Hírlevél feliratkozás
Hobot Péter
2022. január 16. 17:13 Adat, Közélet

Egyenlőbb társadalom és szigorú versenypolitika kell egyre több közgazdász szerint

A nagyjából 23 ezer fős tagsággal rendelkező Amerikai Közgazdaságtani Társaság 1436 tagja töltötte ki azt a tízévente körbeküldött kérdőívet, melyben gazdaságpolitikai javaslatok szerepelnek. A kérdőív kitöltőinek jelezniük kell, hogy egyetértenek-e a javaslatokkal vagy nem. Az eredmények szerint több gazdaságpolitikai kérdésben értenek egyet most a közgazdászok, mint 1990-ben, 2000-ben vagy 2011-ben.

A konszenzusosnak számító gazdaságpolitikai ajánlások száma az elmúlt tíz évben a duplájára nőtt: az összes ajánlás 15 százalékáról több mint 30 százalékra. Konszenzusosnak számítanak azok az ajánlások, melyekkel nagyon sokan egyetértenek vagy sokan elutasítják azt. Például a válaszadók 95 százaléka gondolja úgy, hogy a vámok csökkentik egy ország lakosainak általános jólétét, ez tehát konszenzusos.

Mivel 22 kérdést 1990 óta minden kérdőívben feltesznek, a konszenzus erősödése azt jelentheti, hogy a közgazdaság-tudomány fejlődésével sok vitás kérdés eldőlt. Emellett az is megfigyelhető, hogy felszínre kerültek olyan problémák, amik 10 éve még nem látszottak tisztán.

Növekvő egyenlőtlenség

Ilyen probléma például a társadalmi mobilitás és az egyenlőség kérdése. 2000-ben a kérdőívet kitöltő közgazdászok 68 százaléka értett azzal egyet, hogy egyenlőbb jövedelmű társadalomra van szükség, tavaly már 86 százaléka. Nem véletlenül, hiszen a két időpont között sok minden változott, és megjelent például Thomas Pikkety nagyhatású könyve, A tőke a 21. században címmel 2013-ban, ami meggyőzően mutatott rá az addig is körvonalazódó egyenlőtlenség növekedésére.

Az ábrán az látszik, hogy a 90-es évektől drasztikusan növekedésnek indult a leggazdagabb 10 százalék részesedése a nemzeti jövedelemből az USA-ban (és Magyarországon is), és napjainkra visszatért arra a szintre, ahol a 20. század elején volt. Az USA-ban tavaly a nemzeti jövedelem 45 százalékát a legfelső 10 százalék tulajdonolta. Magyarországon napjainkban a leggazdagabb egymillió állampolgár a jövedelem harmadát birtokolja.

Ahogy a fenti ábra mutatja, az egyenlőbb elosztással már a kilencvenes években is többen egyetértettek, de az egyetértők aránya napjainkra erősen megnőtt. Az egyenlőség nemcsak közgazdaságtani, hanem morális kérdés is, a közgazdászok véleménye mégis fontos lehet, hiszen ők feltehetőleg gyakran találkoznak az egyenlőtlenségeket leíró adatokkal.

Szigorúbban kell venni a versenyjogot

Az Amerikai Közgazdaságtani Társaság tagjai abban is egyetértenek, hogy be kell tartani a versenyjogi szabályokat, az államnak fel kell lépnie a monopóliumok ellen. Ebben különösen nagy az egyetértés: 2021-ben a válaszolók 93 százaléka vélekedett így, míg 1990-ben csak 70.

Az erős konszenzust az okozhatja, hogy az elmúlt évtizedekben sok olyan hatalmas technológiai vállalat nőtte ki magát, amely bizonyos érvek alapján monopolhelyzetben van a saját piacán. Ilyen például a Facebook, melynek a közösségi hálózatok piacán becslések szerint 70-80 százalékos lehet a részesedése a platform forgalmát tekintve. Szabályozása, felaprózása mégsem történik meg. Gyakran elhangzó érv a vállalat részéről, hogy helytelen a közösségi hálózatok piacának definíciója, és a Facebook egy sokkal nagyobb piacon, a „figyelem piacán” versenyez, ahol nem túl nagy szereplő.

