egy szélesebb célrendszerrel működő kormányzati szerv, amely szem előtt tartja a munkanélküliségi ráta csökkentését, támogatja a gazdasági növekedést és fellép a buborékok ellen különböző eszközök piacain.

A 2000-es években inkább az előző megközelítés uralkodott a közgazdászok körében. A kitöltők 72 százaléka azt tartotta helyesnek, ha a központi bank (az Egyesült Államokban a Fed) csak az inflációra koncentrál. Tavalyra ez az arány megfordult, és a közgazdászok 62 százaléka azzal ért egyet, ha a nemzeti bank több feladatot vállára venne a gazdaság irányításából. (Ez ott egyébként meg is valósul, mert a Fednek kettős törvényi mandátuma van, az inflációs cél elérése mellett a teljes foglalkoztatottságot is meg kell céloznia. Idehaza az MNB-nek az elsődleges célja az inflációs cél teljesítése, ezt nem veszélyeztetve támogatja a kormány gazdaságpolitikáját, illetve nemrég a zöld gazdaságfejlesztés is bekerült a céljai közé.)

A központi bank szerepéről komoly vita folyik napjainkban is. Az elmúlt évtized tapasztalata (leszámítva a mostani hónapokat) az volt, hogy alacsony infláció mellett növekedtek a gazdaságok, míg a munkanélküliség a 2008-as válság után viszonylag lassan, nyolc év alatt csökkent a válság előtti szintre az USA-ban. Ezekből azt szűrhették le, hogy nagyobb hangsúlyt érdemes fektetni a munkanélküliség csökkentésére.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA járvány sokkal láthatóbbá tette az ingatlanpiacon a társadalom szétszakadásátEgyre kevesebb embernek elérhető a saját tulajdonú ingatlan a fejlett világban, az alternatívák pedig csak az egyenlőtlenségeket növelik. Ideje újragondolni a pénzügyi rendszer és a lakáspiac kapcsolatát?

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMit tanulhatunk Harry Pottertől az inflációról?A sorozat első kötetében elpusztították a bölcsek kövét, így a későbbiekben nem fenyegette infláció a szereplőket. A mi világunkban ez kicsit bonyolultabb.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyenlőtlenségek minden társadalomban léteznek, de megvannak az eszközök a csökkentéséreMiért van szükség vagyonadóra? Egyebek mellett erről beszél a téma egyik legfelkapottabb nemzetközi kutatója, Emmanuel Saez a Rajk Szakkollégium videóinterjú-sorozatában.

Adat Közélet egyenlőtlenség facebook infláció közgazdaságtan központi bank versenyjog Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Katona Hajnalka
2022. november 28. 11:36 Adat

Luxusnak számít-e az, ha az állam gondoskodik az elesettjeiről?

Nem csak attól függ, hogy melyik ország mennyit költ szociális támogatásra, hogy mennyire gazdagok.

Jandó Zoltán
2022. november 25. 10:47 Adat

A németek felezték, a szaúdiak négyszerezték az esélyüket a továbbjutásra

A fogadóirodák szerint nagyjából egy a négyhez a valószínűsége, hogy Brazília nyeri a világbajnokságot, a németeket lényegében leírták.

Stubnya Bence
2022. november 24. 13:17 Adat

Először haladta meg idén az infláció a béremelések tempóját szeptemberben

Augusztus után szeptemberben is nőttek éves alapon az átlagos béremelések, de a gyorsuló inflációval nem tudták tartani a lépést.

Fontos

Stubnya Bence
2022. november 30. 06:51 Pénz

Az osztrákok megmutatták, mire képes egy jól szervezett vasutassztrájk, amit a magyar vasutasok több próbálkozásra sem tudtak összehozni

A vasutasokat képviselő szakszervezet szeretné elérni, hogy a rosszabbul keresőknek ne csökkenjen a reálbére, az állami vállalat vezetője szerint viszont más iparágban nem adnak ilyen jó bérajánlatot.

Kolozsi Ádám
2022. november 29. 06:56 Pénz, Világ

Egy tradicionális iparág szép csendben rommá keresi magát az energiaválságon

A fűtéskimaradás és az áramellátás bizonytalanságának rémképe jól meglökte az eladási statisztikákat.

Hajdu Miklós
2022. november 28. 18:28 Vállalat

Egyre több jel utal arra, hogy a kínai CATL akkumulátorgyár és a BMW együttműködik Debrecenben

A BMW nyáron letette debreceni gyárának alapkövét, majd kisvártatva a kínai CATL hatalmas beruházást jelentett be. A napokban ismét a BMW lépett, a bajor vállalat ugyanis akkumulátorok összeszerelésére alkalmas üzemmel egészíti ki debreceni beruházását.