A jegybanktól többet várnak

A központi bankok képesek hatni az infláció mértékére a betétekre adott kamatok befolyásolásával és a pénzkínálat változtatásával. Az infláció mértéke pedig kapcsolatban áll a munkanélküliséggel: általánosan minél magasabb az infláció, annál kisebb a munkanélküliség. A helyzet persze ennél bonyolultabb (a vágtató infláció is nagyon káros), de a lényeg, hogy a központi bank szerepét többféleképpen értelmezhetjük: egy intézmény, amely szigorúan az infláció alacsonyan tartásáért felelős, vagy egy szélesebb célrendszerrel működő kormányzati szerv, amely szem előtt tartja a munkanélküliségi ráta csökkentését, támogatja a gazdasági növekedést és fellép a buborékok ellen különböző eszközök piacain.

A 2000-es években inkább az előző megközelítés uralkodott a közgazdászok körében. A kitöltők 72 százaléka azt tartotta helyesnek, ha a központi bank (az Egyesült Államokban a Fed) csak az inflációra koncentrál. Tavalyra ez az arány megfordult, és a közgazdászok 62 százaléka azzal ért egyet, ha a nemzeti bank több feladatot vállára venne a gazdaság irányításából. (Ez ott egyébként meg is valósul, mert a Fednek kettős törvényi mandátuma van, az inflációs cél elérése mellett a teljes foglalkoztatottságot is meg kell céloznia. Idehaza az MNB-nek az elsődleges célja az inflációs cél teljesítése, ezt nem veszélyeztetve támogatja a kormány gazdaságpolitikáját, illetve nemrég a zöld gazdaságfejlesztés is bekerült a céljai közé.)

A központi bank szerepéről komoly vita folyik napjainkban is. Az elmúlt évtized tapasztalata (leszámítva a mostani hónapokat) az volt, hogy alacsony infláció mellett növekedtek a gazdaságok, míg a munkanélküliség a 2008-as válság után viszonylag lassan, nyolc év alatt csökkent a válság előtti szintre az USA-ban. Ezekből azt szűrhették le, hogy nagyobb hangsúlyt érdemes fektetni a munkanélküliség csökkentésére.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA járvány sokkal láthatóbbá tette az ingatlanpiacon a társadalom szétszakadásátEgyre kevesebb embernek elérhető a saját tulajdonú ingatlan a fejlett világban, az alternatívák pedig csak az egyenlőtlenségeket növelik. Ideje újragondolni a pénzügyi rendszer és a lakáspiac kapcsolatát?

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMit tanulhatunk Harry Pottertől az inflációról?A sorozat első kötetében elpusztították a bölcsek kövét, így a későbbiekben nem fenyegette infláció a szereplőket. A mi világunkban ez kicsit bonyolultabb.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyenlőtlenségek minden társadalomban léteznek, de megvannak az eszközök a csökkentéséreMiért van szükség vagyonadóra? Egyebek mellett erről beszél a téma egyik legfelkapottabb nemzetközi kutatója, Emmanuel Saez a Rajk Szakkollégium videóinterjú-sorozatában.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Közélet egyenlőtlenség facebook infláció közgazdaságtan központi bank versenyjog Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Bucsky Péter
2024. április 12. 04:34 Adat, Közélet

Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés

A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.

Debreczeni Anna
2024. április 3. 10:22 Adat, Élet

Lettországban él a legtöbb, Görögországban a legkevesebb gyermek állami gondozásban lakosságarányosan

Magyarországon a 20 463 állami gondozott gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt a 2021-es adatok szerint.

Bucsky Péter
2024. április 3. 04:33 Adat, Közélet

Kozmetikázott adatokkal tupírozza fel Lázár minisztériuma az ország- és vármegyebérletek eredményeit

Megkapargattuk a sikerpropaganda felszínét, ennek nyomán a KSH jelezni fogja, hogy az új adatok nem összehasonlíthatók a korábbiakkal.

Fontos

Lukács András
2024. április 17. 04:34 Élet

A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat

A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.

Avatar
2024. április 16. 04:36 Közélet

Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?

Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.

Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik

Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.